Az építkezés 1908 tavaszán indult, vezetője Kluczinger Pál volt. A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át és Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen. Az építmény az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt. Maga a kilátó neoromán stílusban épült, kör alaprajzú, 23, 5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintjére. A szocializmus időszakában nemigen foglalkoztak vele, csupán egy vörös csillagot helyeztek a tetejére. Kirándulás Budapesten: Keresd fel a város legjobb kilátóit!. 1981-ben az elhanyagoltsága olyan fokú volt, hogy be kellett zárni. 1987-ben a Vidám Színpad kezelésébe adta a főváros, amely 1992-ben felújította az épületet. De az épület alapjai igen megsínylették a vörös csillag terhét, a kilátó legutolsó, teljes körű felújítása 2005-ben volt. Forrás:
Így több ember szabadabb kilátást élvezhetett az épületről: Fotó: Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam) 2 / 5 Fotó: Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam) Azt viszont megint csak kevesen tudják, hogy a János-hegyet az 1800-as években még Pozsonyi-hegynek hívták, méghozzá azért, mert régi feljegyzések szerint nyári zivatarok után feltűnt és jól kivehető volt róla a pozsonyi vár négy tornyával. De miért nehéz elhinni azt, hogy a vár látszott a hegy tetejéről? Azért, mert a János-hegynek kb. háromszor magasabbnak kellene lennie, hogy fényelhajlás nélkül egyenes irányban el lehessen róla Pozsonyig látni. Akkor a régi emberek csak lódítottak, vagy egyszerűen hallucináltak a szokatlanul friss levegőtől? Szent Erzsébet-kilátó - Öttömös. A választ Dr. Zách Alfréd meteorológus, kandidátus fejtette ki a Turista Magazin 1990/7-es számában. A kulcs az, hogy a várnak a fordított, fejjel lefelé álló képe jelent meg, mint Heller Ágost 1888-ban megjelent könyvében (kiadta a K. M. Természettudományi Társulat) is megemlíti. Zách Alfréd leírása szerint mindezt egy elég ritka jelenség, a légtükrözés tette lehetővé.
Erzsébet királyné (1837 – 1898) portréja (Forrás: Zempléni Múzeum/Hungaricana) Erzsébet királyné többször is meglátogatta a budai hegyeket, itt éppen az 1897-es utolsó látogatása látható (Forrás: Kis Ujság, 1897. október 17. ) A hegyet egyébként az 1847-es "dűlőkeresztelő" idején még Pozsonyi-hegynek nevezték el, mivel egy legenda szerint ekkor még szép időben állítólag Pozsonyig is el lehetett látni a csúcsáról, mégis az 1900-as évektől már mindenki János-hegynek szólította a helyszínt. 1885-ben a fakilátó meggyengült állapota miatt nem a felújításon gondolkoztak, hanem egy masszívabb, kőből épült kilátót akart a kiránduló közönség. Az Erzsébet királyné ellen elkövetett merénylet miatt 1898-ban a Magyar Turista Egyesület ismét felvetette a kilátó gondolatát, mely egyben emléket is állított volna a tragikusan elhunyt királynénak, de a várható költségek meghaladták a főváros lehetőségeit. A budai Erzsébet-kilátó titka. A fakilátó, amit itt már Pozsony-jánoshegyi messzelátónak neveznek egy századfordulós képeslapon (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) A régi fakilátó, amely átadta a helyét az újnak (Forrás: Élet, 1910. szeptember 18. )
Budapest templomtornyok, kupolák, és más egyéb tetődíszek által pettyezett panorámája felhőkarcolók nélkül is lélegzetelállító látványt nyújt – feltéve, ha elég magasról tekintünk le rá. Alább összegyűjtöttük nektek kedvenc emelkedett földrajzi adottságokkal rendelkező kilátóhelyeinket! Egy hétvégi kirándulás nagyszerű célpontjai lehetnek. Citadella A Gellért-hegy csúcsát koronázó Citadellát a véreskezű hóhérként is ismert Báró Julius Jacob von Haynau parancsára építették 1854-ben az egykori egyetemi Csillagda helyére, méghozzá a forradalomban harcoló magyar kényszermunkások segítségével. Habár a gyűlölt erődítmény az 1867-es kiegyezéssel hivatalosan minden katonai funkcióját elvesztette, az osztrák katonák csak 1899-ben vonultak ki falai mögül, a helyi lakosság pedig csakhamar neki is kezdett a falak megbontásának – az épületnek végül mégis sikerült megmenekülnie. Ma a Citadella előtti teret naponta turisták tízezrei látogatják, elsősorban a budai Királyi Palota, a Duna-hidak, és a pesti belváros pazar együttesére nyíló zavartalan kilátás miatt.
A kétszer is (egyszer 1868-ban, aztán 1947-ben) beomlott központi kupola panoráma teraszára kétféleképp juthatunk fel: 364 lépcsők megmászása árán, vagy felvonós segítséggel, az 1000 forintos belépő megfizetése után. Ha biciklis kirándulást terveznél Budapest környékén: Funzine
00, 10. 30 du. : 14. 30, 17. 30 Tanfolyamdíj kiscsoportban (4-6 fő): 24 950 Ft Minicsoportban (2 fő): - személyre szabott idõpontokban, igény szerinti tananyaggal és haladási ütemben: 20 órás bérlettel: 1850 Ft/ tanóra/ fõ 10 órás bérlettel: 1950 Ft/ tanóra/ fõ Egyénileg: - személyre szabott idõpontokban, igény szerinti tananyaggal és haladási ütemben: 20 órás bérlettel: 2950 Ft/ tanóra 10 órás bérlettel: 3200 Ft/ tanóra TANFOLYAMOK HELYSZINE: Budapest, 1066. Jókai utca 36. A Nyugatinál! Beiratkozás és szintfelmérés folyamatosan előzetes idõpont egyeztetéssel! Hívjon minket telefonon vagy itt érdeklődhet. Tel. : +36 1 279 0239 Mobil: +36 70 946 2056 Várjuk szaretettl! Cégeknek, intézményeknek, csoportoknak egyedi feltételek mellett, saját helyszínen is szervezünk tanfolyamokat! → Tovább a kihelyezett képzésekhez! A képzési díjak nem tartalmazzák az Áfát! Lovári nyelvvizsga időpontok 2021. ( A felnőttképzési törvény hatálya alá nem tartozó képzés. )
Amennyiben fogyatékkal él, fél évnél nem régebbi szakvéleménnyt és a honlapról letölthető kérelmet a jelentkezési határidőig kell eljuttatni az EZRA Nyelvvizsgaközpontba.