Bedascarrasbure professzor hangsúlyozza dolgozatában, hogy a Codex Méz-irányelve egyértelműen meghatározza, hogy mit lehet méznek nevezni és leírja, hogy semmit, még vizet sem lehet hozzáadni, illetve elvenni belőle. A kaptárból elvett méz víztartalma alapvetően nem éghajlat, méhlegelő kérdése, hanem gazdasági kérdés – ami nem lehet érv, hiszen a híg nektár elvétele lehet, hogy jobban megéri a méhésznek, de terméke nem méz lesz! Aktuális Mézár 2017. Nem értékesítheti mézként, így ha minden piaci szereplő ezt tudomásul venné, akkor nem lenne gazdasági kérdés sem, hiszen nem lenne piaca. Aminek nincs a méhészeti világpiacon ára, azt nem termeli a méhész. Egyértelmű, hogy a trópusi vidékeken valamivel hosszabb ideig kell a kaptárban tartani a mézet ahhoz, hogy a kinti párás körülmények mellett szárítani tudják a mézet a méhek, de ez nem azt jelenti, hogy felhatalmazásuk legyen arra, hogy nektárt pergessenek és azt "kaptár-gyárakban" érleljék be. Ma már tisztán látja a világ méz-termékpályája, hogy az előbb felsorolt országokban zajló folyamatok az okozói a mézár megalázó szintjének.
A mézhamisítás Az elmúlt években három fő típusa alakult ki a mézhamisításnak, amelyek a piaci összeomlást okozták, melyek csökkentették a természetes méz termelésének mennyiségét, hiszen egyre többen felhagynak a profitnélküliség miatt e szakmával. • a méz cukor-spektrumához hasonló, mesterségesen előállított olcsó édesítők mézhez keverése; • gyantaszűrés használatával kiszedik a tiltott szermaradványokat, növényvédő szereket és antibiotikumokat, világosítják a méz színét és eltávolítják a nem kívánt, kellemetlen ízért, illatért felelős anyagokat; • "Kínai-" vagy "Ázsiai-modell" szerint az éretlen mézet gyárakban sűrítik be. Az imént említett módszerekkel készült szirupokat a világ legnagyobb on-line viszonteladói oldalán, az Alibabán, tonnáját 500 USD- ért (kb. Aktuális mézár 2017 exercise in minsk. 0, 45 Euro/kg) lehet beszerezni és ami a lényeg: szinte minden jelentős modern mézvizsgálati módszeren átmegy. A hatóság tehetetlen. A gyantaszűrőt már a HMF szint csökkentésére is nyíltan propagálják, hirdetik, azoknak, akiknek alacsonyszintű, gyenge minőségű technológiával sűrítik a mézet.
Az elmúlt évekhez képest jónak mondható méz felvásárlási ár sem tud új, komoly méhészetek létrehozásához elegendő vonzerővé válni, így egyre kevesebb a méhcsaládszám az országban. Ennek megfelelően egyre magasabbak a megporzási díjak is, amiket a növénytermesztő farmerek fizetnek. Még tavaly augusztusban-szeptemberben megkötik a mandulatermesztők a méhészekkel a szerződéseket a 2019. Aktuális mézár 2017 kyiv. februári megporzásra. Hallani már 250 USD méhcsaládonkénti fizetségről is, emellett a farmer fizeti a méhek odaszállítását is! Az Ázsiai típusú méztermelés Néhány ázsiai mézexportőr nem titkolja, sőt hirdeti, hogy cégük a "kínai-modell" szerint készített mézet értékesít. Ennek lényege: az éretlen, magas víztartalmú, méznek nem nevezhető anyagot vásárolják fel a méhészektől, amit besűrítenek. Akik nem nevezik nevén ezt a készítményt, azok szépíteni akarják az értékesítendő anyagot és ipari méznek titulálják – hamisan, hiszen még annak az előírásainak sem felel meg. Ma már titkolni sem tudnák egyébként, hogy Kínában a legtöbb méhész szinte vizet perget – ezt az ország "nyitottsága" hozta magával, hiszen az utóbbi években egyre több és több turista, köztük USA beli és európai méhészek látogattak el az országba.
Az utóbbi évek emiatt a világ nagy mézexportőrei közötti átrendeződésről szóltak. Az olyan régi nagyok, mint például a dél-amerikai országok, gyors ütemben veszítik piacaikat, miközben új nyerők terjeszkednek. Magyarországon a csökkenő ártrend statisztikailag kimutatható módon ez év elején tört meg, és azóta – hullámokat vetve ugyan, de – folytatódik. Magyarország körülbelül húszezer tonnát értékesít külföldön, amelynek a fele vegyes méz, míg az akác mintegy 8 ezer tonna. Ukrajna évi 6 ezer tonnára rendelkezik uniós vámmentes kvótával, az összes európai mézexportja pedig évente 60 ezer tonna körül van. Az unió piacára évente 250 ezer tonna méz kerül harmadik országokból, és az EU-ba érkező mézek minőség-ellenőrzésének hiányosságai miatt szakértők szerint az is elképzelhető, hogy az ukrán mézekbe keverve szintén jön kínai termék. Ghymes Az Volt A Szép. A vegyes méz kilónkénti ára a lélektani határnak nevezhető 560 forint, ennyiért azonban esélytelen a külpiaci értékesítés. Ebből az árból kiindulva, és figyelembe véve, hogy az ukrán vegyes mézet a vevőhöz szállítva kínálják kilónként 2 euró körüli áron, a magyar termék ára körülbelül 60 forinttal magasabb.