Das klassische Märchen von Ervin Lázár erscheint zum Anlass seines 80. Geburtstages mit den farbenprächtigen Zeichnungen von László Réber. Magyar mondák - Hangoskönyv Lázár Ervin Lázár Ervin a kimeríthetetlen magyar mondakincs legszebb darabjait dolgozza fel. Az Attiláról, a honfoglaló és kalandozó magyarokról, a tatár és török elleni harcokról, Lehel kürtjéről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Mátyás királyról és másokról szóló jól ismert történeteket nemcsak újrameséli, hanem varázslatos írói világának részévé teszi: művészetének derűs, groteszk elemeit, eltéveszthetetlen stílusát megőrizve, valósággal újraalkotja azokat. Dömdö-dömdö-dömdödöm - A Négyszögletű Kerek Erdő Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő lakói ismét mulatságos kalandokba keverednek. Először Mikkamakka vezetésével elindulnak fát vágni, de olyan szerencsétlenül dől a fa, hogy Dömdödöm alászorul. Szerencsére épp arra jár Maminti, a kicsi zöld tündér, és segít neki. Bruckner Szigfrid lyukas szemfogát viszont sajnos nem tudja meggyógyítani.
– De, egy kicsit én is. – Akkor gyere közelebb. Közelebb jön, leguggol a tűz mellé, ő is a láng felé tartja a kezét. – Jó meleg – mondja. – Ühüm – bólint a szegényember. Melegszenek. Lázár Ervin: A másik Télapó, illusztrálta: Szalma Edit, Helikon Kiadó, 2013
A Várkert Bazár déli panoráma teraszán nyílt ingyenes szabadtéri kiállítás Lázár Ervin születésének 85. évfordulója előtt tiszteleg. Immár hetedik alkalommal rendezik meg a Várkert Bazár adventi eseménysorozatát, amely ingyenes családi programokkal, kortárs iparművészeti vásárral és különleges hangulatú zenei produkciókkal várja az érdeklődőket december végéig. Az ünnepi programsorozat keretében egy kicsiknek és nagyoknak egyaránt szóló, különleges szabadtéri tárlat nyílt a Várkert Bazár déli panoráma teraszán. A Mesekalendárium – Nagy Zoárd karácsonya című kiállítás a magyar irodalomtörténet egyik legismertebb meseírójának, Lázár Ervin nek állít emléket, akinek elbeszélései egyedi hangon tanítanak játékról, szeretetről és moralitásról. A Mesekalendárium – Nagy Zoárd karácsonya című kiállítás a Várkert Bazárban (Fotó/Forrás: Várkapitányság) Kollár Árpád költő, több gyermekkönyv szerzője írta a megható adventi történetet, amelyben megelevenednek Lázár Ervin ábrázolt valóságának árnyalt és esendő karakterei: újra találkozhatunk Vacskamatival, Aromóval, Ló Szerafinnal, Dömdödömmel, Bruckner Szigfriddel, Mamintivel, Szörnyeteg Lajossal és Mikkamakkával is.
Nem tudom. Sajnos nem tudok lóul. Nagyobb baj, hogy a Kecske sem tudott. Közelebb léptek egymáshoz. Nyihaha, nyihaha – magyarázta a Ló. Mek-mek – próbálkozott a Kecske. Jó lassan, tagoltan mondta, hátha így megérti a Ló. De nem értette. A Kecske búsan vakarta a feje búbját, a Ló meg minden erejét összeszedve gondolkozott. Ettől még a szokásosnál is jobban kétfelé állt a füle. Aztán felderült a képe. Rájött, hogy tud egy kicsit szamárul. l-ó, i-ó – mondta. A kiejtése nem volt ugyan tökéletes, de aki tud szamárul, azért megértheti. A Kecske azonban szamárul sem tudott. De ha már a Ló idegen nyelven beszélt, ő sem akart szégyenben maradni, megszólalt birkául, azaz ahogy az előkelőbbek mondják: juhul. Beee – mondta. A Ló rázta a fejét. Nem tudott birkául. Már-már úgy tűnt, sohasem vergődnek zöld ágra. Ekkor az Úritök észrevette a Nyulat, és kiáltozni kezdett neki. Úritökül. Erre az időre még a vigyorgást is abbahagyta. A Nyúl, tekintve, hogy a legműveltebb állatok közé tartozott az erdőben (lám, úritökül is tudott), azon nyomban megértette, miről van szó, és méltóságteljes léptekkel közelebb jött.
