Összeszedtük azokat a tapasztalatokat, amelyeket jogalkotás útján van értelme hasznosítani – mondta Nagy Attila, az NVI elnöke. A választási eljárásról szóló törvény és más jogszabályok módosítására tett javaslatot a Nemzeti Választási Iroda, miután az országgyűlési választások tapasztalatait kiértékelte a területi és a helyi választási irodák bevonásával – tudta meg az InfoRádió Nagy Attilától, a Nemzeti Választási Iroda elnökétől. "Összeszedtük azokat a tapasztalatokat, amelyeket jogalkotás útján van értelme hasznosítani, és ezzel jobbá, gyorsabbá, hatékonyabbá tenni az eljárást" – mondta az elnök. Példaként említett a jelöltállítás folyamatában néhány gyakorlati változtatást, így a választási irodák terheit csökkentené, ha látszólag nincs meg az 500 ajánlás egy jelöltnél, akkor nem is kell belefogni az ellenőrzésbe. Emellett szeretnék a névjegyzékzárási határidőt egy nappal korábbra, péntek helyett csütörtökre hozni, mert óriási munkaterhet jelent a választási irodáknak a választás előtti pénteken a névjegyzékzárást követően a még ott lévő kérelmeket feldolgozni és névjegyzéket, jegyzőkönyveket nyomtatni.
Az Iroda szintén felhívja a levélben szavazók figyelmét, hogy szavazási levélcsomagjukat a személyes leadás mellett postai úton is célba juttathatják, ez szintén garantálja, hogy a feladott küldemény sértetlenül megérkezzen. A levélszavazatot és a szavazási iratot tartalmazó borítéknak előbbi esetben a választások lezárásáig, tehát április 3-án 19. 00-ig meg kell érkeznie az NVI-hez. Nemzeti Választási Iroda levélszavazat választás marosvásárhely feljelentés
Magas részvételi aránnyal zárult le 19 órakor a 2022-es országgyűlési választás és a vele egy időben tartott népszavazás az ország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 243 szavazókörben. A Nemzeti Választási Iroda a nap folyamán két óránként közölte az országos részvételi adatokat, a legutóbbi, még nem végleges, de ahhoz legközelebbi számokat néhány perccel ezelőtt tették közzé a honlapjukon. Az NVI 18:30-as adatai szerint a 7 693 857 névjegyzékben szereplő választópolgár 67, 80%-a, 5 216 424 fő jelent meg a 2022-es választáson. A szavazókörök bezárásáig a 22:45-ös adatok szerint 69, 29% voksolt. Ez valamivel kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti, 2018-as országgyűlési választás eredménye, ahol az akkori, 18:30-as adatok szerint a választásra jogosultak 68, 13%-a, a záró, 19 órai számok szerint pedig a polgárok 70, 22%-a vett részt. A szavazatszámlálás során először az országgyűlési szavazólapokat összesítik, majd a népszavazás kérdéseire adott válaszokat dolgozzák fel.
Az esettel kapcsolatban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) is reagált: lapunkhoz eljuttatott közleményük szerint feljelentést tettek a mai sajtóhírekben szereplő, az útszélre dobott levélszavazatokkal kapcsolatban. Úgy fogalmaznak: A Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett arra tekintettel, hogy a mai napon a sajtóban megjelent képfelvételek szerint Marosvásárhely mellett, az útszélre több, már kitöltött szavazólapot dobtak ki. További tájékoztatás várhatóan az eljárás későbbi szakaszában adható. A Nemzeti Választási Iroda továbbá felhívja a levélben szavazásra jogosultak figyelmét, hogy a választási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezése (279. §) szerint a szavazási levélcsomagot a személyes kézbesítés mellett egyéb - meghatalmazással nem rendelkező - személy általi kézbesítéssel is le lehet adni. Ezért a levélcsomag átadásakor a választónak kiemelt figyelmet kell fordítania a bizalmas küldeményre, hogy az iratok biztonságban vissza is érkezzenek a későbbiekben az NVI-hez.
