Tehát ez utóbbi esetben sem külön arányosítjuk a gyermekek után járó pótszabadságot és a szabadságot kiadó többi tételt, hanem mindezeket összeszámítva. A gyermekek után járó pótszabadságot fontos elkülöníteni az apáknak gyermekük születésekor járó pótszabadságtól (amely egy gyermek születése esetén egyszeri öt munkanap, ikergyermekek esetén hét munkanap). Aki édesapává válik, az a tárgyévben, az az apasági pótszabadságra, és ezen felül a fent említett, az adott gyermek után járó pótszabadságra is jogosulttá válik. 2. Kinek jár a pótszabadság? Hogy kiket illetnek meg pontosan a gyermekek utáni plusz szabadságnapok, annak megállapításához alaposabban kell tanulmányozni a Munka Törvénykönyve értelmező rendelkezéseit, sőt ezek egyes fordulatai a családok támogatásáról szóló 1998. Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság ag igenylese. évi LXXXI. törvény (Cst. ) szabályaira is utalnak. A pótszabadság szempontjából az a gyermek vehető figyelembe, aki a Cst. rendelkezései szerint saját háztartásban nevelt illetve gondozott gyermeknek számít. A Cst.
hivatkozott rendelkezései szerint az a gyermek tekintendő ilyennek, aki a Cst. más rendelkezései szerint (ld. Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság sag igenylese. alább) meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Vagyis, ha a gyermek pl. kollégiumban nevelkedik, vagy szülőjétől külön él, akkor pótszabadságra való jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe.
(Csak nem lesz egész évben táppénzen. ) jocker82 2012. 31. 19:28 Érdeklődnék hogy igénybe vehetem e nevelt gyermekeim után a pótszabadságot, ha az édesanyjuk nem tudja, mert táppénzen van....???? Gabicsek 2012. 30. 21:01 Idemásolom 132. § (1)331 A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. (2)332 A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. 2012. A gyermekek után járó pótszabadság szabályai. 21:00 Munka Törvénykönyve 132. § (2) bekezdés a. ) és b. ) pont. efi99 2012. 20:45 Tudom, hogy jár (erre utalt az "amúgy"), de attól még hülyeség. 2012. 18:41 Azért van. Nem kaptál választ? csopi2 2012. 17:59 Kovács Béla Sándor! például adókedvezménynél nevelt gyerek is számít... Szomszéd, postás,... nem szerepelt kérdésben.
A gyermekek utáni pótszabadságra való jogosultság törvényi szabályait nem árt pontosan ismerni, különösen az olyan munkavállalóknak, akik nem a tradicionális kétszülős családmodellben nevelik gyermeküket, hiszen ilyenkor válhat kérdésessé, ki jogosult a gyermekek utáni pótszabadságra, és ki nem. Sok dolgozó szülő életében az egyik legbonyolultabb logisztikai kérdés a kisgyermekek szünidei felügyeletének megoldása. Az Munka Törvénykönyvének a szabadságról rendelkező szabályai ugyanis távolról sem igazodnak az iskolai év munkarendjéhez, még két szülő szabadságnapjainak összeszámításával sem. Tartósan beteg gyermek után járó pótszabadság adsag igenylese. Különösen igaz ez az digitális oktatási és rendkívüli szünidős időszakokkal tűzdelt tavalyi és az idei évben, amikor a gyermekek otthonoktatása jelentősen felemésztette a munkavállalók szabadságállományát. Ilyenkor minden szabadnap aranyat érhet, így különös jelentőséget kaphatnak a munkavállalókat az alapszabadságon felül – egyes különleges élethelyzeteikre tekintettel – megillető pótszabadságok. Mint közismert, néhány nap pótszabadság éppen szülői mivoltára tekintettel is jár a munkavállalóknak, ami, bár a vakációk megoldására nem elegendő, "sok kicsi sokra megy" alapon mégsem lebecsülendő.
