Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Verne: Utazás a holdba (14 db)
Mindezek ellenére valahogy az egész könyv mégis kevés: az ember elolvas két-háromszáz oldalt, de nem érzi, hogy kapott volna valamit. Hiányzik belőle az a könnyedség, amivel máskor Verne oly elegánsan önti a fejünkre a tudományt. Utazás a holdba pdf. Persze, ez a regény is tele van adatokkal és számításokkal, valamint az ágyúöntés (meg a ballisztika) technikai részleteivel, de nem igazán sikerül felkeltenie fel az érdeklődést. Ráadásul a szereplők összevissza ugrálnak a metrikus és az angolszász mértékrendszer között, így aki nem vált könnyedén fejben mérföld, láb, hüvelyk és kilométer között, az komoly bajban lesz olvasás közben, ha érdekli, hogy vajon mi mekkora lehet. (Igazán jól esett volna a nem metrikus rendszerben megadott mennyiségek mellé egy lábjegyzet, hogy mégis az mennyi, vagy legalább egy átváltótábla a könyv végére. ) Külön rontotta számomra az olvasmányélményt a lezárás, ami olyan, hogy muszáj folytatni, én pedig nem szeretem, ha kényszerítenek. Mondjuk az is tény, hogy nem véletlen adták ki legtöbbször egy kötetben a két könyvet.
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Utazás a holdba könyv. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 183034850 LCCN: n2010042645 GND: 7676786-3 SUDOC: 15676556X BNF: cb165236688 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
A Wigner Jenő-díjat a Magyar Tudományos Akadémia és a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság hozta létre 1999. június 22-én. A kitüntetést olyan szakemberek, kutatók kaphatják, akik a magyar nukleáris energetika és fizika terén tevékenységükkel maradandót alkottak. A díjat hagyományosan a Magyar Tudomány Napján ( november 3-án) az MTA központi ünnepségén adják át. A kitüntetés névadója Wigner Jenő Nobel-díjas magyar atomfizikus. Tartalomjegyzék 1 Díjazottak 1. 1 2017 1. 2 2016 1. 3 2012 1. 4 2011 1. 5 2010 1. 6 2009 1. 7 2008 1. 8 2007 1. 9 2006 1. 10 2005 1. 11 2004 1. 12 2003 1. 13 2002 1. 14 2001 1. 15 2000 1. 16 1999 1. 17 1998 1.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Paksi Atomerőmű Rt. által alapított Wigner Jenő-díj idei kitüntetettjei: Pál Lénárd fizikus akadémikus és Schiller Róbert, a kémiai tudomány doktora. Ezt a díjat a Magyar Tudományos Akadémia és a Paksi Atomerőmű Rt. közösen alapította. Elméleti és gyakorlati eredményeket is elismernek vele. Nem véletlenül nevezték el Wigner Jenőről, aki Nobel-díjat kapott elméleti magfizikai eredményeiért, de őt tekintik az első nukleáris mérnöknek is. A díjakat a héten adták át a két kutatónak. A Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) Pál Lénárd irányításával épült meg az első hazai atomreaktor. Az 1959-ben történt üzembe helyezés óta, több modernizálás után ma is eredményesen szolgálja a kísérleti kutatást, a szakemberképzést és az izotóptermelést. A kísérleti reaktor jó néhány kutatási lehetőséget teremtett, a reaktori és mag-, szilárdtest-fizikai, valamint magkémiai, sugárbiológiai kutatásokra. Pál Lénárd eközben új elméletet dolgozott ki a hasadási neutronszám-ingadozás leírására.
Itt ismerkedett meg Gábor Dénessel és Szilárd Leóval is. 1930-ban írta meg "Csoportelmélet és annak alkalmazása az atomszínképek kvantummechanikájára" című könyvét, melyet több nyelvre is lefordítottak. Miután 1933-ban eldöntötte, hogy végleg Amerikában marad, figyelme az új tudomány, az atommagfizika felé fordult. Az új terület előfutáraként felismerte a magerők rövid hatótávolságát (1933), a magerők töltésfüggetlen voltát (1937), a neutronok rezonáns befogódását az atommagok energiaszintjein és az atommagok héjszerkezetéről árulkodó "mágikus számokat". Egyesítve magában a vegyészt és a fizikust, Wigner úttörő szerepet vállalt a plutónium-gyártás megteremtésében. Ő számította ki és tervezte meg a világ első atomreaktorát, és ő tervezte az első vízhűtéses atomreaktorokat is. Ő javasolta először, hogy a biztonság érdekében a neutronok lassítására szintén vizet használjanak. A világ atomerőműveinek döntő többsége ma is ezen az elven működik. 37 szabadalmával igen aktívan vett részt a reaktorok fejlesztésében, őt tartják a világ első reaktormérnökének.
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi, és partnereink mire használjuk az Ön adatait. Alapműködést biztosító sütik Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe illetve a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik). Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkben elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok sütijei. Hirdetési célú sütik A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be.
Ezek a vízlassításu reaktorok világszerte belső biztonsággal működnek. Ilyenek adják Pakson a Magyarországon termelt villamosenergia 40%-át. A reaktorok tervezésén kívül számos amerikai vállalat hívta meg tudományos tanácsadás céljából. Egy ideig még az Atomenergia Bizottság tudományos tanácsadó testületének is a tagja volt. Wigner és a fizika Einsteinnel ellentétben - aki azt vallotta, hogy: "az Isten nem kockázik" - a nem determinisztikus fizikai világban hitt. Úgy vélte, hogy a mikrorendszerekre érvényes kvantummechanika és a nagyon nagy rendszerekkel foglalkozó relativitáselmélet között súlyos ellentmondás van, és a két terület egyesítése egyenlőre nem sikerült. Vallotta, hogy a fizika nem alkalmazható minden természeti folyamatra, hogy belső ellentmondásai vannak. A fizika hasznáról úgy vélekedett, hogy, "majdnem mindaz, amit hozzáadtunk az emberek kényelméhez, a felismert fizikai törvények hatására következett be. " Mint fizikus feltételezte, hogy léteznek bolygók, amelyeken ugyancsak kultúrával rendelkező lények laknak, és rájönnek arra, hogy itt a Földön is ilyenek éyanakkor pesszimistává tette az a tény, hogy a Földet még nem látogatták meg.,, Talán úgy találták, hogy az ilyen kapcsolat nem elég érdekes.