De szerencsénkre vannak. Egy félreértés miatt Ildikó és Laci összeházasodnak, amire megérkezik Laci soha nem látott édesapja, az Öreg Berkics is. Katiban ez több évtizedes sebeket szakít fel. Az esküvőt Norbi, Ildikó pasija is nehezen dolgozza fel, ugyanis ő csak bosszantani akarta Ildikót, amiért az lefalcolt, valójában ő nem nősült meg. Pajkaszegre megy, hogy visszahódítsa Ildikót épp, amikor Teca kocsmájában egy rejtélyes rágóautomata borzolja a kedélyeket… Filmelőzetes: A mi kis falunk 2019. december 27. - 15:12 ˆhirdetés A mi kis falunk 4. évad, 6. rész tartalma 2020. 01. 11., Szombat 20:00 4. rész A nászéjszaka Egy félreértés miatt Ildikó és Laci összeházasodnak, amire megérkezik Laci soha nem látott édesapja, az Öreg Berkics is. Pajkaszegre megy, hogy visszahódítsa Ildikót épp, amikor Teca kocsmájában egy rejtélyes rágóautomata borzolja a kedélyeket… A főszereplők: Polgármester (Csuja Imre) "Ígérem, hogy amíg én leszek a polgármester, az életszínvonalunkat megőrizzük. " Károly Pajkaszeg polgármestere.
A mi kis falunk 6. évad, 4. rész tartalom. A sorozat egy kis falu mulatságos hétköznapjait mutatja be olyan karakterek segítségével, akikkel csak és kizárólag itt találkozhatunk: egy ügyeskedő polgármester és kultúrharcos asszisztense, egy testépítő pap, egy szexi kocsmáros, egy féleszű rendőr, egy rezignált körzeti orvos és egy playboy foci edző. A vidéki környezet és a számtalan külső felvétel olyan keretbe helyezi a sorozatot, mely garantálja a felhőtlen szórakozást és a tökéletes kikapcsolódást 2021. 09. 18., Szombat 22:00 6. rész A papírcsákó Szifonék konkurenciát kapnak: veszélyben a közmunkás-hierarchiában betöltött vezető szerepük. Stoki és Pali bácsi felgöngyölít egy rejtélyes bűnügyet. The post A mi kis falunk 6. rész tartalom appeared first on.
Egy félreértés miatt Ildikó és Laci összeházasodnak, amire megérkezik Laci soha nem látott édesapja, az Öreg Berkics is. Katiban ez több… Olvasd tovább a sorozat aktuális epizódjának tartalmát a kép alatt! 2020-ban először: A mi kis falunk. Folytatódik a magyar sorozat. Korhatár: 12. Sorozat címe: A mi kis falunk () Műfaj: vígjáték Évad: 4. Aktuális epizód: 6 Szereplők: Csuja Imre, Bata Éva, Schmied Zoltán, Szabó Győző, Lovas Rozi Premier az RTL-Klub műsorán. Vetítés időpontja: 2020. január 11., szombat, 20:00-kor 6. rész tartalma Az epizód címe: A nászéjszaka Egy félreértés miatt Ildikó és Laci összeházasodnak, amire megérkezik Laci soha nem látott édesapja, az Öreg Berkics is. Katiban ez több évtizedes sebeket szakít fel. Az esküvőt Norbi, Ildikó pasija is nehezen dolgozza fel, ugyanis ő csak bosszantani akarta Ildikót, amiért az lefalcolt, valójában ő nem nősült meg. Pajkaszegre megy, hogy visszahódítsa Ildikót épp, amikor Teca kocsmájában egy rejtélyes rágóautomata borzolja a kedélyeket… Forrás: RTL-Klub Ha tetszik, jelezd nekünk:
[1] Korhatár Kronológia Kapcsolódó film Ludas Matyi (1949) További információk IMDb A Lúdas Matyi 1977 -ben bemutatott magyar rajzfilm, amely Fazekas Mihály azonos című költeménye alapján készült. Rendezője Dargay Attila. A forgatókönyvet Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József írta, a zenéjét Daróci Bárdos Tamás szerezte, Liszt Ferenc műveiből kiindulva. A film a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Műfaja filmvígjáték. Magyarországon 1977. április 7-én mutatták be, elsőként a budapesti Uránia moziban. [2] Ez volt Dargay első egész estés rajzfilmje, [2] a második Magyarországon a négy évvel korábbi János vitéz után. Cselekmény [ szerkesztés] Matyi, egy vidám parasztlegény a legelésző libájával Döbrögi uraság erdejébe téved. A földesúr hajdúi üldözni kezdik a ludat, mert fehér vadlibának nézik. Mindkettőjüket elfogják, és a ludat Döbrögi Dániel tulajdonának ítélik, aki pedig huszonöt botütést is kiró Matyira. Ő a büntetés után megfogadja, hogy háromszor veri vissza!
