A szöveg tartalmi, jelentésbeli kapcsolatát a globális kohézió biztosítja. Minden szöveg szól valamiről, tehát van témája, tárgya. A hozzá tartozó szinonimák mintegy behálózzák a szöveget. A szövegben valaki kifejt valamit, körüljár egy kérdést, fölvet és megold egy problémát. A téma folyamatos jelenlétét szolgálják a kulcsszók, előre, majd visszautaló szók. A téma megjelölésében fontos szerepet tölt be a cím. A cím nem a szöveg része, hanem rámutat a szöveg egészére. A nyelvi rendszert egyszerre jellemzi a változékonyság és az állandóság. A nyelvi változások folyamatosak és öntörvényűek, a nyelv minden eleme változhat (leggyorsabban a szókincs, leglassabban a nyelvtani-grammatikai és a hangtani rendszer). A változások mindig a beszédből indulnak ki, a nyelvben élnek, s a beszédben aktualizálódnak újra. A változásoknak és az állandóságnak azonban egyensúlyban kell lenniük egymással!
A JEL, JELEK ÉS JELRENDSZEREK A NYELVI ÉS NEM NYELVI KÖZLÉSBEN 1. A jel fogalma A jel: érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapintható) jelenség, amely egy másik, önmagán túli jelenségre utal. Így minden jel két elemből áll: jelölő (amit érzékelünk, a jel külső formája), jelölt (az a tartalom, amelyet a jel felidéz) - eredet szerint lehetnek: - szignál (nem a jelzés szándékával létrehozott jelek, de jelként értelmezhetőek, pl. egy állat lábnyoma a hóban) - mesterséges jelek (szándékosan létrehozott jelek, pl. zászló, címer stb. ) 2. A jelek közös tulajdonságai, jellemzői: érzékszerveinkkel felfoghatók, önmaguknál többet jelentenek, általánosító szerepűek, tehát nemcsak egyetlen tárgyat, jelenséget idéznek fel, hanem a hozzájuk hasonló többit is, egy adott közösség minden tagja elfogadja, egy jelrendszer tagjai, a jel az emberi érintkezésben tölti be szerepét: a jelzést. 3. A jelölő és jelölt kapcsolata többféle lehet: hasonlóságon alapul (ikon): ha a jel a jelölt tárgyra saját jellemzőivel utal, vagyis hasonlít arra a valamire: közlekedési lámpában álló vagy lépő emberalak, érintkezésen alapul (index): ha a jelölő és jelölt között ok-okozati, térbeli vagy időbeli kapcsolat van: füst - tűz, láb – lábnyom, a közlekedési lámpában a haladási irányt jelző nyíl társadalmi megállapodáson alapul (szimbólum) - ha a jeltest kiválasztása megegyezés eredménye: a piros-fehér-zöld zászló nemzeti lobogónkat jelenti.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom A tanegység feldolgozásához hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretekre és azok megfelelő használatára van szükséged. Ezeket az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában tudnod kell használni. A tanegység célja, hogy áttekintést kapj a nyelvi szintek elemkészletéről, és meg tudd ezeket nevezni. Gondolkodtál-e már azon, miként lehetséges, hogy néha az azonos nyelvet beszélők sem értik egymást? Mi lehet a félreértések oka? Mit sasolsz öreg? Nem tetszik a burám? Tessék, kérem? Hogyan? Nem értem, mit mond! A válasz egyszerű. A félreértés oka a nyelv és a beszéd közötti különbségből fakad. Hiába beszélitek ugyanazt a nyelvet, mégsem értitek meg egymást, mivel más elemeket válogatsz a nyelvi eszközrendszerből és másképpen alkalmazod őket. A beszéd és a nyelv egymástól elválaszthatatlan. A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer, minden ember használja. Kollektív, társadalmi jelenség, egy közös eszközrendszer, amelyben különböző nyelvi jelek és azok használati szabályai vannak.
4. Nem nyelvi jelek: pl. KRESZ-táblák, füstjelek, testnyelv, tekintetnyelv, emberi gesztusok, állatok jelei stb. 5. Nyelvi jelek: A nyelv a legáltalánosabb jelrendszer, ami minden ember tulajdona. A nyelv felépülése: Jel + Szabály + Hagyomány A nyelvi jelek rögzítésére szolgál az írás: fő csoportok: fogalom-, szótag-, betűírás. Külön jelrendszerei vannak a tudományágaknak, pl. : fizika, kémia, matematika. 1. ) A nyelvi jel A jelölő (hangcsoport vagy betűsor) és a jelölt kapcsolatából áll. Jellemzői: a) konvencionális, megegyezésen alapul (kivéve a hangutánzó szavakat) b) egy közösség minden tagja elfogadja c) mindig egy rendszer része d) önmagán túlmutató jelentéssel bír e) elvonatkoztató jellegű 2. ) A nyelvi jel jelentése Két jelentésrétegből tevődik össze: a. ) denotáció: a szavak elsődleges jelentése, alapjelentése (pl. : ősz – a négy évszak egyike) b. ) konnotáció: a denotáció kiegészítése, másodlagos, származékos jelentés, a jelhez kapcsolódó, a jel által kiváltott asszociáció (pl.
