Magyarul arra utalnak és azt sugallják, mintha feszültség lenne Bleszity és Horváth Zsolt között. A Pécs Aktuál úgy tudja, valóban volt nézeteltérés a cégvezető és a zenekarvezető között, azonban ennek oka lényegében a városvezetés és a tulajdonosi igények. A ZSÖK tulajdonosa ugyanis az önkormányzat, és a tulajdonosi utasítás szerint a cégvezetőnek új bérleti díjstruktúrát kellett kialakítania – vagyis a Kodály Központban működő Pannon Filharmonikusoknak (PFZ) több bérleti díjat kellene fizetni, mint eddig. Ez persze nem tetszik Horváthéknak, sokallják az összeget – tudtuk meg; ráadásul korábban vita volt abból is értesüléseink szerint, hogy mivel a zenekar előre befoglalja a Kodály Központot különféle időszakokra, így a ZSÖK menedzsmentjének kevesebb esélye volt olyan programokat szervezni oda, amelyek nagyobb bevételt is képesek lennének hozni. Kerestük Horváth Zsoltot, a PFZ vezetőjét, de nem reagált üzenetünkre. Veszélybe kerülhetnek a pécsi fesztiválok? Tömeges felmondástól tartanak a városi cégnél | Pécs Aktuál. Az önkormányzat magyarázatának leggyengébb pontja azonban ez: " A Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központban rezidens Pannon Filharmonikusok Zenekar városi és állami közös támogatását biztosító kétoldalú szerződés közel 10 év után 2024 végén lejár.
Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak. Kinevezése óta közel félmilliárdos eredményt, és jelenleg is több száz millió forintos kasszában lévő pénzt hozott össze a város fesztiváljaiért is felelős cég, a ZSÖK Nkft. ügyvezetője, akit a városvezetés mégis meneszteni akar zavaros okokra hivatkozva. Főoldal - Globero | Bútor, amit szeretni fogsz | Kertben és otthonában. A Pécs Aktuál elsőként írta meg a hírt. Lapunk kiderítette, évente 200-300 millió forint az a pénz, amit úgy el lehet(ne) költeni a Zsolnay Örökségkezelőben, hogy "az nem tűnik fel senkinek". Most ez a pénz azonban még a kasszában van, egyebek mellett azért is – közölték a visszahívás előtt álló ügyvezető környezetéből lapunkkal -, mert rendre kicsúsztak a politikai kérésekből, azokat szakmai kifogásokkal nem teljesítették; és a programszervezésben sem teljesítették a politikai szempontokat. (Erről részletesen a fent belinkelt cikkünkben írtunk – a szerk. ) A cégben tehát az az általános vélemény, hogy a városvezetés több politikai befolyást szeretne, és mivel erre eddig nem volt lehetőségük: kirúgják azt az ügyvezetőt, akit maguk ültettek oda, mert mégsem tudják kézivezérelni.
Skip to content A NASA Aqua neví míholdja készítette azt a felvételt, amelyen a csendes-óceáni Socorro-sziget mögött Kármán-féle örvénysor alakul ki. De mi is ez pontosan? Kármán Tódor a Budapesti Míszaki Egyetem elvégzése után 1906-ban Németországba utazott, hogy a Göttingeni Egyetemen folytathassa elsősorban aerodinamikával és hidrodinamikával kapcsolatos tanulmányait. Miután megszerezte doktori diplomáját, bekapcsolódott az egyetem egyik kutatási programjába, amelyben a Zeppelin léghajógyár megbízásából készítettek egy aerodinamikai vizsgálatokra alkalmas szélcsatornát 1911-ben. Kármán file örvénysor . Kármán a szélcsatornában folytatott kísérletekben figyelt fel először arra a jelenségre, hogy súrlódó közegbe helyezett nem kifejezetten áramvonalas testek mögött forgó örvények alakulnak ki. A test szélein ugyanis egymással ellentétesen forgó örvények jönnek létre, amelyek egy bizonyos áramlási sebesség meghaladása esetén leválnak, és a mozgó közeggel haladnak tovább. Kármán megvizsgálta és matematikailag leírta a jelenséget, megállapította, hogy az örvények a perdületmegmaradás alapján jönnek létre és követik egymást felváltva.
Ilyen jelenség okozta 1940-ben a Tacoma-tengerszoros feletti híd összeomlását. A híd széléről periodikusan leváló örvények lengésbe hozták a hídszerkezetet, mely lengések egy idő múlva olyan nagyok lettek, hogy a felfüggesztésre szolgáló huzalok rögzítései elengedték a hidat, tartószerkezetei a túlterhelések hatására szétszakadtak és a híd a vízbe hullott. A légköri jelenségek között is szerepel a Kármán-féle örvényjelenség. Ha huzamosabb ideig nagy sebességű levegő áramlik egy irányba, akkor a földrajzi képződmények (magas hegy, sziget) mögött ugyanúgy örvények keletkezhetnek, mint oszlopok vagy épületek mögött. A Kármán-féle örvénysor az áramlástan egyik fontos jelensége. Nevét Kármán Tódorról kapta, aki a súrlódó közegekbe helyezett testek mögött keletkező turbulens áramlások első elméleti magyarázatát adta. Gigantikus örvényeket fotóztak a világűrből. Áramló, súrlódó folyadékba vagy gázba helyezett test mögött örvénylő áramlás keletkezik, ha az áramlás sebessége elér egy kritikus értéket. A test szélein a perdület megmaradásának tétele miatt egymással ellentétes irányba forgó örvények jönnek létre, melyeket a súrlódó közeg egymás után, felváltva magával ragad.
A Kármán-féle örvényjelenséget ábrázoló animáció Kármán-féle örvénysor egy patak vizében, ahol csak az egyik oldali örvények láthatóak A Kármán-féle örvénysor a hidro- és aerodinamika fontos jelensége. Nevét Kármán Tódorról kapta, aki első elméleti magyarázatát adta a súrlódó közegbe helyezett testek mögött keletkező turbulens áramlásoknak. Kármán-féle örvénysorokat rajzoltak a felhők. A jelenség Áramló, súrlódó folyadékba vagy gázba helyezett, nem kifejezetten áramvonalas test mögött örvénylő áramlás – örvénytér – keletkezik, amennyiben az áramlás sebessége elér egy adott, nagy sebességet. A test szélein az impulzusmomentum megmaradásának tétele miatt egymással ellentétes irányba forgó örvények jönnek létre, melyeket elég nagy forgási sebesség elérése esetén – tehetetlenségük folytán – magával ragad a súrlódó közeg. Szintén a perdületmegmaradásból következik, hogy a leszakadó örvények egyenként követik egymást és ellenkező forgásirányúak. A leszakadó örvények ily módon kialakuló egymásutánját nevezik Kármán-féle örvénysor nak. A Kármán-féle örvénysor csak Re~90 körüli Reynolds-szám felett jelenik meg.
A híd tervezői nem számoltak a jelenséggel, azóta viszont – nagyrészt Kármán munkásságának köszönhetően – az áramló közegekkel érintkező tárgyak és építmények tervezésekor figyelembe veszik a hatást, és olyan formákat alkalmaznak, amelyek mögött nem jön létre káros, rezonanciát okozó örvénysor.