…amikor a Kenyér mentette meg a kisfiút az ördögtől. A kicsi dió Élt egyszer egy szegény ember, s annak annyi volt a gyermeke, mint a hangyaboly. A gyermekek sokszor harmadnapig sem kaptak egy falat kenyeret, olyan nagy szükség volt a háznál. A szegény ember azért elindult, hogy valami kevés ennivalót keressen a gyermekei számára. Amint megy egy erdõs helyen, eleibe áll az ördög ember képében, s azt kérdi tõle: – Hova mész, te szegény ember? – Én megyek, hogy egy kis élelmet szerezzek a gyermekeimnek, ha valamihez nem fogok, mind meghalnak étlen – feleli a szegény ember. Arra azt mondja az ördög: – Azért egy tapodtat se menj tovább, majd én adok neked egy olyan portékát, amit ha okosan használsz, gazdag leszel, s nem lesz soha szükség a házadnál. Nesze ez a kicsi dió, ennek az a tulajdonsága, hogy akármit parancsolsz neki, mindjárt meglesz egyszeribe. – De hát én azért neked mit adjak? – azt kérdi a szegény ember. – Én nem kérek sokat – feleli az ördög -, csak azt add nekem, amit te nem tudsz a házadnál.
– Már, feleség arról én nem tehetek, ennek most már úgy kell lenni – azt mondja az ember, s parancsol a diónak: – No, te kicsi dió, az én házam népének velem együtt étel, ital, ruházat s minden bõven legyen! S arra meglett minden, amit az ember mondott, s a háznép olyan jóllakott a legfinomabb ételekkel, ahogy többször sohasem. A gazda mármost még nagyobbra akart terjeszkedni, s parancsolta a diónak, hogy neki a kicsi háza helyett legyen egy szép kõháza, körülötte szép kertek, a mezõn, közel a faluhoz, az õ számára szép kaszálók s szántóföldek, azonkívül mindenféle marhák, majorságok. Meg is lett minden, éppen az õ kívánsága szerint. Gazdag ember lett a szegény emberbõl, s közben a feleségének is megszületett a gyermeke. Mikor a legderekasabban folytatnák a gazdaságot, egyszer egy estefelé hozzá megy két öreg ember, s szállást kérnek tõle éjszakára. Õ adott is szállást örömmel s jó vacsorát. Este, ahogy vacsorálnak, azt mondja a két öreg a beszéd között a gazdának: – Tudjuk mi, hogy az ördög eljön az éjjel, hogy ha lehet, elvigye a te legkisebb gyermekedet, akit te nem tudva, szorultságból odaígértél neki.
S arra meglett minden, amit az ember mondott, s a háznép olyan jóllakott a legfinomabb ételekkel, ahogy többször sohasem. A gazda mármost még nagyobbra akart terjeszkedni, s parancsolta a diónak, hogy neki a kicsi háza helyett legyen egy szép kőháza, körülötte szép kertek, a mezőn, közel a faluhoz, az ő számára szép kaszálók s szántóföldek, azonkívül mindenféle marhák, majorságok. Meg is lett minden, éppen az ő kívánsága szerint. Gazdag ember lett a szegény emberből, s közben a feleségének is megszületett a gyermeke. Mikor a legderekasabban folytatnák a gazdaságot, egyszer egy estefelé hozzá megy két öreg ember, s szállást kérnek tőle éjszakára. Õ adott is szállást örömmel s jó vacsorát. Este, ahogy vacsorálnak, azt mondja a két öreg a beszéd között a gazdának: – Tudjuk mi, hogy az ördög eljön az éjjel, hogy ha lehet, elvigye a te legkisebb gyermekedet, akit te nem tudva, szorultságból odaígértél neki. Mi azért jöttünk, hogy az ártatlant megmentsük, hogy ne essék az ördög kezébe. Fogadd meg a mi szónkat: mikor lefekszünk, tegyél az asztalra az ablak mellé egy egész kenyeret, hadd legyen az ott az éjjel.