Ilyenkor az eljáráas, hogy bejelentem egy napra és kijelentem, és ezt sajna az 1041-en is kell, nem szólva a munkaszerződésről, meg az adatlap a munkaviszony megszünésről, meg minden ami akkor szükséges ha hivatalosan kell alkalmazásba vennem, vagy elbocsájtok egy munkavállalót. Remélem érthető volt amit írtam. ( ebben a dömping munkában már az sem lenne csoda ha nem) Üdv. garbo50 Szerző: viragmarta60 » vas. 03, 2008 8:07 am Szia! Ahogy garbo50 is írja az alkalmi munkavállalót külön a 1041-esen nem kell bejelenteni, valóban nálam is volt már az elmúlt évben több eset is, amikor az alkalmi munkavállalói könyv nem volt a helyszínen és a Munkaügyi Főfelügyelőség hiány megszüntetésre szólított fel, nem az AM könyvbe ragasztást kérte, hanem 1 munkanapra a teljeskörű bejelentést, ekkor került előtérbe a 1041-es bejelentés. EMELKEDIK AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS (EFO) KÖZTERHE 2022. JÚLIUS 01-TŐL! | Kontroport Kft.. Biztos Mária (Valterjozsefne) is ehhez kapcsolódóan írta valahol. Üdv: Márti viragmarta60 Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am Szerző: erdoapolas » vas.
hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. A fenti létszámkorlátokat 2013. január 1-jétől a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni. Alkalmi munkavállaló - Adózóna.hu. Amennyiben a munkáltató a fenti ismertetett idő- és létszámkeretet, valamint a filmipari statisztára vonatkozó kereseti korlátot túllépi, a túllépés napjától a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja kedvezményes közteherviselés szabályait, hanem az általános szabályokat kell alkalmaznia, a feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig a kedvezményes szabályokat jogosulatlanul alkalmazta. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn, valamint a közszolgálati tisztviselőket vagy közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.
A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (mentesített keretösszeg). Alkalmi munkavállaló bejelentése 2020. (2022-ben a minimálbér napi összege 9200 Ft, a garantált bérminimum napi összege 11 960 Ft. ) A személyi jövedelemadó bevallásban jövedelemként az összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni. Nem kell viszont jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani a filmipari statisztaként végzett, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alkalmi munkából származó bevételből. A munkavégzés megkezdése előtt a munkaadónak kell meggyőződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van.
Alkalmi mk. váll. bejelentése Idézet Kedves Fórumozók! Valter Józsefné egyik válaszában olvastam, hogy az alkalmi mk. vállalót a 07T1041-en be kellett volna jelentenem? Nem értem miért, amikor nem találtam ilyen rovatot a fenti nyomtatványon, és 2007. 04. 01-től a min. Alkalmi munkavállaló bejelentése telefonon. bér 9%-át is meg kellett fizetnie maga után, ha nem volt más jogcímen eü jogosult. Valahol olvastam, hogy ebben éppen az a jó, hogy a TB. jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli a munkáltatót. Mégis biztosítási jogviszonynak minősül? Hogy van ez? Elbizonytalanodtam, kérlek segítsetek! Furio furio Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am Szerző: garbo50 » vas. feb. 03, 2008 8:01 am Nem tudom mikor volt erről szó, visszakeresni nincs időm, de valamit biztosan félre értettél. Ha volt is szó a bejelentésről az csak abban az esetben lehetett, hogy munkaügyi ellenőrzéskor arra kötelezték a munkáltatót, hogy arra az egy napra minősítse át az alkalmi munkavállalást rendes munkaviszonnyá.
§ (3) bekezdés]. Jogszerű tehát az is, ha a fenti példában a 320 fős munkáltató minden második nap foglalkoztat százhúsz munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretei között, de arra is sor kerülhet, hogy az adott évben csak néhány napon él ezzel a lehetőséggel, de akkor több ezer munkavállaló viszonylatában. A napi létszámkeretek azonban csak egy adott éven belül, január elsejétől december utolsó napjáig gyűjtögethetőek, a következő évre nem lehetséges átvinni őket [Efo. Mint látható tehát, a létszámkeret elég nagy mozgásteret biztosít, a korlát célja az, hogy a munkáltatók ne éljenek vissza a lehetőséggel, és ne legyen alkalmuk a tipikus munkaviszonyt az egyszerűsített foglalkoztatás alá besorolni. EFO bejelentés - JÁRULÉKOK, TB témájú gyorskérdések. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai nemcsak alkalmi munka, de mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka esetén is alkalmazhatóak. Ez esetben még létszámkorláttal sem találkozunk, csupán a munkaviszony hosszára kell tekintettel lenni. Idénymunka céljára azonban csak akkor lehet munkaviszonyt létesetíni, ha a munkavégzés megfelel valamely mezőgazdasági vagy turisztikai tevékenységnek.