Igaz, Szepi? – Igaz – mondta Szepi szomorúan. – S ezután már együtt kódorgunk, csámborgunk, kujtorgunk, csavargunk, lézengünk és… és… mit is mondtál még? – Lődörgünk. – Igen, lődörgünk, mert mi sosem hagyjuk el egymást. – Tudjátok mit? – mondta erre Marci. – Sziszi is költözzön az orrom tövére. Van ott még hely Szepi mellett. – Igazán?! – kiáltották boldogan mindketten, és odapattantak Marci orra tövére. Sziszi még kicsit izgett-mozgott a boldogságtól. – Gyönyörűséges! – mondta. – Legjobb szeplőnek lenni egy orrtövön. – Akkor legalább a dalt énekelje el – kérleltük ott a nagyszederfa alatt, de csak mosolygott – csak jól jegyezzétek meg azt az egy sort – mondta. Ebből gondoltam, hogy egyszer majd nekem is ott kell állnom az Üveghegy előtt, és el kell énekelnem azt az egy sort. Most már, idők múltával azt is tudom, hogy arról szólt a mese, hogy a világban mindenkire rá van bízva valami. Valami nagyon fontos, amivel el kell jutni az Üveghegy elé, s aki az Üveghegy elé akar jutni, annak ismernie kell testvérét, anyját, nagyapját, tudnia kell, hogy az Üveghegy vára mindenki előtt nyitva áll, csak szeretet és tiszta szív kell hozzá.
A tudás és a környezet Biológiai értelemben a férfi akár 80 évesen is alkalmas arra, hogy apává váljon - ezt megtanultuk az iskolában. Azt azonban már nem mondták el, hogy 80 évesen a sikeres megtermékenyítés esélye minimális, ellenben a genetikai rendellenességek kialakulásának valószínűsége, a spermium hibái miatt kialakuló koraszülés és vetélés lehetősége elképesztően magas! A férfiak termékenysége sem örök, sőt! Tekintve a rohanó életmódot és az egyre komolyabb környezeti hatásokat a férfiak termékenysége olyan hanyatlást mutat, ami ijesztő. Nem csak azért, mert alapvetően 40 éves kor felett a termékenység csökken. Azért is, mert mára az átlagos spermiumszám a felére esett vissza, a spermiumok minőségi romlása pedig még ennél is rosszabb értékeket mutathat! Apaság 40 felett 2. De termékeny? Nos, igaz, egyetlen spermium is elegendő a terhesség kialakulásához, de azért azt beláthatjuk, hogy ha egyetlen katonára bízzuk a családalapítást, akkor leríhatatlan rizikót vállalunk. Hiszen egy teljesen egészséges nő esetében egy ovuláció alkalmával a megtermékenyítés valószínűsége mindössze 25% - és ez akkor igaz, ha a férfi a normál mennyiségű spermiummal rendelkezik, azaz 200 000 000/ml katonát tud hadrendbe állítani - azok minőségi követelményeit már nem is említve!
A legtöbb fejlett nyugati országhoz hasonlóan az Egyesült Államokban is egyre jobban kitolódik a gyermekvállalás - nemcsak a nők, de a férfiak számára is. Amíg 1972-ben 27, 4 éves korában vált apává egy átlagos amerikai, 2015-ben már 30, 9 éves korban vállalják a férfiak az első gyereket. A leendő apa kora ennyit számít | Házipatika. Ugyanebben az időszakban a negyven feletti apák száma is 9 százalékkal emelkedett. A férfiaknak sem javasolt túl sokáig halogatni a gyermekvállalást Az anyára és a gyermekre is veszélyes, ha idősebb az apa Már régóta kimutatták, hogy a nőknél a kései gyermekvállalás számos fejlődési rendellenességet és krónikus betegséget okozhat a csecsemőknél, most azonban arra voltak kíváncsiak, hogy a férfiak részéről is ilyen komoly hatása van-e az életkornak. Az országos statisztikákat elemezve a kutatók több mint 40 millió gyermek születését és egészségi adatait vetették össze a szüleik életkorával. Az apákat öt csoportba osztották (25 év alattiak, 25-34, 35-44 és 45-54 évesek, illetve 55 év felettiek), és a gyermekeik egészségi állapotát ezeken belül vetették össze.
2021. nov 2. 13:30 Fotó: Shutterstock A nők az érettebb férfiakat kedvelik - legalábbis ezt gondolják az erősebbik nem képviselői, és van is ebben igazság, csakhogy itt nem az életkorról van szó. Apaság 40 felett 1. Sajnos azonban a férfiak esetében jellemzően ez hozza meg azt az érettséget, amit a nők keresnek, ami sokszor már problémás lehet családalapítási szempontból... Egy felmérés ugyanis rámutatott: az emberek zöme nem tudja, mikor kezd hanyatlani a férfiak termékenysége. A témában Ratkó Tünde termékenységi specialista van a segítségünkre Milyen az érett férfi? Aki jó apa és jó férj lesz már idősebb, rendelkezik saját egzisztenciával, éretten gondolkozik, és sokra vitte a munkájában. Ugye ismerős. Pedig ez nem is állhatna távolabb az igazságtól, hiszen az, hogy kiből milyen apa válik nem arányos azzal, mit ért el az életben, mennyit keres, vagy milyen idős. Mégis, ahogyan a nők a 30-as években tervezik a családalapítást, a férfiak esetében ez többnyire már a 40-es évekre tolódik, ami azonban problémás.