Az adóügyi illetőség meghatározását követően azt kell eldöntenünk, hogy a külföldről származó jövedelmünk adóztatására melyik állam – a jövedelem forrásának országa vagy az illetőség országa – jogosult. Ezzel kapcsolatban szintén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények előírásai adnak útmutatást. Azt azonban az egyezmények nem határozzák meg, hogy egy adott jövedelem milyen módon válhat adókötelessé. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a tőkejövedelmek többségét egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terhelheti. Ingatlan bérbeadása és elidegenítése De mi történik akkor, ha külföldön lévő ingatlanunkat bérbe adjuk, vagy netán eladjuk? Osztalék külföldi magánszemélynek: mikor, mennyi, milyen adót kell vonni? - Adózóna.hu. Természetesen az ilyen jellegű tranzakciók után is kell adót fizetnünk, de nem mindegy, hogy hol. Ingatlan esetében ez az állam megegyezik az ingatlan fekvése szerinti állammal, függetlenül attól, hogy az ingatlant bérbe adjuk, vagy eladjuk. Így a jövedelmet az ingatlan fekvése szerinti állam belső jogszabályaival összhangban kell az ott benyújtandó bevallásunkban szerepeltetni.
Ha a magánszemélynek olyan államban van az illetősége, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatást kizáró egyezménye (mint például Olaszország), az egyezményben foglaltak szerint kell az adókötelezettséget meghatározni. Ha a kifizetés időpontjáig a külföldi magánszemély az illetőségének igazolásához szükséges igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja, a kifizetőnek az illetőség államával kötött egyezmény szerinti adót kell levonnia, illetve nem kell adót levonnia, ha az egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható Magyarországon. A tőkejövedelmek főszabály szerint a magánszemély illetőségének államában adókötelesek. Vannak azonban olyan tőkejövedelmek is, melyek vonatkozásában a forrásállam is jogot formál az adóztatásra. Ide sorolandó például az osztalékból származó jövedelem. Külföldi osztalék adózása 2015 cpanel. A forrásállamnak ebben az esetben maximum 15%-os mértékben van joga levonni a forrásadót. A levont adóról a külföldi kifizető igazolást ad a magánszemély részére, amelynek birtokában a magánszemély illetősége államában benyújtandó adóbevallásában mentesíti vagy beszámítja az említett jövedelmet terhelő, külföldön megfizetett adót.
A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál. Az illetőséget a kifizetést megelőzően adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. Ha a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét a magánszemély, az illetőségéről írásbeli nyilatkozata is elfogadható. Utóbbi esetben, ha a magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. Külföldi osztalék adózása 2014 edition. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. Az osztalékban részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a kifizetést, illetve az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti. Illetőségigazolás, illetve az említett nyilatkozat hiányában a kifizetőnek a 15% szja-t kell levonnia.
Talán nem mindenki tudja, ha a külföldi munkavállaló kiküldetésben dolgozik Magyarországon, akkor attól függően, hogy EGT-tagországból érkezett vagy sem, más és más szabályok az irányadók a tb-járulék alóli mentesülésre vonatkozóan. Igen ám, de ha Magyarországon nem biztosítottak, akkor milyen ellátásra jogosultak? Osztalék kifizetése külföldi magánszemélynek - Adózóna.hu. Amennyiben privát biztosításban részesülnek, a külföldi munkavállalónak vagy a juttatónak kell az adót megfizetni? Sok esetben csak két évre vonatkozik a tb-mentesség, de ha olyan országból érkezik a külföldi személy, akivel van Magyarországnak a szociális biztonságra vonatkozó megállapodása, akár öt évig is mentesülhet a magyar járulékfizetés alól. De kinek kell a járulékot megfizetni, ha a mentesség nem alkalmazható? A külföldi munkáltató felel a kötelezettségek teljesítéséért, de ha bármilyen okból nem tesz eleget ebből eredő kötelezettségeinek, akkor a külföldi magánszemély egyetemlegesen felelős. Bízom benne, hogy a külföldiek adózására vonatkozó előadásommal, amely március 13-án, a Vezinfó Kft.
PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Az eho-fizetésre kötelezett magánszemélyek esetében az osztalékként adóköteles bevétel után fizetendő eho 14%, de legfeljebb a hozzájárulás-fizetési felső határt meg nem haladó összeg. A hozzájárulás-fizetési felső határ tárgyévenként 450 ezer forint, csökkentve a a megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulékkal, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékkal, az Eho tv. 3. Osztalék és osztalék adózása, avagy hogy válik a cég pénze a saját pénzemmé? - Legisly. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott külön adózó jövedelmek után a tárgyévben már megfizetett 14%-os eho-val. A főszabálytól eltérően nem kell eho-t fizetni bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak minősülő hozama után. A kifizetőnek az osztalék adóját, eho-ját a kifizetés időpontjában kell megállapítania, és a következő hónap 12-éig kell befizetnie, illetve a '08-as nyomtatványon kell bevallania.
Gyerektartás | Válási kérdések Meddig kell fizetni a gyerektartást 2012 relatif Jogászszemmel: Meddig kell fizetnia gyerektartást? | SZON Ez jobb megoldás, mint az inflációkövetés, mert a fogyasztói árindex változása jobban mutatja a gyermekkel kapcsolatos kiadások növekedését. Több évre visszamenőleg lehet-e kérni tartásdíjat? A tartásdíjat a kérelem benyújtásától számított 6 hónapra visszamenőleg lehet igényelni. Abban az esetben, ha a gyermeket nevelő igazolja, hogy a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett, akkor 3 évre visszamenőleg lehet követelni a meg nem fizetett tartásdíjat. Hány éves korig kérhető a tartásdíj? A tartásdíj főszabály szerint 18 éves korig jár. Ha a gyermek nagykorú lesz, de még középiskolai tanulmányokat folytat, akkor 20 éves koráig jogosult tartásra, a nappali tagozatos egyetemisták után 25 éves korukig jár a tartásdíj. Itt azonban már más szabályokat is figyelembe kell venni. Feltétel a rászorultság, valamint hogy ne legyen érdemtelen, s a vizsgakötelezettségeinek is eleget tegyen.
2012. márc. 10. 15:37 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 A kérdező kommentje: Biztos, hogy 23? Mert ismerek valakit, aki 24 éves már, és még mindig kap gyerektartást. 3/7 anonim válasza: 57% Én csak annyival egészíteném ki az elsőt, hogy addig amíg nappali tagozatos diákként tanul. 22 év kor felett(én 22 évről tudok, de lehet hogy én tévedek) már nem kell fizetnie ha tanul ha nem 2012. 15:39 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 A kérdező kommentje: Akkor az ismerősömnek rendes apukája van, hogy még támogatja. kiérdemelje, s ezzel a szülő tartási terheit enyhítse. Megfelelően együtt kell működnie a gyermeknek és szülőjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetőségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenőleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetőségére is vezethet. A már említett általános művelődéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha főiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni.
A bemutatott tényállás egy határokon átnyúló, családi jogvitát tárgyal. Ezért ebben az esetben, elsősorban az Uniós családjogi normák alkalmazandóak. Másrészt, mivel – a válást, a gyerekre vonatkozó szülői felügyeleti jog gyakorlását valamint a gyerektartást és láthatási jogot – egy romániai bíróság hozta, ezért megemlítendő, hogy a román törvények szerint, a bírósági végzések be nem tartása, (bármelyik fél által: akár az apuka által, aki nem fizet gyerektartást, akár az anyuka által, aki nem biztosítja a feltételeket a láthatási jogra) valamint a család cserbenhagyása (a gyerektartás fizetésének elmulasztása 3 hónapon keresztül) bűncselekménynek számít, és feljelentésre büntető eljárás indítható. Természetesen, ami a gyereket illeti, egy utólagos, a válási végzésben foglaltaktól eltérő megállapodás, lehetséges amennyiben a felek kiegyeznek, és közjegyző előtt elfogadják az új feltételeket. A gyerektartást az apuka, amíg nincsen erre vonatkozó megegyezés, nem helyettesítheti természetbeli hozzájárulással (ruházati cikkek, élelmiszer, tanszer, zsebpénz stb.
