Ez a Földközi-tenger lábánál fekvő város eredeti és látványos építészete, valamint a kozmopolita légkör, amelyet az utcáin lehelnek. Élvezheti a gótikus negyed szűk utcáinak történelmi varázsát és a nagy tereket, mint például a Parc Güell. A Gaudí az egyik fő látványosság, olyan művekkel, mint a Sagrada Familia bazilika, a Casa Batlló vagy a La Pedrera. Gasztronómiája és mozgalmas éjszakai élete a város egyik fő vonzereje, amely mindenre és bármilyen típusú látogatóra kiterjed. 4. Bécs, Ausztria Az osztrák főváros lenyűgöző építészeti szépséget nyújt. e, a barokk palotákkal és az óváros történelmi épületeivel. Romantikus városi légköre és kultúrája Európa egyik legjobb látogatható városa. Csehország Legnagyobb Városai. Ez az európai város arról híres, hogy az akkoriban a legnagyobb hatalommal rendelkező császári városok egyike volt, és hogy a klasszikus zene születésének és fejlődésének magja volt. De Bécs nemcsak zenét és császári pompát kínál. Sok parkja és intenzív éjszakai élete tele van élettel a kocsmákban találkozó diákoknak köszönhetően.
Egy holland szállásközvetítő honlap, a TravelBird hasonlította össze az OECD-országok turisztikailag legjelentősebb városait abból a szempontból, hogy mekkora zöldfelülettel rendelkeznek. Három adatot vettek figyelembe: a természetes zöldterületek (erdők), a mesterségesen kialakított zöldfelületek (parkok), valamint a mezőgazdasági területek (gyümölcsösök, szőlőhegyek) nagyságát. Ezek összességét elosztották a város lakosainak számával, így kapták meg az egy főre jutó zöldterület nagyságát, amelynek alapján egyértelműen Reykjavík bizonyult a legzöldebbnek. Régiónkból Pozsony és Prága is bekerült a top 10-be. Reykjavikban több mint 400 négyzetméter zöldfelület jut egy lakosra, igaz, az izlandi fővárost csak 123 ezren lakják Forrás: shutterstock/Tsuguliev Íme a top 10-es lista: 1. Reykjavík, Izland, 410, 84 négyzetméter zöldfelület jut egy lakosra 2. Auckland, Új-Zéland, 357, 20 négyzetméter/lakos 3. Csehország legnagyobb városai népesség szerint. Pozsony, Szlovákia, 332, 99 négyzetméter/lakos 4. Göteborg, Svédország, 313, 87 négyzetméter/lakos 5.
Itt található még a három tornyú városháza is, melynek középső tornyában 16 harang, nyolcvan különféle harangjátéka hallható napszaknak, évszaknak és eseménynek megfelelően. A rövid panoráma városnézés után, látogatás a helyi sörgyárba Budvarba, vagy ismertebb nevén a Budweiser gyárba, ahol az artézi vízből és a zateci komlóból készült, enyhén kesernyés világhírű sört állítják elő, melyet a program során meg is kóstolhatnak a látogatók. Továbbutazás Český Krumlovba, a szállás elfoglalása. Vacsora egy helyi étteremben. 2. nap: Český Krumlov Reggeli után városnézés Dél-Csehország mesébe illő, tündéri városában, ahol a gótikus és reneszánsz házak által közrefogott macskaköves utcák, karcsú tornyú templomok és a sebes folyású Moldva kanyarulatainak festői látképe fogadja a látogatókat. Az első látnivaló, a város fő látképe az UNESCO világörökségi várkastély. Csehország legnagyobb városai térkép. A Moldva felett magasodó Rosenbergek, majd Schwarzenbergek reneszánsz várkastélya és kertje számos látnivalót rejteget. A hatalmas kastélykomplexum 5 udvar köré épült és közel negyven épületből és egy 7 hektáros parkból áll.
Az ún. királyi Magyarország főurai a tragikus mohácsi csata során megüresedett trónra Habsburg Ferdinándot választották, elismerve annak örökösödési igényeit. Döntésüket jelentős mértékben befolyásolta az a felismerés, hogy a török világbirodalommal szemben támogatásra van szükségük, amit az európai nagyhatalmi politikában egyre jelentősebb szerepet játszó Habsburg-dinasztiától reméltek megszerezni. A három részre szakadt ország lakóinak élete - YouTube A három részre szakadt Magyarország A mohácsi vész után a magyar trónért ketten versengtek. Az osztrák uralkodó, Ferdinánd arra hivatkozott, hogy II. Lajos apja, II. Ulászló neki ígérte a koronát, ha a fia utód nélkül hal meg. Ám a magyar nagyúr, Szapolyai János erdélyi vajda is király akart lenni. 3 részre szakadt magyarország térkép. Azzal érvelt, hogy a nemesek húsz évvel korábban úgy döntöttek: ha kihal a Jagellók férfiága, csak magyar embert választanak meg a trónra. Végül mindketten megkoronáztatták magukat. I. János (1526—1540) és I. Ferdinánd (magyar király: 1527— 1564) egyaránt azt hirdették: az ország feletti uralom kizárólag saját joguk, s a másik csak bitorolja.
A jobbágyok új, több falvat összefogó önkormányzati szerveket, ún. parasztvármegyéket is hoztak létre. Ezek bármiféle katonasággal szemben, a közös védekezést szervezték. A törökök nagyjából átvették a magyar állami és földesúri adókat. 3 részre szakadt magyarország vaktérkép. (A régi királyi kapuadó helyét a hitetleneket sújtó haradzs foglalta el, innen a harácsolni szó). Sok föld a szultán közvetlen tulajdonába került (hász birtokok), innen a földesúri adó is a kincstárba ment. Az adókat idő közben folyamatosan növelték, és emellé járult a korábban ismeretlen állami robotmunka. A Habsburg országrészben idegen megszállásról, különösen a 16. században nem lehet beszélni. Igaz, a korábbi főhivatalokat (kamara, kancellária) Ferdinánd átszervezte, és összbirodalmi szempontokat szem előtt tartó bécsi intézmények alá rendelte, de a rendi hatalmi kettősség megmaradt, a belügyeket a király továbbra is az országgyűlések részvételével intézte, beleegyezésük nélkül adót nem vethetett ki. Megmaradt a nemesi vármegyék önkormányzati szervezete is, melyet a nemesi sorból kikerülő végvári katonák is támogattak.