A barlangot 1903-ban fedzeték fel kútásás közben, Németh Ferenc, és Bíró Gyula kőműves-kútásó mesterek. A bauxit-bányászat miatt sokáig eltűnt a víz a barlangból, de a bányászat befejezése után, helyre állt a vízszint, és csónakkal látogatható a terület. Találok egy étkezdét, kicsit kiljebb a belvárostól, és a szép kerthelyiségben ülve, eszek egy hamburgert. Mivel kezd beborulni, visszasietek a kocsimhoz, és bevásárlás után eluatózom Badacsonytördemicre. Körbe vezetek a parton, hátha le tudok menni a Balatonhoz, de reménytelen. Beépítve, sűrű nádas vagy fizetős strand. Egry József (1883-1951) Magyar művész életrajza. A pályázatra eljuttatott filmeket a topolyai Film–Múzeum civil szervezet által kinevezett háromtagú szakmai bírálóbizottság tekinti meg, értékeli és hozza meg a díjazásra vonatkozó döntését. A szervező fenntartja jogát arra, hogy speciális díjakat is kioszthasson. Díjak: díj: 15. 000, 00 dinár díj: 10. 000, 00 dinár díj: 5. 000 dinár Az alkotásokat/munkákat értéklevélben postán kell eljuttatni az alábbi címre: Film-Múzeum civil szervezet, Egri József Filmfesztivál, 24300 Topolya, Dunavska 8/III.
Other information: A Balaton festője egykori lakóházában 1973 óta emlékmúzeum működik. Egry József (1883-1951) számára a Balaton világa, a tó víztükre párás fényeivel, a part, a nádas és a környező dombok nemcsak élményt jelentettek, de festészetét is átalakították. Zalaújlakon született, s bár sokat élt Budapesten és keszthelyen, 1941-től a badacsonyi présház volt az otthona. Az épületben a kiállítási útvonal követi Egry művészi életútját. A régi épületben az életút, Egry korai művei, a felújított szárny különböző szintjein pedig a későbbi életszakaszok, az érett kor művei láthatók. Egry József (1883 - 1951) - híres magyar festő, grafikus. A belső térkiképzés lehetővé teszi kortárs balatoni festők műveinek bemutatását is. Végre találok egy mólót, ahová besétálva megcsodálhatom a kissé viharos tavat, és az egyre nagyobb, partnak csapódó hullámokat. Nem messze Egry József, a Balaton festőjének szobra áll. A szóbeszéd szerint, mikor felkereste egy küldöttség miniszterrel együtt, hogy átadjanak neki egy állami kitüntetést, a tájat mindig csendesen szemlélő és épp horgászó művész, többszöri megszólítás után is, csak hátraszólt halkan: "Pszt, harapnak a halak. "
Művészetében különleges helyet foglalnak el fájdalmas kifejezésű önarcképei. Sajátos stílusához sajátos technikát is kidolgozott, az olajfesték és a pasztell kombinációját, az olajpasztellt. 1973-ban emlékmúzeum nyílt egykori lakóházában, Badacsonytomajon. Társasági tagság Posztnagybányai stílus (Gresham-kör) KÚT (képzőművészet) Európai Iskola Díjak, elismerések 1924: Ernst-díj 1926: Szinyei Merse Pál Társaság tájképdíja 1945: Állami nagydíj 1948: Kossuth-díj 1998: Magyar Örökség díj (posztumusz) Egyéni kiállítások 1909 Művészház (gyűjt. ) 1922 Belvedere, Budapest (gyűjt. ) 1926 Gurlitt Galerie, Berlin (gyűjt. ) - Richter Salon, Drezda (gyűjt. ) 1928, 1930, 1933 Tamás Galéria, Budapest (gyűjt. ) 1936 Fränkel Szalon, Budapest (kat. ) - Neumann u. Salzer Salon, Bécs (gyűjt. Egri józsef festő állás. ) 1937 Ernst Múzeum, Budapest [Barcsay Jenővel és Czóbel Bélával] 1939 Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt. ) 1951 Fővárosi Képtár, Budapest (emlékkiáll. ) 1957 Világkiállítás, Brüsszel 1958, 1962 Balatoni Múzeum, Keszthely 1966 Tihanyi Múzeum, Tihany 1968 Thury Múzeum, Nagykanizsa 1971 Bakony Múzeum, Veszprém - Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (emlékkiáll., kat. )
