Ezután lett az ugyancsak frissen alakult Unicbank vezérigazgatója és ezt a posztot 2010 végéig töltötte be, akkor szerződése lejártával nyugdíjba vonult (a bank közben nevet változtatott, 1997-től Raiffeisen Unicbank, majd Raiffeisen Bank lett). Sikeres bankot épített: az egyetlen a magyar felső szintű bankárok közül, aki kezdettől fogva ugyanazt a bankot vezette. Mielőtt Erdei Tamás helyett 2008. április 25-én a Magyar Bankszövetség elnökévé választották ( 1993 -tól volt elnökségi tag, majd többször volt a alelnöke ( 1995 – 2001 között. ) 2009. szeptember 14-én lemondott a Magyar Bankszövetség vezetéséről. A lemondást a többi bankvezetővel kialakult ellentéteivel indokolta. Publikációi Nyugdíjba vonulása óta sokat publikál, ő fordította Michael Sandel: Mi az igazságos?... és mi nem? című könyvét. Szerintem. Társadalom, gazdaság, pénzügyek és vállalatvezetés a kétezres években Magyarországon. Írások és előadások; Corvina, Bp., 2014 Nézetei [ forrás? ] Felcsuti volt az egyetlen bankvezető, aki nyíltan előre figyelmeztette az 1998 -ban hivatalba lépő Orbán-kormányt, hogy a pénzügyi körök szemében hitelességét teszteli, hogy véget vet-e a nehéz helyzetbe került Postabank botrányának.
Források Ki kicsoda a magyar gazdasági életben 2003. Humexim, Budapest, ISSN 1589-9616 Jegyzetek További információk Felcsuti Péter lett a Bankszövetség elnöke () Portré Felcsuti Péterről, a Bankszövetség új elnökéről () Archiválva 2009. március 4-i dátummal a Wayback Machine -ben Álomcsőd. Interjúk a válságról. Bajnai Gordon, Bogsch Erik, Demján Sándor, Farkas István, Felcsuti Péter, Heim Péter, Jaksity György, Kovács Árpád, Simor András, Surányi György; riporter Martin József Péter, Várkonyi Iván; Alinea, Bp., 2010 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
Orbán viszont felismerte mára, hogy politikája és számos zsidó, pláne izraeli kör érdekei között átfedés van. Ezért miközben saját tábora felé nagyon gondosan egy zsidó kapitalistát tett meg főmumussá, kifelé most már nem csak magyarellenességet, keresztényellenességet, hanem még antiszemitizmust is kiált, ha valaki kritizálni merné a magyarországi korrupciót vagy a közszolgálati média orosz propagandává süllyesztését. Ez nem pusztán gátlástlanság. Látni kell ugyanis, hogy Orbán – és főleg az ifjúkonzervatív galeriből származó neokonzervatív szellemi köre – a maga rasszista megalapozottságú iszlámellenességével beleilleszkedik egyfajta jobboldali cionista diskurzusba. E diskurzust Magyarországon hosszú ideig a Hit Gyülekezete szekta képviselte, mára azonban még "ballib" embereknél is megjelent, elég csak mondjuk Tatár György egyes Facebook-posztjait olvasni. A nyugati baloldali értelmiség egyes zsidó származású tagjai is – előrébb sorolva zsidó származásukat baloldali meggyőződésüknél – készek felülni a menekültellenes hullámra.
Magyarul megjelent művei [ szerkesztés] Út a szolgasághoz; ford. Mezei György Iván; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1991 ISBN 9632223756 A végzetes önhittség. A szocializmus tévedései; ford. Pásztor Eszter; Tankönyvkiadó, Bp., 1992 ISBN 9631845435 Piac és szabadság. Válogatott tanulmányok; vál. Madarász Aladár, ford. Atkári János, Mezei I. György, Tóth Sándor; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1995 ISBN 9632228480 Érdekesség [ szerkesztés] Magyarországon 2001-ben Hayek Társaság néven szerveződött ultraliberális csoport Hayek eszméinek népszerűsítésére (2005-ben megszűnt). Szlovákiában is van Hayek Társaság. [22] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris Kiadó, Budapest, 2001 Lánczi András: A XX. század politikai filozófiája. Helikon, Budapest, 2007 A Nobel-díj hivatalos honlapján További információk [ szerkesztés] Hayek és a brit felvilágosodás. Tanulmányok a konstruktivista gondolkodás kritikájának eszmetörténeti forrásairól; szerk., bev.
Igaz, az már kevésbé tetszett nekik, és ezt nyilván el is mondták a felcsúti fenoménnek, hogy a rendezvényen Bayer Zsolt is megjelent. Sőt, nemcsak ott volt, de amikor csak tehette, a Vezér közelében mutatkozott, ezzel is demonstrálván, hogy a Fidesz 5-ös számú tagsági könyvének tulajdonosa minden rasszista és antiszemita megnyilvánulása ellenére még mindig élvezi a vezér bizalmát, és magáénak mondhatja a barátságát. Nehezen tudom elképzelni, hogy erre ne kérdeztek volna rá az Európai Zsidó Kongresszus hazánkban tárgyaló vezetői, jelesül Serge Cwajgenbaum, a kongresszus főtitkára és Moshe Kantor, a kongresszus elnöke. Azon is csodálkoznék, ha szó nélkül hagyták volna, hogy új vezetése lesz a Páva utcai Holokauszt Központnak. Ami önmagában és normális üzemmenetben nem lenne vészjósló fejlemény, a körülmények ismeretében azonban mégis csak az. Főleg, hogy új koncepció is készül, úgy hírlik, a szerecsenmosdatás jegyében. Orwell óta tudjuk, hogy semmi sem változik olyan gyorsan, mint a múlt – ezt a keserű igazságot most majd a saját bőrünkön is tapasztaljuk.