Csuporné Angyal Zsuzsa vagyok, Csokonai díjas fazekas és mézesbábos népi iparművész és szeretettel várom a tisztelt látogatókat! Hosszú évek óta vonzott a Vértes, és különösen Csókakő megkapó szépsége. Csuporné angyal zsuzsa makai. A hely varázsa arra késztetett, hogy alkotó tevékenységem és működésem színhelyének azt a gyönyörű fekvésű hegyoldalt válasszam, ahonnan a sok fantáziát megindító várban, a Bakony keleti hegyeiben, a korábbi kőfejtő szikrázóan színes sziklafalában egyijdejűleg gyönyörködhetek. Elkötelezett híve vagyok a természetnek, a természetesnek, és az azzal harmóniában alkotott emberi alkotásnak. Két mesterség vonzásában élek a fazekasság, ami gyermekkorom óta lételemem, és a mézesbábosság, ami felnőtt koromban ejtett rabul. Erre alapozva bátorkodom magam "Mézes-Mázasnak" nevezni. Népi iparművészként, fazekas mesterség oktatójaként, "népi kézműves mesterségek játszóházi foglalkozás vezetőjeként", készséggel vállalom, hogy azt az örömöt, amit számomra mesterségeim jelentenek, bemutassam, élményszerűen átadjam kicsiknek-nagyoknak.
Csakhogy a keksz, a kvircedli nem kellett senkinek. Ma már nem szokás megadni a módját, és a borozáshoz, a teázáshoz díszes kekszet majszolni. Fogtam hát a faragott kvircedlinyomót, és belenyomtam az agyagba. Szépen mutatott, de töprengtem: mit kezdjek vele? Valaki azt mondta: csinálj hűtőmágnest! Soha – feleltem. Aztán meggyőztek, az is lehet igényes munka. De úgy gondoltam, azért nemesebb dologra kellene használni. A kvircedlinyomóval született, hasonló mintavariációjú kerámia-lapokból egymáshoz sorolva képek születtek. Csuporné Angyal Zsuzsa – Mór TDM. Azután pedig elkezdtem olyan tárgyakat készíteni, amelyekhez illettek ezek a minták, hiszen a kekszforma meghatározza a méretet, arányokat – mondta. Csuporné Angyal Zsuzsa a szép kvircedlimintás kávés készlet mellett – egyszerre három kiállításra készül. Jobbra az elegáns, türkiz színű reggeliző szettet is kvircedli-minta díszíti. Balra: a kvircedlinyomóval született kerámialapokból korábban képek születtek. A kis képen balra, egy tál a Gránátalma-díjas konyhai készletből Fotók: Nagy Norbert Az Angyalvárban lassan kialakultak a különleges készletek, amelyeken több kvircedli-minta is ismétlődik, igazi harmóniában.
stb. * A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
Vörösváry Ferenc; Novella, Bp., 2013 (A Kárpát-medence kerámiaművészete) Csupor István–Füvessy Anikó: A miskakancsó; Néprajzi Múzeum, Bp., 2014 (A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Néprajzi Múzeum - Munkatársak - Csupor István.. [2013. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 29. ) Külső hivatkozások [ szerkesztés] Mesterkurzus.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) Fazekasság - Az edénykészítés gyakorlata - színes, magyar ismeretterjesztő film. Néprajzi Filmstúdió, 1999. ) A film néprajzi oktatófilm; a fazekasság egyes vonatkozásait, az edénykészítés gyakorlatát (I. Csupor István - Csuporné Angyal Zsuzsa: Fazekaskönyv - Kemping matracok - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. ), a cserépedények használatát (II. ), a fazekasközpontokat (III. ) mutatja be. Néprajzifilm-fesztivál a párizsi Magyar Intézetben. Új szó - szlovákiai magyar napilap, 2001. február 5. [2008. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) -benkő karolin-: Népművészeti Egyesületek Szövetsége - Az agyag nem csak anyag -.
Csuporné Zsuzsa legutóbb Móron mutatta be munkáit. Azt meséli, hogy amikor végignézett a bemutatott kollekción, megállapította: rengeteget kapott ettől a vidéktől, ahol otthonra talált. Azzal pedig, hogy kitalálta, miként kezdhetnek "új életet" a kerámiákon a kissé elfeledett, hagyományos kvircedliminták – úgy érzi, valamit neki is sikerült ennek a vidéknek visszaadnia.
