Ha n=4 vagy n=5, az állítás mindkét esetben igaz, hiszen a 4 Tovább Kizáró diszjunkció, kizáró vagy logikai művelete Nézzük a következő összetett logikai állítást: "A labdarúgó világbajnokságot vagy Németország vagy Brazília nyeri. " A két lehetőség kizárja egymást. Az ilyen típusú logikai művelet a kizáró vagy, szemben a megengedő vagy műveletével. Definíció: A kizáró vagy az a logikai művelet, amely két kijelentést (állítást) a "vagy" kötőszóval úgy kapcsol össze Tovább A logikai tagadás A logikai tagadás, más néven a negáció logikai művelet fogalma és tulajdonságai. Definíció: A negáció egy kijelentés tagadása. Jele: ¬. Jelöljön P egy logikai állítást. Matematika logikai feladatok 12. osztály. A ¬P állítás logikai értéke csak akkor igaz, ha P állítás logikai értéke hamis. A negáció művelet igazságtáblázata: P ¬P i h h i Megjegyzés: A Tovább Implikáció Bevezető példa: Adott a következő két egyszerű állítás: A: Az ABCD négyszög téglalap. B: Az ABCD négyszög átlói egyenlő hosszúak. Képezzünk belőlük egy összetett állítást a "Ha …, akkor " szerkezettel: C: Ha az ABCD négyszög téglalap, akkor az ABCD négyszög átlói egyenlő hosszúak. "
A matematikában különösen gyakoriak az olyan összetett állítások, mint amilyen az érintőnégyszögek tételében fogalmazódik meg: " Egy síknégyszög akkor és csak akkor érintőnégyszög, ha két-két szemközti oldalának összege egyenlő! " A két állítást az ekvivalencia művelete (az " akkor és csak akkor ") kapcsolja össze. Arisztotelész munkásságának két évezreden keresztül óriási hatása volt. Aquinói Szent Tamás (1225-1274) az arisztotelészi világkép és a keresztény teológia összhangját is megteremtette. Az Arisztotelész által megalapozott logika bármely tudományágban alkalmazható volt. Az újkorban Descartes, majd az ő nyomán Leibniz sajátos matematikai logika megteremtésével próbálkozott. A mai értelemben vett matematikai logika megszületését Leibniz -nek köszönhetjük. Őt a kombinatorika tanulmányozása közben az általános nyelv, a "lingua universalis" keresése vezette el a szimbolikus logikához. Leibniz nyomán elsősorban az algebra területén kezdődtek meg azok a kutatások, amelyek elvezettek az 1854-ben megjelent munkához, amely a matematikai logikában úttörő jelentőségű volt.
Ez a rugalmas, elasztikus anyag rugóként működve védi a gerincet a ráható mechanikai erőktől (lökésgátló szerep). A porckorong nyugalmi helyzetében képes folyadékot felvenni (vízvisszaszívó hatás), amit később terheléskor lead. Ha ez a folyamat egyensúlyban van, a porckorong élettartamát megőrizve, megelőzhetjük az idő előtt kialakuló károsodásokat. A víztartalom csökkenésével a porckorong mechanikai tulajdonsága, lökésgátló szerepe nagymértékben megváltozik. A gerinc felépítése nav. A vízhiányos állapot következtében a porckorong kötőszöveti rostjai kiszáradnak, megrepedeznek, magasságuk a normáltól eltérő lesz, lelapulnak, ami a csigolyák közötti távolság csökkenését vonja maga után. Ennek következtében a gerinc biomechanikai tulajdonsága, ezen belül rugalmassága, teherbíró-képessége romlik. A ráható erőket mereven, egy rugalmatlan testként veszi fel, ami a csigolyák szerkezetében és a környező izmokban egy kóros folyamatot indít el. Tartós, állandó ülés a porckorong számára olyan statikus nyomóerőt jelent, ami a mozgás hiányában a porckorong táplálásának zavarához és ezzel károsodásához vezet.
Ha viszont oldalról nézzük, akkor kettős S alakú ívet ír le. Ennek az ívnek megvan a saját jellegzetessége: a nyaki és az ágyéki gerincszakasz területén előrefelé kidomborodik (lordózis), a háti gerincszakasz, ill. a kereszt- és farkcsont területén pedig hátrafelé hajlik (kifózis). Ha az ágyéki lordózis igen kifejezett, akkor beszélünk előredőlt gerincről (fokozott ágyéki lordózisról); ha a háti kifózis fokozódik, akkor beszélünk púpról. Miért van ez a kettős "S" alak? Ha a gerinc minden oldalról tekintve egyenes lenne, akkor a hosszanti irányban keletkező lökéseket csak a puhább alkotórészek, adott esetben a csigolyák között lévő porckorongok foghatnák fel. Ez a kettős "S" alak – amit a természet biztosít számunkra – a gerincet ért rázkódások esetén, pl. A gerinc felépítése full. ugráskor vagy futáskor, úgy működik, mint egy elasztikus rugó (segít elképzelni a folyamatot): a rázkódásokat az egyre fokozódó görbületek és végül a rugalmas kiegyenesedés lecsillapítja, hasonló módon lehetséges, hogy ha pl. átugrunk egy falat, az ekkor keletkezett rázkódás nem tevődik át csillapítatlanul a koponyánkra.
Ha sokat állunk, a folyadék kipréselődik, a kocsonyás mag elveszti tartását. Ha sokáig fekszünk, a mag teljesen felöltődik, túlságosan feszessé válik. Az ideális helyzet, természetesen a kettő között van. Mikor a porckorong folyadéktartalma közepes és szilárd, elasztikus masszát alkot, akkor tudja a feladatait optimálisan ellátni.