Ezek után úgy gondolta ő bosszút áll, pedig az apa már a szülés után is akart összeget küldeni amit megtagadott az anya hogy neki nem a kétszeresét követeli ennyi idő után! 4/14 anonim válasza: Igen, követelheti. Miért is ne tehetné? A gyermek tartásához mindkét szülőnek hozzá kell járulnia. Ha az egyik eddig nem tette, pótlólag kell helytállnia. Ahhoz meg semmi közöd, kérdező, hogy az anya hol, mit vett igénybe, mert azt amit kapott, majd visszafizeti abból, amit az apa juttat neki tartásdíj címén, visszamenőlegesen. 12:48 Hasznos számodra ez a válasz? 5/14 A kérdező kommentje: Semmi közöm? Az apa vagyok, szóval azt hiszem kedves válaszoló elég sok közöm van hozzá, mert engem akar kisemmizni amikor ő nem kért a segítségből, és minden kapcsolatot megszakított sehol nem lehetett elérni, és most másfél év után követelőzik! A gyermek jövedelme Abban az esetben, ha a gyermek saját vagyonnal rendelkezik, annak jövedelmét az eltartására kell fordítani. A gyermek saját jövedelme származhat munkaviszonyból, vagyon (ingatlan, készpénz) hasznosításából, öröklésből, stb.
A családi pótlék és az árvaellátás azonban olyan juttatásnak minősül, amely valójában nem tekinthető a gyermek tényleges jövedelmének, de a tartás mértékénél értékelni kell, hiszen a gyermek megélhetését biztosító, a szülők tartási terheit enyhítő juttatások. Ha a kiskorú gyermek munkát vállal, és önálló jövedelemre tesz szert, vizsgálni kell, hogy keresménye az eltartásának költségét fedezi-e. Ha teljes egészében fedezi, úgy a szülők a tartási kötelezettség alól mentesülnek, ha pedig csak részben, a szülők tartás-kiegészítésre kötelesek a gyermek tényleges szükséglete kielégítése mértékéig. Amennyiben a gyermek ösztöndíjat kap, az ösztöndíjnak tartáscsökkentő hatása van, de nem indokolt az ipari tanuló gyermek zsebpénznek minősülő alacsony összegű ösztöndíját elszámolni a tartást pénzben szolgáltató szülő javára (PK 107. sz. kiérdemelje, s ezzel a szülő tartási terheit enyhítse. Megfelelően együtt kell működnie a gyermeknek és szülőjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetőségét igénybe vegye.
13:01 Hasznos számodra ez a válasz? 8/14 A kérdező kommentje: A gyermeket akartuk, ő lépett le engem cserben hagyva egyedül:) szerintem nem én vagyok a szemét. Fizettem is volna ha hagyta volna de most másfél évre visszamenőleg követel valamit amit ő tagadott meg. Nekem azóta másik munkahelyem van, sok a kiadás nem tudnék megélni sem, ha ő mondjuk 720 ezer forintot követel... Nekem is megkell élni... a 60 ezer sem fér bele havonta ha 120-at keresek 9/14 anonim válasza: 0% "és most másfél év után követelőzik! " Teljesen jogosan. Neked ez alatt a másfél év alatt is tartási kötelezettséged volt a gyermek irányába. 02. 14:18 A barátnőm helyett kérdezek, illetve nem szeretném őt félre tájékoztatni. A barátnőm elvált, eddig fizette a férje a gytartást. A fia évvesztes ezért 19évesen éretségizet, s maradt még 1évet (nem tudom miért) Decemberben betöltötte a 20. évét. Az apa ugy döntött, hogy nem fizet tobább mert a gyerek már nagykoru+tanulás mellett munkát is vállal, ezért az elmult egy évben már nem fizetett.