( 0 szavazat, átlag: 0, 00 az 5-ből) Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni. Loading... Megnézték: 183 Kedvencekhez Közép szint Utoljára módosítva: 2018. február 14. A nyelv, mint jelrendszer A jel: Fogalma: finnugor eredetű szó, alapjelentése nyom A jel mindig valamilyen érzékszerveinkkel felfogható, látható, hallható, tapintható jelenség, amely egy másik, tehát önmagán túli jelenségre utal. Szerkezete: Jeltest: az érzékszervekkel felfogható valóságdarab Jelölt: amire utal a jeltest o A köztük lévő kapcsolat a jelentés Ismertető jegyei: o érzékszerveinkkel felfogható o önmaguknál […] A nyelv, mint jelrendszer A jel: Fogalma: finnugor eredetű szó, alapjelentése nyom A jel mindig valamilyen érzékszerveinkkel felfogható, látható, hallható, tapintható jelenség, amely egy másik, tehát önmagán túli jelenségre utal. Szerkezete: Jeltest: az érzékszervekkel felfogható valóságdarab Jelölt: amire utal a jeltest o A köztük lévő kapcsolat a jelentés Ismertető jegyei: o érzékszerveinkkel felfogható o önmaguknál többet jelentenek o általánosító szerepük van o a közösség minden tagja elfogadja o a jel mindig egy jelrendszer tagja az emberi érintkezésben a lényegi szerepe a jelzés fajtái: ikonikus: hasonlóságon alapuló jelek a jeltest hasonlít arra a valóságdarabra, amire utal (pl.
Magasvérnyomás diéta sószegény diéta MAGASVÉRNYOMÁSban szenvedőknek A magas vérnyomásban szenvedő betegek diétájának általános jellemzője az energia- és konyhasóban szegény étrend, mivel mind a testtömeg-csökkentésnek, mind a konyhasószegény táplálkozásnak vérnyomáscsökkentő hatása van. Az optimális arány a nátrium- és káliumfogyasztásban egy az egyhez. A nátriumot és káliumot arányban tartalmazó csökkentett nátriumtartalmú só az egészséges emberek számára is ajánlott a magas vérnyomás megelőzése céljából. A szív- keringési- és vesebetegségben szenvedőknek a káliumot tartalmazó só használatát viszont javasolt kezelőorvosukkal megbeszélni! Hogyan lehet megkülönböztetni a magas vérnyomást a neurózistól Ezek közül a leggyakoribbak: Életkor. Magas vérnyomás-hangulat Magas vérnyomás és dohányzás Budapest, I. Sóérzékenység, vagy sórezisztencia? A vérnyomás-emelkedésnek ebben az esetben a hosszabb távon történő nagyobb mennyiségű nátriumfelvétel az oka, ilyenkor erősen csökkenteni kell a konyhasó használatát.
Az ideális mennyiség teljes kiőrlésű lisztből készült és gabonával dúsított termékekkel pl. Só fogyasztása A felnőttek napi nátriumszükséglete mg kb. Az erős sózási szokások miatt gyakori eset, hogy már serdülő és fiatal felnőtt korra is elsődleges magasvérnyomás alakul ki. Alacsony nátriumtartalmú élelmiszerek: Burgonya, zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök, gyümölcslevek, gabonák és egyes gabonakészítmények ezeknek a kálium és magnéziumtartalma is jelentős, nátriumtartalmuk viszont alacsony. Tej, tejtermékek kivételt képeznek a sajtok és a juhtúrósószegény kekszek, főtt tészták. Közepes nátriumtartalmú élelmiszerek: Fehér és vörös húsok, tej, tejtermékek kivételt képeznek a sajtok és a juhtúrótojás, spenót. Magas nátriumtartalmú élelmiszerek: Fogyasztásukat kerülni kell az elhízott és a normál testsúlyú hipertóniásoknak is: felvágottak, húskrémek, hús és halkonzervek pl. Füstölt hús, sonka, szalonna, kolbász és szalámi félék, halak, sajtok. Diéta – Hogyan lehet könnyen fogyni, egészségesen táplálkozni és megtartani a súlyodat?