Ezt a munkáltató szóban és írásban is alkalmazhatja az Mt. 22. § (1) bekezdés alapján. Írásba foglalása esetén pedig annak a személyi anyagban történő elhelyezése nem jogellenes a munkaviszony tartós és bizalmi jellegére tekintettel. A rosszallásban jelentkező hátrány azonban nem azonos az Mt. § (1) bekezdésben foglalt hátrányos jogkövetkezménnyel, mely a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés, ennek hiányában munkaszerződés alapján a kötelezettségszegés súlyával arányos, annak következményeként alkalmazott hátrányt magában hordozó munkáltatói intézkedés. Az intézkedés maga egy szankció, amely lehet erkölcsi, avagy anyagi. § (1) bekezdés alapján hátrányos jogkövetkezményként ismert a gyakorlatban erkölcsi szankció (megrovás, írásbeli figyelmeztetés elnevezéssel). A munkáltatót megillető fegyelmezési jog sérelmével járna ugyanakkor az írásbeli figyelmeztetés perbeli esetben való jogellenessége megállapítása. A munkafegyelem biztosításának ezen hathatós eszköze hiányozna kollektív szerződéssel nem rendelkező vagy munkaszerződésben erre vonatkozó kikötést nem tartalmazó munkáltatóknál.
Fontos hangsúlyozni ún. kétszeres értékelés tilalmára vonatkozó szabályt. A munka törvénykönyvéről szóló törvény szerint hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. [a munka törvénykönyvéről szóló törvény 56. § (4) bekezdés] Nem lehet tehát ugyanazon okból írásbeli figyelmeztetést (vagy más fegyelmi büntetést) és (azonnali hatályú) felmondást is alkalmazni. Nem ütközik azonban a kétszeres értékelés tilalmába, ha ismétlődő, rendszeres vagy folyamatos kötelezettségszegésről van szó. Például, ha a munkavállaló egy ízben késik, azért egyszerre nem alkalmazható figyelmeztetés és felmondás. Ám ha az egy alkalommal figyelmeztetett munkavállaló – a figyelmeztetés ellenére – további esetekben is késve érkezik, úgy nincs akadálya további, súlyosabb intézkedés alkalmazásának. A cikket részletesen a Joggyakorlat a közoktatásban kiadvány augusztusi kötetében olvashatja. Kép forrása: © Raabe Klett Kft.
Amennyiben a munkavállaló ezen alapvető kötelezettségeinek nem tesz eleget, annak következményei lehetnek. Ez adott esetben a kötelezettségszegés súlyához igazodóan lehet szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, súlyosabb kötelezettségszegés esetén azonban akár a munkaviszony is megszüntethető. Fontos azonban arra rámutatni, hogy a jog nem tekinti vétkes kötelezettségszegésért való felelősségre vonásnak ezt a két szélső esetet (figyelmeztetés, jogviszony-megszüntetés), rájuk így eltérő szabályok vonatkoznak. Nézzük a különböző szabályokat egyenként. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben – bírósági ítéletekre is hivatkozva – részletezzük, milyen szabályokra kell ügyelni a szóbeli és írásbeli figyelmeztetés, a fegyelmi büntetés, a munkaviszony megszüntetése esetén. A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el!
A Kúria az Mfv. I. 10. 354/2017. számú ügyben hozott döntésében kimondja, hogy az írásbeli figyelmeztetés a munkáltató ellenőrzési és utasítási jogából eredő olyan munkafegyelmet biztosító eszköz, amellyel felhívja a munkavállalója figyelmét az általa helytelenített magatartástól való tartózkodásra, illetve a szabályszegést a rosszallása kifejezésével szankcionálja. Ebből következően a munkáltató az írásbeli figyelmeztetés jogával kollektív szerződés, illetve munkaszerződés felhatalmazásának hiányában is élhet. Az ügyben a munkáltató a munkavállalót közel négy éves időtartamra felmentette a munkavégzési kötelezettsége alól, mely időszak alatt a munkavállaló kizárólag érdekképviseleti munkát végzett. Majd a munkáltató a munkavégzés alól felmentést megszüntetve 2013. július 3-ától ismételten munkába kívánta állítani a munkavállalót, melynek a munkavállaló nem tett eleget, ezért a munkáltatói jogkör gyakorlója 2013. július 29-én írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Ennek indokolása szerint a munkavállaló a magatartásával megsértette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. )