1961. július 20. (felújítás) 1951. május 4. 1951. október 12. 1954. március 5. Digitálisan felújított: 2004. december 25. (TV) Díj(ak) 1951: Karlovy Vary - diploma Soós Imre alakításáért. Korhatár Kronológia Kapcsolódó film Lúdas Matyi (1976) További információk IMDb A Ludas Matyi Fazekas Mihály azonos című elbeszélő költeményéből 1949 -ben forgatott, 1950 -ben bemutatott színes, magyar ifjúsági filmvígjáték, melyet Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezett. Ez volt az első teljes hosszában színes magyar film ( Radványi Géza 1941 -es filmje, A beszélő köntös csak részben volt színes). A filmet közel 5 millióan látták a magyar mozikban, így bekerült a 10 legnézettebb magyar film közé. [1] Cselekmény [ szerkesztés] Az 1820-as években járunk. Matyi, az alföldi libapásztorfiú nagy szegénységben él édesanyjával a népnyúzó földesúr, nagyságos Döbrögi Döme falujában. Tíz lúdjukat egy nap a döbrögi vásárba hajtja, hogy eladja őket, és nekivágjon szerencsét próbálni. A vásárban dézsmát szedő kegyetlen uraság azonban elkobozza az összes lúdját, és még deresre is húzatja a fiút, mert tiszteletlenül viselkedett vele.
Matyi a megaláztatást nem hagyja annyiban: a büntetése után rögvest megfogadja a nyilvánosság előtt, hogy "Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza! " Ígéretének kalandos teljesítésében, az egész úri világ móresre tanításában segítői is akadnak. Szereplők [ szerkesztés] Soós Imre – Ludas Matyi (hangja a film 1961-es változatában Csikos Gábor) Solthy György – nsg. Döbrögi [2] Döme (hangja a film 1961-es változatában Greguss Zoltán) Horváth Teri – Piros Orbán Viola – Piros anyja Rajczy Lajos – ispán (hangja a film 1961-es változatában Bessenyei Ferenc) Pártos Erzsi – anyó Kiss Manyi – Paméla, francia nevelőnő Ruttkai Éva – Gyöngyi nsg. kisasszony, Döbrögi lánya Görbe János – Gergely Somlay Artúr – Mohos professzor (hangja a film 1961-es változatában Kovács Károly) Szakáts Miklós – Bogáncs botosispán Bozóky István – Nyegriczky Bálint nemesúr (hangja a film 1961-es változatában Szatmári István) Balázs Samu, Hlatky László, Horváth Tivadar – vándorszínészek Gonda György – kisbíró Bánhidi László – vásárbíró Szemethy Endre, Tarsoly Elemér – dobosok Bihari József – számadó Makláry János, ifj.
Matyi álruhás alteregói, a finomkodó talján mester és a hisztérikus német seborvos a maszk- és jelmezviselésből fakadó karnevalisztikus humort erősítik, miként a ragyogó epizodisták felléptetése is, élen a vajákos Biri nénivel, aki az ispán átváltoztatásával tarkítja fantasztikus cselekményelemekkel a meseszövést. Más ötletek burleszkes mozzanatokat visznek a Lúdas Matyi ba. Visszatérő geg, hogy Döbrögi hajdúit komikus csoportmozgásokba "kényszerítik" a helyzetek, legyen szó a vár ésszerűtlen építkezési munkálatairól, az erdő fáinak kivágásáról vagy a gyógyfüvek összegyűjtéséről. A burleszkes elemek csimborasszója a három és fél perces fergeteges üldözésjelenet a végkifejletben, amelyhez a II. Magyar rapszódia adja a (lúd)talpalávalót. A hangulatteremtésben és a ritmusszervezésben egyaránt alapvető jelentőségűek Liszt Ferenc zenéi, amelyek Daróci Bárdos Tamás hangszerelésében hallhatók a rajzfilmben. Dargay Attila Lúdas Matyi ja szenzációs sikernek bizonyult: közel két és fél milliós(! )
A hetvenperces Dargay-változat nem az első filmadaptációja Fazekas Mihály 1817-ben megjelent verses elbeszélésének; s miként Nádasdy Kálmán és Ranódy László 1950-es élőszereplős játékfilmje, úgy a Dargay-változat sem szöveghű adaptáció. A rajzfilm a történet főbb pontjait mindazonáltal megtartja: miután a parasztfiú Matyit megveretteti a zsarnokoskodó földesúr, Döbrögi, a fiú bosszút esküszik, amelyet a következő években valóra is vált, háromszor "fizeti vissza" az úrnak a reá kiszabott verést. Miként Fazekas műve, úgy a Dargay-rajzfilm is négy jól elkülönülő egységre tagolódik: Matyi megverettetésének közege a tavaszi erdő, Döbrögi első elnáspángolása nyáron történik, a második őszies közegben, az utolsó "törlesztőrészlet" visszafizetésének téli táj a kulisszája. A cselekményvezetés és különösen a karakterkészlet megformálása azonban a rajzfilmes tradíciókhoz – s kiváltképp Dargay Attila stílusához – igazítja az irodalmi alapanyagot. Dargay Disney-követő ars poeticája tetten érhető a képalkotásban, a mélységi fényképezés alkalmazásában és a részletekben gazdag erdei terek láttatásában; ugyanakkor magyar források is fölfedezhetőek a látványvilágban: a faluhoz hollókői tájak adtak mintát, a háttereket Mészöly Géza festményei ihlették.