Főlap Kollekció Mori Lee A Mori Lee cég menyasszonyi ruháinak legfőbb jellemzője a rendkívül változatos stílusú igényes és klasszikus elegancia. Menyasszonyi ruháik díszítési stílusa, vonalvezetése, gyakran lágy és romantikus. Amerika egyik legnagyobb és legsikeresebb menyasszonyi és alkalmi ruha kollekciója, mely évről-évre egyre nagyobb népszerűséget ér el az európai menyasszonyok körében is. A cég központja New York-ban található. Fő tervezőnőjük a világhírű Madeline Gardner. Számos esküvői és ruhatervezői díjjal jutalmazták: DEBI Awards, DIVA Awards, National Prom Association Awards, Desert Rose Awards. Az itt látható Mori Lee modelleket szalonjainkban kedvező áron kölcsönözheted vagy megvásárolhatod. A kínálatunkban nem szereplő Mori Lee menyasszonyi ruhákat megnézheted a cég weboldalán! Galéria - Menyasszonyi ruha és öltöny - Riccardo Banatti - Esküvői Ruha és Öltöny Szalon. Amennyiben ezek között találod meg álomruhád, írd meg nekünk! Előzetes egyeztetés után megrendeljük neked méretedben, a kiválasztott színben KÖLCSÖNZÉSI vagy VÁSÁRLÁSI célból egyaránt. Megrendelési idő 3-4 hónap!
Mindenkinek bátran ajánlom! "
Weboldalunk a jobb felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket (cookie) használ. A Weboldal használatával Ön beleegyezik az ilyen adatfájlok fogadásába és elfogadja az adat és süti - kezelésre vonatkozó irányelveket. Tovább olvasom >>
NAGYKANIZSA 8800 Nagykanizsa, Fő út 5. telefon: +36 (93) 310 425 ZALAEGERSZEG 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 1. telefon: +36 (92) 598 579 SZOMBATHELY 9700 Szombathely, Fő tér 16. telefon: +36 (94) 310 086 Kövess minket a facebookon is! Adatkezelési szabályzat
Csejtei vár - Báthory Erzsébet titokzatos várkastélya » Közel és távol Kult: Drakula, boszorkány és szexuális erőszak az új Báthory-filmben - videó | Báthory Erzsébet Báthory - A legenda másik arca Az SZTE és a BBTE delegációja közösen tisztelgett az egyetemalapító Báthory István krakkói sírjánál: hirok Bemutató dátuma: 2010. január 21. Forgalmazó: Jakubiskofilm Stáblista: Linkek: Van abban nem kevés báj, amikor az erdélyi magyar ember hátradől a román közszolgálati tévé előtt, és egy cseh filmet néz, ami azzal kezdődik mindjárt, hogy Nádasdy gróf csatára vezényli seregét: - Istenért és Magyarországért! A Báthory Erzsébet című filmet már régóta várom. Na nem olyan régóta, alig kétéves film, de annó óriási beharangozással készült, hogy na ez aztán igen, ez hollywoody költségvetés, és egyébként is. Sok jót nem vártam a csehektől, és erősen tartottam attól is, hogy ismét egy átlagos vámpírfilm készül jobbra érdemes ősanyánkról. S minő kellemes csalódás. Az igen helyesen hosszan kibontott film szép történet egy későreneszánsz főúri hölgyről, aki rossz időben rossz helyen született.