Csocsó, avagy éljen május elseje! 2001-es magyar film Rendező Koltai Róbert Producer Garami Gábor Műfaj filmvígjáték Forgatókönyvíró Nógrádi Gábor Koltai Róbert Főszerepben Koltai Róbert Zene Dés László Operatőr Máthé Tibor Vágó Miklós Mari Jelmeztervező Szakácsi Györgyi Gyártás Gyártó Magic Media Budapest Film Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 94 perc Forgalmazás Forgalmazó Budapest Film Bemutató 2001. december 5. (premier) 2001. december 6. 2001. december 14. 2002. február 4. június 22. Korhatár 12 év További információk IMDb A Csocsó, avagy éljen május elseje! 2001 -ben bemutatott magyar filmvígjáték, melyet Nógrádi Gábor és Koltai Róbert forgatókönyve alapján Koltai Róbert rendezett és a főszerepet is ő alakítja. PuPu BLOGJA: ÉLJEN MÁJUS ELSEJE!. További fontosabb szerepekben Králik Attila, Máté Gábor, Gáspár Sándor, Kováts Adél és Stohl András látható. A produceri feladatokat Garami Gábor látta el, a film zenéjét Dés László szerezte. A film jeleneteit Dunaújvárosban, [1] illetve a pilisvörösvári vasútállomáson forgatták.
Elmélyült tudásomat a világról a május elsejei felvonulásokon alapoztam meg. Ott jöttem rá például, hogy a Föld, az öreg sárgolyó valójában hungarocellből van, a tetején vörös csillaggal, hogy a vitorlázó repülőgépeket igazából mackónadrágba bújt fiatalok tolják, csak lentről az nem látszik. És hogy a pártelithez tartozóknak két alaptulajdonságuk van: kivétel nélkül kalapot viselnek, és órákon át képesek integetni. Mint ahogy Kádár János rávilágított, a május elsejékben egy közös volt: mindegyik előbbre vitte valamennyivel a munkásosztály, a dolgozó nép ügyét. Meg is lett az eredménye. Százezrek voltak együtt az emberi haladás, a béke jegyében a módszerváltás előtti május elsejéken, az Origo munkatársai azonban nem a testvéri összefogásra, a munkásosztály erődemonstrációjára, hanem – érthetetlen okokból – teljesen más dolgokra emlékeznek. És szerencsére máshogy. Sajószentpéter. Forrás: Fortepan Első párás szemmel emlékező kollégánk fiatal korában valószínűleg parfümőrnek készült. "Soha nem felejtem el apám új bőrkabátjának illatát, ahogy a karjában visz.
A másfél órás koncert után a csarnok és környéke lassan elcsendesült. Méltó búcsúztatása volt ez a sok-sok gyermeket és rendezvényt kiszolgáló Sportcsarnoknak. Éljen május elseje énekszó és tánc köszöntse. A nap nagy része a támogatás jegyében telt, klubjaink, egyesületeink saját működésükre fogják fordítani a befolyt összegeket. A Művelődési Ház összes dolgozója köszönetet mond mindenkinek, aki hozzátett mindahhoz, hogy ez a remek nap tényleg jól sikerüljön.
A kisebb gyerekek, amíg szüleik a Kőbányait vedelték és a mustáros virslit falták, a vidámpark körbe – körbe, megállás nélkül kis pléh autókban, motorbicikliken, lufikkal és fagyival a kezükben hangos visítással száguldtak kommunizmus jövője felé. Legaljáéba is a ringlispílt üzemeltető elvtárs ezt kabalát az addigra már vörös köd mámorában úszó szüleik felé. A megafonból egy percig sem fogyott ki a nota. "Vörös Csepel vezesd a harcunk! " bömbölte a dolgozó nép kórusa a hatalmas, szürke tölcsér alakú hang sugárzókból. Boldogok, szépek és fiatalok voltunk. A Nap ragyogott, az ég kék volt, a fű zöldért. Csocso avagy eljen majus elseje. Tavasz volt. A savanykás sör szaga keveredett a ligeti virágzó fák illatával. Friss mámorító szerelem lengte át a Ligete és környékét. A lányok kék rakott szoknyában, frissen vasalt, kikeményített fehér blúzban és krétával fehérített cipővel a lábaikon kellették magukat az erre az alkalomra felállított hatalmas májusfa alatt. Unokabátyjaim meg élére vasalt egyetlen sötét kék ünneplő nadrágjukban zsebre dugott kézzel, csak úgy DIVSZ – n mustrálgatták a májusfa alatt ácsingozó lányokat.
Más magyarázat nincs. Semmin se csodálkozzunk, 1970. május elsejét írtunk, márpedig ez akkoriban a munkásosztály nagy nemzetközi seregszemléje volt. Tessék ezt komolyan venni! (Szarvas György) 1 / 4 oldal 1 2 3 4 Következő »