Kék adria időjárás Bepakolok, pecsételek a füzetembe, majd alsónadrágra vetkőzve zuhanyozni kezdek egy flakon vízzel, a kocsim mögött. Mikor máskor jönne a helyi busz utasokkal, ha nem ekkor? Közben eszembe jut, hogy elfelejtettem ebédelni. Délután fél 4 van. Kocsival kicsit közelebb megyek a belvároshoz, sétálgatni, fotózni kezdek. Tapolca egy hangulatos kisváros, 16 ezer lakossal. Fő látványossága a település közepén lévő Malom-tó, valamint a Tavasbarlang. A barlangot 1903-ban fedzeték fel kútásás közben, Németh Ferenc, és Bíró Gyula kőműves-kútásó mesterek. Egri józsef festő mézeshetei. A bauxit-bányászat miatt sokáig eltűnt a víz a barlangból, de a bányászat befejezése után, helyre állt a vízszint, és csónakkal látogatható a terület. Találok egy étkezdét, kicsit kiljebb a belvárostól, és a szép kerthelyiségben ülve, eszek egy hamburgert. Mivel kezd beborulni, visszasietek a kocsimhoz, és bevásárlás után eluatózom Badacsonytördemicre. Körbe vezetek a parton, hátha le tudok menni a Balatonhoz, de reménytelen. Beépítve, sűrű nádas vagy fizetős strand.
Egy paddal, tűzrakóhellyel ellátott kilátóhelyen, gyönyörű rálátás nyílik a tanúhegyekre, és a kéken csillogó Balatonra. Mindezt még mindig egy kézzel. Nem rontok rá, várok pár percet mielőtt belépek, és kérek egy kávét. Már nem mobilozik. A kávéscsészével a kezemben ismét átszelem az utat, és visszaülök a padra. Az álmos kis településen nincs nagy mozgás. Hüsölök az árnyékban. Kis idő után egy idős bácsi ül le a szomszéd padra, fröccsel a kezében, és beszélgetni kezdünk. A bácsi erősen dadog, de nagyon vidám embernek tűnik. Erősen kell koncentrálnom, hogy mit is mond. Jönnek még páran és leülnek a közelünkben. Egri józsef festő amazing. Hirtelen, jó nagy hangerővel felcsendül a Híd a Kwai folyón című film jellegzetes fütyülős dala. Kérdően nézek körbe, és észreveszek egy rozzant teherautót, ami szódavizet árul. Onnan jön a muzsika, jelezve, hogy aki szódát akar az rohanjon. Nagy divatja lehet a településen az ilyen hangosbemondós promócióknak, mert pár perc múlva befordul egy autó az utcába, és hasonló módon veri fel az környék csendjét.
A cikk lejjebb folytatódik.
1904-ben Münchenbe utazott abban a reményben, hogy bekerül valamelyik rangos képzőművészeti iskolába, de erről anyagi támogatás és megfelelő pártfogó nélkül nem lehetett szó. Csalódottan, betegen tért haza, de a következő évben rámosolygott a szerencse: Lyka Károly támogatásával Párizsba utazhatott, a Julian Akadémiára, ahol a kor neves mesterei tanították. Egry József - A festő festménye. Egry a francia fővárosban sem talált magára, már az afrikai kivándorlás gondolatával foglalkozott, amikor Szinyey Merse és Ferenczy Károly – megismerkedvén néhány alkotásával – Képzőművészeti Főiskolai ösztöndíjat ígértek számára, ha hazatér. Szinyei Merse kifizette a beiratkozási díjat, Ferenczy a tanítványává fogadta, a visszahúzódó, kapcsolatteremtésre képtelen Egry azonban nehezen viselte az intézmény kötöttségeit, nem érezte jól magát, és a tanárai is elégedetlenek voltak vele. Azért a siker sem maradt el: 1907-ben a Műcsarnokban bemutatott Menhely előtt című képe feltűnést keltett, de még ebben az évben néhány másik művével kiváltotta az akadémia rosszallását, és megvonták tőle az ösztöndíjat.