Zrínyi Miklós, Szigetvár hőse - Hős védője zrínyi miklós voli parigi Hős Védője Zrínyi Miklós Volt – Apartment Afia Ma is a hősi önfeláldozást jelképezik Szigetvár védői Fény derült Zrínyi Miklós halálának rejtett titkaira - Blikk Hős védője zrínyi miklós voli low Négyszázötven éve, 1566. szeptember 8-án esett el a török által ostromolt Szigetvár, s halt hősi halált a rommá lőtt várból kirohanó védők élén gróf Zrínyi Miklós. A horvát-magyar Zrínyiek családfája az Árpád-korig vezethető vissza, a nagyhatalmú dalmáciai Subic grófokig. Nagy Lajos királytól kapták a dalmáciai Zrinj várát, a család ezen ága ettől kezdve nevezte magát Zrínyinek. (A horvát történelemben Zrinski néven szerepelnek; a költő és hadvezér Zrínyi Miklós öccse, a Bécsújhelyen kivégzett Zrínyi Péter Petar Zrinski néven a horvát irodalom klasszikusa. ) Zrínyi Miklós 1508 körül született, apja a mohácsi csata után Habsburg I. Ferdinánd híve lett. 1529-ben kitüntette magát a török által ostromolt Bécs védelmében, 1542-ben 400 horvát harcosának beavatkozásával mentette meg Pest alatt a súlyos vereségtől a császári sereget.
Szőke cukrászda debrecen torta araki Ingyenes hirdetés feladás regisztráció nélkül Chicken fajitas rezeptkörö körö kirkkoonaz de picasaweb Fény derült Zrínyi Miklós halálának rejtett titkaira - Blikk 450 éve halt hősi halált Zrínyi Miklós | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál Ma is a hősi önfeláldozást jelképezik Szigetvár védői Hős védője zrínyi miklós voltaire A hős várvédők tiszteletére minden év szeptemberében megemlékezést tartanak Szigetváron, ahol 1994 óta magyar-török emlékpark is áll, benne Szulejmán és Zrínyi szobrával. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] A szigetvári ostrom emlékezete Turbék türbe Szigeti veszedelem További információk [ szerkesztés] Szulejmán szultán elveszett zarándokvárosa, Szulejmán és Hürrem leszármazottai Szigetváron, A szakembereknek számtalan forrás állt a rendelkezésükre, hiszen a német nyelvű röplapok mellett a túlélők jelentései is pontos képet festettek a véres küzdelemről. 2015 régészeti szenzációja volt, amikor megtalálták a szultán sírká- polnáját.
Az ostrom a kor egyik legvéresebb, legkegyetlenebb csatájának számított: a védők szinte teljes létszáma mellett a teljes szultáni had negyede, a magyarok létszámának tízszerese, nagyjából 25 ezer ember veszett oda. Ilyen veszteségek után, a szultán halálát követően nem lehetett kérdéses, hogy a Bécs elleni hadjáratnak nem most van itt az ideje. Emellett az új szultán, II. Szelim inkább a vezírekre bízta az államügyeket, és nem feltétlenül akart mindenáron apja mintájára hódítani. Ezért aztán 1568-ban Szokoli és I. Miksa Drinápolynál békét kötöttek, és az osztrákok évi 30 ezer arany fejében egy időre megváltották nyugalmukat a Portától. A sors furcsa fintora volt azonban, hogy másnap elhunyt a 72 éves szultán, méghozzá máig ellentmondásos okból: egyes vélekedések szerint járvány tört ki a táborban, mások szerint idős, köszvénytől gyötört szervezete nem bírta tovább a hatalmas fizikai és lelki megterhelést. A vezérkar ugyanakkor elhallgatta a hírt, és még három napon át úgy tettek, mintha uralkodójuk élne, nehogy a seregek demoralizálódjanak a végső győzelem küszöbén.