Ezenkívül Nagy Attila jelezte az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy elkötelezettek abban, hogy minél szélesebb körben bevezessék a választási igazgatásban is az elektronikus ügyintézési lehetőségeket. "Bízom benne, hogy meghallgatásra talál ez a kérés, és sikerül egy következő csomagban, a következő általános választásokat megelőzően olyan újításokat meghonosítani, amelyek még egyszerűbbé teszik a választópolgárok számára a választójog gyakorlását" – mondta az NVI elnöke. Nagy Attila azt is közölte, hogy mindenképpen módosítani kell a választókerületek területi beosztásán, mert az aránytalanságok hét Pest megyei választókerületben elértek arra a szintre, hogy a jogalkotónak lépnie kell. "A választójogi törvény mellékletét a választókerületek határainak módosításával szükséges az Országgyűlésnek orvosolnia" – tette hozzá. A Nemzeti Választási Iroda vezetése is csak a sajtóból értesült arról a tervről, hogy 2024-ben az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat azonos napon, közös eljárásban kell lebonyolítania.
Több határidő esetében is egységesítésre tett javaslatot az NVI. A levélszavazásnál például a 25. napról korábbra, a 30. napra hoznák előre a regisztrációs határidőt, ezt követően a 29. napon állna össze a levélben szavazók névjegyzéke. Az is fontos változás lenne, hogy a jövőben csak személyi azonosító számot lehetne az azonosító nyilatkozaton feltüntetni, ezzel is egyszerűsödne a választópolgárok dolga. Ezenkívül az NVI a Nemzeti Választási Bizottság összetételénél is javasol változtatást: a szakmaiság növelése érdekében a megbízott tagoknál is előfeltétel lenne a jogi egyetemi diploma, csak ennek birtokában lehetne valaki a Nemzeti Választási Bizottság tagja. A Munka Törvénykönyve is kiegészülhet egy olyan szakasszal, ami azt biztosítja, hogy minden munkavállaló számára a munkáltató lehetővé teszi, hogy a különböző választásokon és népszavazásokon élhet a választójogával. A népszavazásoknál pedig azt szeretnék elérni, hogy az alkotmányjogi panasz elbírálására az Alkotmánybíróságnak legyen egy véghatárideje, így nem fordulna elő az a helyzet, hogy az aláírásgyűjtés befejezését követően derül arra fény, hogy valamelyik szavazási kérdés mégsem hitelesíthető.
"Egyelőre barátkozunk a gondolattal és gyűjtjük azokat a kérdéseket, amelyek egy ilyen szabályozási környezet előállása esetén mindenképpen megtárgyalandók" – mondta az elnök. Forrás: Tovább a cikkre »
Szakértőnk, dr. Verbai Tamás jogász válaszolt a kérdésre. 2015. 14. Alanyi adómentes vállalkozás közösségen belüli termékbeszerzésének áfája Tisztelt Szakértő! Cégünk alanyi áfamentes, közösségi adószámmal rendelkező vállalkozás. Tevékenységünkhöz közösségen belülről (Szlovákia) szeretnénk anyagot rendelni. Kérem, legyen szíves tájékoztatást adni arról, hogy: – Aközösségen belüli termékbeszerzés fizetendő, illetve (amennyiben lehetséges) levonásba helyezhető áfájával mi a teendő abban az esetben, ha a) a beszerzés 9500 euró, illetve mi a teendő abban az esetben, ha b) a beszerzés 11000 euró? – Amennyiben a beszerzések áfája nem vonható le, akkor melyik tagállamban kell az áfát megfizetni? – Magyar áfabevallás esetén a két esetben melyik sorban/sorokban kell feltüntetni az áfát? – Amennyiben az áfát Szlovákiában kell megfizetni, akkor ez milyen módon lehetséges, hova, és milyen bevallást kell benyújtani? Itt az EU-s ÁFA-reform! – 2020-ra vonatkozó áfa változások és aktuális áfa kérdések – Szakmai Konferencia | Képzésnaptár. Hiszen, ha megadom a partnernek a közösségi adószámot, áfamentes számlát fog kiállítani.
