És most rakd össze a tésztát: a lisztet és a tojáshabot felváltva keverd a sárgájához, de itt már csak a fakanalat vagy a spatulát használd, ugyanis itt a második hibalehetőség: a habot nem szabad összetörni! Laza, könnyed mozdulatokkal keverd, ugyanakkor jól dolgozd össze a masszát, hogy teljesen homogén legyen. A sütés Tedd a tésztát egy sütőpapírral bélelt tepsibe (vagy tortaformába, ha tortát készítesz) és 160 fokon, légkeveréssel süsd 20-40 percig. A sütési idő természetesen a tészta vastagságától és a sütő tulajdonságaitól is függ. A harmadik hiba: az első 10-15 percben tilos a sütőt nyitogatni, mert összeesik a piskóta! Ha a teteje már aranybarna, akkor tűpróbával ellenőrizd: szúrj egy hústűt vagy fogpiszkálót a tészta közepébe és ha tiszta marad, akkor a piskóta átsült. Szedd ki a sütőből és takard le sütőpapírral vagy tiszta konyharuhával. Ha kihűlt, díszítsd vagy töltsd meg krémmel. Sió szeletet sütöttem, hamar el is fogyott! Finom! - Nagyi Receptje - olcsó, finom ételek képekkel. Ugye, hogy nem is volt olyan nehéz? (PR-cikk) Ami biztosan érdekelné
1 – 2 órát hűtőben pihentetjük, utána lehet szeletelni. Urbanovics Ágnes receptje és fotói Forrás A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.
A nyár északon rövid és hűvös, a középső és déli területeken meleg, a mezőgazdaságra általában kedvező. Kelet-európai síkság - frwiki.wiki. Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Osteuropäische Ebene című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Восточно-Европейская равнина című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul.
Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és a Kaszpi-mélyföld. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint az Elton-tó vagy a Baszkuncsak-tó. E tavak vize a forró nyárban elpárolog, s a só mint valami fehér páncél, vastag rétegben ragyog a szikrázó napsütésben. Nagyobb folyói [ szerkesztés] Volga Dnyeper Don Urál Pecsora Káma Oka Belaja Daugava stb. Éghajlata [ szerkesztés] A síkság elsősorban az Atlanti-óceán felől érkező nyugati légáramlatok hatása alatt áll. Az éghajlat nemcsak a földrajzi szélességgel, hanem nyugat-keleti irányban is változik. A Balti-tenger partvidékén nedves tengeri klímával, míg a Kaszpi-tengernél félsivatagi éghajlattal találkozunk. A kontinentális jelleg kelet felé erősödik. A 48-50. szélességi foktól délre, a száraz ázsiai területek hatására az uralkodó szél iránya keletire vált át. Kelet-Európa kialakulása, tájai A Balti-ősföld vagy Balti-pajzs, amely Európa magját képezi hosszú folyamat eredményeképpen jött létre. Az ősidőben kialakult hatalmas hegységek évmilliárdok alatt az alapjukig lepusztultak, a kemény kőzeteik a szerkezeti mozgásoknak ellenálltak.
Kelet-Európa kialakulása, tájai A Balti-ősföld vagy Balti-pajzs, amely Európa magját képezi hosszú folyamat eredményeképpen jött létre. Az ősidőben kialakult hatalmas hegységek évmilliárdok alatt az alapjukig lepusztultak, a kemény kőzeteik a szerkezeti mozgásoknak ellenálltak. A Balti-ősföldön a lepusztulás eredményeképpen az ásványkincsek (vasérc, rézérc, nikkelérc) közel kerültek a felszínhez. A Balti-ősföld keleti része Oroszországban, nyugati része Finnországban található. A gránitból álló kristályos alap a Ladoga- és az Onyega-tó vonalától északra Karéliában és a Kola-félszigeten van a felszínen. Kelet-Európai-síkság, a Jeges-tengertől a Fekete-tenger, Kaukázus, Kaszpi-tenger vonaláig húzódik. Mai felszíne az újidő negyedidőszakában alakult ki, amit a többször előrenyomuló, néha 2000 métert is meghaladó jégtakaró formált. A nem teljesen sík vidékből különböző magasságú hátságok emelkednek ki, déli részén vastag lösztakaró alakult ki. Az észak-déli irányban 2500 km hosszan húzódó Urál-hegység, amelyet Európa és Ázsia határának is tekintünk, négy részre tagolódik: Sarki-Urál, Északi- vagy Sziklás-Urál, Középső-Urál, Déli-, vagy Erdős-Urál.