Miért is kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Az egészségügyi szolgáltatási járulék a kötelező társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál, azaz ez a befizetés többek között orvosi ellátás, betegszállítás, támogatottan vásárolható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás fedezetére fordítódik. Kinek kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? A biztosítottak azáltal válnak jogosulttá egészségügyi szolgáltatásra, hogy fizetik a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötő személyek a minimálbér 50 százalékát illetve külföldi diákok, kiskorúak a minimálbér 30 százalékát fizetik be a fenti ellátások fedezetésére. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak esetében (azaz 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o) és s)-v) pontjaiban meghatározott személyek) például: Magyarországon lakó ápolási díjban-, gyermeknevelési támogatásban részesülők esetében a központi költségvetés havonta 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot utal át az egészségbiztosítónak az ellátok fedezetére.
Amennyiben munkavállalók vagyunk, a járulékokat a munkáltatónk levonja. De egyéb jogviszonyok vagy juttatások is feljogosítanak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. Ilyen például a csecsemőgondozási díj folyósítása, a megváltozott munkaképesség bizonyos mértéke vagy éppen a szociális rászorultság. Arra is lehetőség van, hogy egyéb jogviszony hiányában az állampolgárok maguk fizessék be ezt a járulékot, amelynek fix összege havi 7. 710 forint. Mi változott 2020. napjától kezdve? A társadalombiztosítás rendszere az újraelosztás elvén nyugszik. Hiszen abból, amit egy adott állampolgár befizet, nem pusztán ő kaphat vissza, hanem mások – adott esetben a nála kevésbé szerencsések – is. Éppen ezért fontos, hogy az ezzel kapcsolatos visszaéléseknek lehetőség szerint gátat szabjon a jogalkotás és a jogalkalmazás. Az új jogszabályok értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fokozottabb figyelmet fordít az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett személyekre. Amennyiben értesül arról, hogy egy adott személy biztosítotti státusza és/vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnik, tájékoztatást küld az érintettnek a fizetési kötelezettséggel kapcsolatban.
Lényeges, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségének a megszűnését a kötelezett személynek nem kell bejelentenie az adóhivatalnál, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amely jogviszony az adóhivatalnál egyébként is bejelentésre kerül. Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy – huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és – a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. Dr. Radics Zsuzsanna (2019-11-05)
A töürvény módosította a kiegészítő tevékenységet folytató személy meghatározását, eszerint kiegészítő tevékenységet folytató személy a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. Ebből a megfogalmazásból következik, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas a keresőtevékenysége alapján nem biztosított, így nincs járulékfizetési kötelezettsége sem, bármilyen jogviszonyban is dolgozzék a nyugdíja mellett - írta a szakértő. (A nyugdíjas mivoltára tekintettel természetesen biztosított. )
Felment a legöregebbik leány érte; amint le akarta vágni, elkiáltotta magát a kis gömböc: "Hamm, bekaplak! " - azzal bekapta. Már odalent nem győzték várni. Felküldte a szegény asszony a középső leányát: - Eredj már, leányom, nézd meg, mit csinál a nénéd ennyi ideig. Felment a középső leány, kereste a nénjét, s hogy nem találta, le akarta vágni a gömböcöt. De a gömböc megint elkiáltotta magát: "Hamm, téged is bekaplak! " - azzal bekapta ezt is. Már odalent sehogy se tudták elgondolni, hogy mért nem jön az a két leány, felküldte hát a szegény asszony a legkisebb leányát is: - Ugyan, leányom, eredj már fel, nézd meg, mit csinál a két nénéd.