Ez utóbbi tekintetben a továbbiakban is irányadóak a Termék más tagállamába történő kiszállítása igazolásának módja Közösségen belüli értékesítés esetén című, a NAV honlapján 2013. június 19-én megjelent tájékoztatóban foglaltak. A termék más tagállamba történő elszállításának vélelme A VHR 2020. január 1-jétől alkalmazandó 45a. cikke alapján a következő esetek (1. Közösségen Belüli Termékbeszerzés Áfa 2020. vagy 2. ) bármelyikének fennállása esetén a Közösségen belüli termékértékesítésre vonatkozó adómentesség tekintetében vélelmezni kell, hogy a terméket valamely tagállamból a területén kívülre, de a Közösség területére adták fel vagy fuvarozták el (vagyis, hogy teljesül az adómentesség termék kiszállítására vonatkozó kritériuma) [ VHR 45a. [16 kredit] ÁFA-Számvitel 2019-2020. – Könyvelő továbbképzés Helyszín Hunguest Hotel Millennium *** Superior (1089 Budapest, Üllői út 94-98. ) Kategóriák Adó, számvitel, pénzügy Adószakértő, adótanácsadó, okleveles adószakértő Mérlegképes könyvelő Alapjaiban alakult át a Közösségen belüli termékügyletek ÁFA kezelése.
A főszabály 4. Különös szabály – az Áfa törvény 51. §-a 5. Az adómértékek, az adómentesség, a területi hatályon kívüliség összefüggése a teljesítési hely szabályokkal
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása és a közös hozzáadottértékadó-rendszer magyar jogszabályokba történő átültetése óta a láncügyletek adójogi megítélése, a helyes bizonylatolás és adómegállapítás számos kérdést vetett fel, amelyekkel összefüggésben még napjainkban is merülnek fel bizonytalanságok.
Ajánló Kiadványunk az áfa két kulcsfontosságú területét dolgozza fel: - az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára (ezen belül a teljesítési időpontokra) vonatkozó szabályokat, illetve - a teljesítési hely szabályrendszerét. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének napjára vonatkozó szabályok rendelkeznek arról, hogy egy áfaalany gazdálkodónak az általa teljesített, illetve fordított adózású konstrukciók esetén az általa megrendelt ügylet után milyen időponttal kell az áfát megfizetnie, illetve egyéb adókötelezettségeit teljesítenie. Közösségen Belüli Termékbeszerzés Áfa 2020 / Közösségen Belüli Termékbeszerzés - Környezetvédelmi Termékdíj | Kérdés-Válasz - Könyvelés. A teljesítési hely szabályok pedig azt rendezik, hogy egy adott, hozzáadottérték-adózás alá eső ügylet után mely országban (Magyarországon vagy külföldön) keletkezik-e áfakötelezettség. Ez utóbbi kérdéskör azért is kiemelt jelentőségű, mert ezen szabályok ismeretében dönthető el pontosan, hogy egy áfaalany gazdálkodónak egy érintett ügylet vonatkozásában van-e egyáltalán Magyarországon teljesítendő forgalmi adókötelezettsége. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat ezen szabályrendszerek hatékonyabb megértésében és kezelésében.
A szolgáltatást nyújtó személy az adójogi illetősége szerinti államban érvényes hatályos szabályozás szerint köteles meghatározni a teljesítés időpontját. A belföldi adóalany megrendelő akkor választhatja a számla kibocsátásának, vagy az azon feltüntetett teljesítési időpont napján érvényes árfolyamot, ha a szolgáltatás nyújtója számlát állított ki. A választási lehetőség kihasználása adóelőnnyel járhat, ha az igénybevevő a fizetendő áfát egészben, vagy részben nem helyezheti levonásba, mivel nagy értékű ügyleteknél kismértékű árfolyam eltérés is jelentős összegű adóeltérést eredményezhet. "A" belföldi cég határozott időre szóló szerződés alapján ügyvédi szolgáltatást vesz igénybe egy német ügyvédi irodától. A felek által megállapított havi díjazás 3 000 euró, amely a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig esedékes. Tegyük fel, hogy a német ügyvédi iroda a 2019. október hónapra vonatkozó díjazásról 2019. november 10-én kiállított számlában a teljesítés időpontját 2019. október 31. napjában jelölte meg.