De semmi eszébe nem jutott, s minthogy erősen meg volt szorulva, odaígérte. Akkor az ördög átadta a diót a szegény embernek, s elváltak egymástól. Hazaérkezik a szegény ember a dióval, s kérdi a felesége: – Hát hoztál-e valami ennivalót? Mert szinte halunk éhen, úgy oda vagyunk! – Én, hallod-e, semmi ételfélét nem hoztam – azt mondja a szegény ember -, hanem hoztam egy ritka diót. Ezt pedig adta nekem egy ember, s az azt mondotta, hogy ennek a diónak akármit parancsoljak, minden éppen úgy lesz. – S ezt miért adta neked, mert tudom, hogy ingyen csak nem adta – kérdi a felesége. Azt mondja rá a szegény ember: – Nekem egyebet nem mondott, csak annyit, hogy amit én a házamnál nem tudok, azt adjam neki a dióért. Én gondolkodtam, de semmit se tudtam olyat, oda is ígértem. Arra fellobban a felesége, s azt mondja: – No, te pogány, mit tettél, látod-e, én most várok gyermeket, s te azt nem tudtad eddig, s eladtad előre a gyermekünket. – Már, feleség arról én nem tehetek, ennek most már úgy kell lenni – azt mondja az ember, s parancsol a diónak: – No, te kicsi dió, az én házam népének velem együtt étel, ital, ruházat s minden bőven legyen!
A fent említett szabályozás csak azokra vonatkozik, akik 2007. december 31. után mentek nyugdíjba. Az ekkor már saját jogú nyugdíjasok "türelmi időt" kaptak, esetükben ez a szabály 2010. január 1-jétől lép majd életbe és csak akkor, ha 2010. FESZ: Nyugdíjazás és nyugdíj melletti munkavállalás - Közel 100 szakszervezetet tömörítő szövetség. január 1-jén még nem múltak el 62 évesek. Rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2009. január 1-jétől valamennyi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynél keresőtevékenységük esetén alkalmazni kell az új szabályoknak megfelelő "kereseti korlátozás" vizsgálatát, vagyis 2009. január 1-jétől csak a kereseteket kell figyelemmel kísérni, azt, hogy a nyugdíjas rendszeresen dolgozik-e, vagy sem, már nem kell vizsgálni. Megszűnik a nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága, ha keresőtevékenysége folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó kereset havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset összegének 90 százalékát, de legalább a mindenkori minimálbér összegét. Ez az összeg 2008-ban havonta 69 000 forint volt, idén pedig havi 71 500 forint.
A KSH adatai alapján európai összehasonlításban az itthoni idősek foglalkoztatási aránya különösen alacsonynak számít, és lényegesen elmarad az európai átlagtól. Milyen lehetőségei vannak a nyugdíjasoknak, ha dolgozni akarnak? Magyarországon például a közszférában az alkalmazott szabályok miatt kötelező a korhatár betöltésekor nyugdíjba menni, de vannak egyéb lehetőségek is, ha valaki a nyugdíj mellett szeretne munkát vállalni. Ahol az aktivitás, a munka anyagi előnyökkel jár, ott nyilván a gazdálkodó, vállalkozói szféra adhat lehetőséget, de tudomásunk van egy jó kezdeményezésről: a diákmunka-szövetkezetek mintájára szerveznek nyugdíjas munkaszövetkezeteket. A nyugdíj melletti munkavállalás szabályai | Enter Könyvelő Iroda. Információink szerint most "próbaüzem" van, a vállalt munkaterületek: beteggondozás, gyermekgondozás, ipari szakmunkák, kertgondozás, intelligens ügyintézés. Emellett pedig a közösség, a család körében végzett önkéntes munka jelentőségét is hangsúlyozni kell - fejtette ki Némethné Jankovics Györgyi. Ki és hogyan dolgozhat korlátlanul nyugdíj mellett?
Tovább a teljes dokumentumhoz » Oszd meg ezt a cikket, ha tetszett!
Fontos tudnunk, hogy nyugdíjasként dolgozni nem csak munkaviszonyban lehet, hanem akár vállalkozóként is, amelyre teljesen más szabályok vonatkoznak. A harmadik lehetőség pedig, hogy egy nyugdíjas szövetkezeten keresztül vállalunk munkát, aminek szintén megvannak a maga előnyei és hátrányai. Ne vállaljuk túl magunkat Azon is gondolkodjunk el, hogy ennyi idősen mennyit bírunk. Nem véletlenül állapították meg a nyugdíjkorhatárt; ilyenkor az ember már fáradékonyabb, nehezebben kezeli a stresszt és a munkával járó problémákat. Lehet, hogy számunkra a legelőnyösebb, ha egy részmunkaidős állást vagy otthonról végezhető távmunkát vállalunk, ami remek kiegészítése lehet a nyugdíjunknak, emellett mentálisan és fizikailag sem terhel le minket annyira, mint egy 8 órás állás. Készítette: A Facebook oldala A Instagram oldala Hasznosnak találta a cikket?