A 8 dkg zsíron pirítsd meg a 3-4 evőkanál lisztet. A tésztákból sodorj gyúródeszkán egy sodrófával vékony lapokat. A pirított lisztet kend rá és az ízlés szerinti töltelékkel szórd meg. Tekerd fel rétes alakúra, a tetejét tejföllel kend meg süsd készre. Házi rétes recept - Alaprecept Milyen tölteléket tehetsz ebbe a rétestésztába? Édes tölteléknek használhatsz meggyet, almát, túrót. Ha a sós ízeket kedveled, akkor készíts zöldséges rétest, azaz töltsd meg zöldséges masszával a tésztát! Természetesen a tölteléket is el kell készíteni! Házi friss rétes Zala megye - Üzleti.hu. De az már egy másik recept lesz. Receptet O. Gy. küldte Sopronból, köszönjük!
Kb. 10 perc alatt kidagasztja a gép a tésztát. Egy dagasztó tálat vékonyan kikenek olajjal, beleteszem a bucira formázott tésztát, majd letakarom és langyos helyen (pl. 129 Best Palacsinta images in 2020 | Ételreceptek, Ételek, Étel és ital A tészta szélét, ami picit vastagabb levágom, majd mehet bele a töltelék. A tészta felét meglocsolom olajjal. Kanál segítségével ráteszem a túrós tölteléket, majd megszórom a felkockázott barackkal. A terítő segítségével feltekerem. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. Kihúzogatom a másik tésztát is. Meglocsolom a tészta felét olajjal. Megszórom a pirított grízzel, a lecsepegtetett meggyel. Megszórom kevés cukorral és meglocsolom cukorral kikevert tejföllel. A terítő segítségével ezt is feltekerem és a tepsibe teszem. 180 fokos előmelegített sütőben kb 40 perc alatt megsütöm. Porcukorral megszórva tálalom. Ezt az alaptészta receptet anno a Szajki tavak vendéglőjéből kaptam. Sűrűn készítem, nagyon finom, szép leveles rétes a végeredmény. Bármilyen töltelékkel tölthető.
A tészta felületét sütés előtt vízzel vagy felvert tojással kenjük meg, hogy szép fényes legyen. Sütési idő aprósütemények esetén körülbelül 10-15 perc, réteseknél körülbelül 25-30 perc. Kapcsolódó oldal: Tante Fanny friss leveles tészta Soft darts tábla Friss állás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az adóhatósági eljárások jövőbeni menetét jelentősen befolyásoló ítéletet tett közzé a Kúria, amely az Art. -ben előírt határozathozatali határidő túllépéséhez fűz jogkövetkezményt. Döntése megerősíti, hogy a cégekre a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció – ellentétben az eddigi gyakorlattal, írja az RSM blogja. Az adózók évek óta szembesülnek azzal az adóhatósági gyakorlattal, hogy a lefolytatott adóellenőrzés megállapításairól a határozatot késve, az ügyintézési határidőt jelentősen túllépve kapják kézhez. Nav Ügyintézési Határidők: Adózói Kérdés: Mennyire Kötelezett A Nav A Határidők Betartására. A késedelem indokolásaként leggyakrabban az alábbi mondat szolgált: "A nem jogvesztő határidő túllépése az adóhatóságnál felmerült ügytorlódásból fakadóan történt". Az ezen eljárást érintő kifogások eddig rendre elutasításra kerültek másodfokon, hivatkozással arra, hogy a határidő túllépéséhez a törvény szankciót nem fűz, az nem jogvesztő, így a hatóság a határidőn túl is jogosult a határozat meghozatalára.
Egyedi ügytípusokra vonatkozóan azonban külön szabályok voltak és vannak érvényben. A hulladékgazdálkodási bírság esetében például nem telhet el egy évnél több a hatóság jogsértésről való tudomásszerzése és ezzel kapcsolatban a bírság kiszabása között. Ugyanez az időszak a szerencsejáték-bírság esetében még rövidebb, hat hónap. Építési ügyekben pedig a végső határidő szabályozott. Mennyire kötelezett a NAV a határidők betartására - Adózóna.hu. Így nem szabható ki építésügyi bírság az építés befejezésétől, az építmény használatbavételétől számított tíz év után. A bírság szempontjából fontos kérdés tehát, hogy mi történik, ha az eljáró hatóság túllépi a saját eljárása hosszára vonatkozó határidőt. Ebben a kérdésben nagyon fontos mérföldkő volt az Alkotmánybíróság 2017. évben hozott két határozata. Ezekben a testület kimondta, hogy a hatósági eljárás méltányosságának, illetve tisztességességének alapvető feltétele az eljárására irányadó jogszabályi határidők betartása. Ez azokra az esetekre különösen igaz, amikor az ügyféllel szemben szankciót állapítanak meg.
Az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság a jövedéki törvény szerint a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány vagy jogosulatlanul igényelt összeg 100 százaléka, így az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózó esetében a jövedéki adó utólagos ellenőrzésének esetleges megállapításai alapján az adóbírság felső határa az adóhiány 50 százaléka lehet – ismerteti tájékoztatójában az adóhivatal.
A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, Juhász Imre, Pokol Béla és Salamon László különvéleményt csatoltak. Az alapügy Az Alkotmánybíróság eljárásának alapjául szolgáló ügyben az indítványozót az adóhatóság adóbírság megfizetésére kötelezte, amely döntéssel szemben az indítványozó bírósághoz fordult. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2017. április 21-én hozta meg határozatát, amelyben teljes egészében jogosulatlan igénylésnek minősülő áfa-különbözetet állapított meg az indítványozó terhére, és 25 százalékos mértékkel számolva 10. 952. 000 forint összegű adóbírságot szabott ki a régi Art. 170. § (1) bekezdése alapján. Az indítványozó fellebbezésére eljárt másodfokú adóhatóság (NAV Fellebbviteli Igazgatósága) 2017. szeptember 15-én az elsőfokú döntést helybenhagyta. Az indítványozó keresete nyomán eljáró bíróság a hatósági határozatot az adóbírság tekintetében hatályon kívül helyezte, amely ítélet ellen az adóhatóság terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben előadta, hogy az adóbírság kiszabhatóságával kapcsolatban a régi Art.
Ez azokra az esetekre különösen igaz, amikor az ügyféllel szemben szankciót állapítanak meg. Fotó: Shutterstock Az Alkotmánybíróság lényegében alkotmányos követelményként állapította meg, hogy ha a közigazgatási hatóságok a számukra meghatározott határozathozatali és szankcióalkalmazási határidőt túllépik, akkor annak következményeit maguk és ne az ügyfelek viseljék. Ez a gyakorlatban az utólagos adómegállapítást érintő ügyekben úgy jelentkezett, hogy a Kúria több esetben az ügyfeleknek kedvező ítéletet hozott arra hivatkozva, hogy az irányadó ügyintézési határidő letelte után az adóhatóságnak nincs jogszerű lehetősége adóbírságot kiszabni. Az ugyanis nem alkotmányos kötelezettségen, hanem kizárólag a jogalkotó azon elhatározásán nyugszik, hogy adóhiány esetén kerüljön sor adóbírság fizetésére, ennélfogva a törvényben meghatározott határidő letelte után a hatóság szankcióalkalmazási lehetősége megszűnik. Ez a szemlélet azonban nem csak az adóhatósági ügyekben jelent meg. Született már csatornaügyi vagy hulladékgazdálkodási ügyben is olyan ítélet, amely szintén az eljárási határidő be nem tartása miatt mentesítette az érintettet a bírság alól.