lekötelezte M. o. -t azzal, hogy több revíziós sikerhez hozzájuttatta + gazdaságilag is legfontosabb partner * Gömbös után Darányi, Imrédy, és Teleki is igyekezett kevésbé németbarát politikát folytatni….
A Müncheni Konferencia a Szudéta-vidéket Hitlernek ítélte. Fél évvel később azonban, 1939 márciusában a németek egész Németországot megszállták. Létrejötta a Cseh-Morva protektorátus Németországon belül és bábállamként Slovákia (névleg önállóan). A felvidék egy része és akárpátalja pedig Magyarországé lett. (Első bécsi döntés - 1938 november 2. Magyarország a második világháborúban - Történelem érettségi - Érettségi tételek. ) Anglia és Franciaország türelme: Neville Chamberlain angol és Edouard Daladier (Dalagyié) francia miniszterelnök eltűrték Hitler terjeszkedéseit. A Müncheni Konferencia után azonban megálljt mondtak. Szövetségre léptek Lengyelországgal (1939augusztus 25-én) hogy jelezzék: azt már nem hagyják, hogy a lengyeleket is bekebelezze Hitler.
• 45 ezer rosszul felszerelt katona német vezetés alatt, az év végén vissza is vonják nagy részüket, a másik a keleti fronton marad (megszállás) • 1941. dec. - ben végül hadiállapotba kerülünk Nagy-Britanniával és az USA-val is • közben 1941. 8. megszületik a III. zsidótörvény, ami megtiltja zsidók és nem zsidók házasságát Kállay Miklós (1942-44) Miniszterelnöksége • Horthy azzal a feladattal bízta meg, hogy készítse elő Magyarország kilépését a háborúból – Kállay feladata nehéz: ha bármi kitudódik, az azonnali német megtorlást válthat ki, márpedig a magyar hadsereg és a politikai elit is határozott németbarát • ezt a politikát egy tánc után "Kállay-kettősnek" vagy "hintapolitikának" nevezzük: egyfelől teljesíteni a német követeléseket (de mindent késve és csak addig a pontig, amíg muszáj), másfelől kapcsolatot keresni a szövetségesekkel. Kállay menesztése • Német nyomásra Sztójay Döme lett a miniszterelnök. II. világháború (rövidített tételek) - Diszmami. • Sztójay gyakorlatilag felszámolta a demokratikus rendszert. • Kiküldte az 1. magyar hadsereget a frontra a Kárpátok előterébe.
– sokan mentik a zsidókat, híres pl. Raoul Wallenberg (a svéd nagykövetségen dolgozott) • 1944 dec. a szovjetek átlépik a Dunát, elkezdődik Budapest ostroma: – mivel a németek és a nyilasok Hitler parancsára keményen védik a fővárost, itt zajlik le a világháború egyik legnagyobb ostroma. – a németek végül 1945. február. 13 -án hagyják el Bp. -t – eddigre a város romokban hever, a németek az összes hidunkat felrobbantották. • 1945. ápr. 4 -én Magyarország felszabadul a német megszállás alól – és azonnal egy másik, szovjet megszállás alá kerül. • a Vörös Hadsereg szintén nem kíméli az országot: fosztogatnak, nőket erőszakolnak meg, kb. 100 ezer embert visznek a SZU-ba kényszermunkára, egy részük csak évek múlva térhet haza, ha egyáltalán – de a háborúnak vége. MAGYAR VESZTESÉGEK a II. VILÁGHÁBORÚBAN Zsidók kb. 550 ezer, nem zsidó polgári lakos kb. 2 világháború tétel. 100 ezer, katona kb. 350 ezer; összesen kb. 1 millió magyar állampolgár