A per akár "kitalált vagy felnagyított vádakra is épülhetett" - következtetett Benda. A Benda és más történészek munkáinak hatása teljességgel érződik a filmen: a szolgálókat kényszervallatták, a tanúkat beszervezték. Ugyanakkor a filmben Báthory Erzsébet dühkitörései érthetetlen módon többször is emberi életet követelnek, mintha mégis igazuk lenne a tanúknak. A mozi ráadásul kínosan erőltetett traumával magyarázza a grófnő eszelős metamorfózisait: a történelmi szakkönyvek szerint egyébként családszerető Nádasdy gróf olyan hévvel erőszakolta volna meg feleségét, hogy az elvetélt. E kitalációnak semmi történeti nyoma, csupán a rendező érthetetlen agyszüleménye, más, szóban forgó legendák eredetét azonban már kiderítették. Az egyik első elemző, Túróczi László jezsuita atya 1729-ben írt ellenreformációs tanmeséje az egyik ludas: a valójában protestánsnak született Báthory Erzsébetet szerinte az sodorta bűnbe, hogy "kézfogójakor elhagyta katolikus hitét". Másban is túllőtt a célon: megteremtette azt a legendát, hogy Báthory Erzsébet a szerencsétlen leányok vérében fürdött - nem törődve azzal, hogy ilyesmi fel sem bukkan a jegyzőkönyvekben, nyilván már csak azért sem, mert a vér gyors alvadása miatt lehetetlen is lenne kivitelezni.
Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik. – olvasható a. Báthory – A legenda másik arca – teljes film Sőt egy musical opera is készült. Szomor-Pejtsik-Miklós: Báthory Erzsébet musical-opera Ősbemutató: 2012 Margitszigeti Szabadtéri Színpad – Budapesti Nyári Fesztivál Báthory Erzsébet: Benedekffy Katalin Nádasdy Ferenc: Zöld Csaba Thurzó György: Szomor György Walter: Szemenyei János Caravaggio: Miller Zoltán Nagyon köszönöm a fotókat Vadkerti Katicának!
A szlovák film ezt az elemet is híven követte: bár többször látható a szépséges grófnő veres vízben lubickolni, kiderül, hogy a fürdő színét gyógynövények keltik. Ami szintén összhangban van azzal a mai elmélettel, mely szerint Báthory Erzsébet "természetgyógyászata", már-már kínzásai – így az égetés, húskitépés – valójában a kor ismereteinek megfelelő orvoslás volt. A film sajnálatos módon túlspilázza a kuruzslóvonalat, és beiktat egy nevetségesen ide-oda huhogó Darvulia nevű javasasszonyt, akinek szerepeltetése még véletlenül sem felel meg a legkorszerűbb történelmi anyagoknak. Éppen ellenkezőleg: a boszorkányság vádját illusztrálja. Kegyetlen Báthory-kultusz "Te is áldozata vagy, neki adod majd a véred, amikor fürödni megy" - énekelte meg a legenda szerint "szűz lányok vérében pancsoló" Báthory Erzsébetet a svéd Dissection együttes, black metal feldolgozásban (azaz a heavy metal stílus egy extra kemény változatában) riogatva a rajongókat 1996-ban. Egy másik, tavaly felbomlott svéd metálegyüttes pedig olyannyira megszólítva érezte magát a magyar rémmítosztól, hogy 1983-ban a Bathory nevet választotta.
Az egykori várból 10-15 méter magas falak maradtak meg, a rekonstrukció során néhány falat újra is emeltek. A hajdani három toronyból egy az 1980-as években ledőlt. A fennmaradt két torony közül a déli lakótoronyban halt meg Báthori Erzsébet. A keleti toronyban a gótikus várkápolna maradványai láthatóak. Báthory Erzsébet kiállítás A Csejte községben található, 1668-ban épített, késő reneszánsz Draškovič-kastély ma múzeum. Csejte és környékének történelmén és néprajzán túl a vár egykori úrnőjével is megismerkedhetünk. Báthory Erzsébet – Csipkékbe rejtett kegyetlenség című kiállítás fő darabja Báthori Erzsébet korhűen rekonstruált öltözéke. Báthory Erzsébet életéről több filmet is forgattak. Hívták Csejtei rémnek és Drakula grófnőnek is. Báthory – A legenda másik arca címmel 2008-ban bemutatott szlovák-cseh-angol-magyar koprodukcióban készült filmdráma kicsit kilóg a sorból. Báthory Erzsébet életéről készült filmek A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent.