Ha nem lett volna az előző rész, biztosan kisebb lenne a hiányérzet. Így viszont csak egy felejthető, nézői szívet szomorító utánérzés lett belőle. Kár érte. Nick Nolte megbízhatóan hozta a már mindenbe belefáradt zsaru figuráját, de a gyengén megírt karakterrel ő sem tudott csodát művelni. Eddie Murphy játéka viszont fényéveket romlott az előző részhez képest. Nem tett jót neki a sztárság, modoros lett és felszínes, a védjegyévé vált széles mosolya is nagyon művi lett, nem volt meg az összhang a két főszereplő között, ami az előző felvonásban jól működött. Andrew Divoff jól néz ki, de az alakítása nem sikeredett túl emlékezetesre, Brion James sajnos túl kevés jelenetben szerepel. Megint 48 org.br. Walter Hill-nek nem sikerült megismételnie az előző rész sikerét, tartalom helyett a formára helyezte a hangsúlyt, pedig tudnia kellett volna, hogy nem ugyanazt felmelegítve akarják látni a nézők, hanem egy magasabb fordulatszámon pörgő történetet, übercool szöveggel, ahogyan az például a Die Hard 3. részében olyan kiválóan működött, itt nem jött össze a minőségi folytatás, így maradt nekünk nézőknek az előző rész ronggyá nézése, és ennek a filmnek a csendes elfelejtése.
Vizsgálat indul ellene, de ez nem nagyon érdekli, mert megszállottan keresi már évek óta a Jegest, akit csak egy ember látott és tud azonosítani, aki nem más, mint Reggie Hammond (Eddie Murphy), és most szabadul a börtönből. Először nem akar segíteni Cates-nek, de amikor az élete veszélybe kerül, kényszerből ugyan, de csak összeáll újra a nagy páros... Eltelt 8 év az első film óta, véget értek a 80-as évek, az akciófilm műfaja is sokat változott, a közönség valóban látványosabb zúzásokhoz lett hozzászoktatva közben, de ismétlem de, még a 90-es években is alapvető fontosságú volt még a szöveg és forgatókönyv, ütős szájkarate nélkül nem nagyon lehetett labdába rúgni az egyre erősebb versenyben. Hatalmas siker volt a 48 óra, magasan volt a léc, és sajnos sikerült leverni. Mert mi volt az előző film védjegye? Megint 48 óra – FROSTSHOCK. A máig fejből idézett szöveg, illetve Eddie Murphy és Nick Nolte jól működő kettőse. Nos, ezúttal egyik alapösszetevő sem volt adott. Jóval kevesebb volt a mocskosszájú beszólás, nem sok új nyelvi leleménnyel gazdagodott a szókincsünk (konkrétan nekem hirtelen egy sem jutott eszembe a film címéről, és az újrázás közben sem igazán nevettem halálra magam).
Rendben, megint, de miért ilyen harmatgyenge forgatókönyvvel? És tényleg nem volt senki a környéken, aki össze tudott volna dobni valami jó kis szöveget, hogy ne unjuk szénné az agyunkat? Néhány dögös motoros és látványos robbantgatások nem mindennapi szájkarate és stílus helyett? Tényleg azt hitték az alkotók, hogy ez elég lesz a nézőknek, a 80-as évek egyik legkedveltebb akciófilmjének folytatásaként? Hogy mennyire nem, arra elég bizonyíték az, hogy a VHS kazettám még ennyi év után is olyan, mintha új lenne, miközben az első rész, a 48 óra már alig látható, annyira ronggyá lett nézve. Ha nem kéri egy kedves olvasó a kritikát, biztosan nem újrázok, de most, hogy megtettem, ugyanazt mondhatom, ami eddig: tucatfilm lett a folytatás, a közelében sincs az eredetinek. A semmi közepén egy lepukkant kocsmában három motoros megöl három embert, akiből kettő zsaru volt. Megint 48 óra videa. Jack Cates (Nick Nolte) nagy bajba kerül, mert megölt egy embert, akinek nem kerül elő a pisztolya, amivel bizonyítani lehetne, hogy önvédelemből ölt.
Áramütés (direkt érintés és indirekt érintés) elleni védelem egyik legfontosabb eszköze az áram-védőkapcsoló. De hogy pontosan meg lehessen érteni a szerepét, elsőnek különbséget kell tenni az indirekt és a direkt érintés fogalma között: Indirekt érintés: mindig valamilyen meghibásodás, szigetelési hiba következtében jön létre az áramütés. Azaz a szerkezetnek olyan vezetőképes része kerül feszültség alá, ami üzemszerűen nem lehetne feszültség alatt. Ezt, a meghibásodás következtében feszültség alá került részt megérintve, ami a legtöbb esetben egy elektromos szerkezet fém burkolata, megtörténhet az áramütés közvetett módon. Direkt érintés: az elektromos hálózat vagy villamos szerkezet aktív, azaz üzemszerűen feszültség alatt lévő részeinek közvetlen megérintése, gondatlan hozzányúlása. A fázisvezető, vagy valamilyen elektromos fogyasztó aktív részének közvetlen megérintése mindig az áramütés reális kockázatát hordozza magában. Az áramütés biztosan megtörténik abban az esetben, ha az illető feszültség alatti részt érint meg és földpotenciálon van, vagy egyidejűleg föld potenciálon lévő szerkezeti elemhez is (pl.
Az áramütés az emberi vagy állati testen keresztülfolyó elektromos áram által kiváltott biológiai hatás, melynek mértéke függ az áram jellemzőitől, a behatási időtől, a test impedanciájától és az áram útjától. Az emberi test nedvei mint elektrolitok vezetik az elektromos áramot. A szervezeten áthaladó áram izom-, bőr- és idegi károsodást, illetve halált is okozhat. A károsodás mértékét az áram erőssége, jellege (egyenáram vagy váltakozó áram) és frekvenciája, a hatás ideje, a testimpedancia és az áram testen belüli útja határozza meg. Az elektromos áram fiziológiai hatása az áramerősség és a hatás ideje függvényében (IEC publication 60479-1 alapján) A 0. 1 Hz és 100 Hz közötti frekvenciájú elektromos áram fiziológiai hatását a jobboldali grafikon mutatja az áramerősség és a behatási idő függvényében. AC1: Általában semmi hatás AC2: Általában semmi káros hatás AC3: Szervi károsodás nem keletkezik. Az áramerősség és a behatási idő növekedésével visszafordítható szívritmuszavarok, pitvari fibrilláció és ideiglenes szívleállás várható.
áram (főnév) 1. Villamosság: Az elektronok áramlása vagy mozgása a vezetőn át két különböző feszültségű hely között, illetve az elektromosságot termelő helyről abba az irányba, ahova a vezeték elviszi. Azonnal megérezzük, ha nincs áram. Ha locsolócsőhöz hasonlítanánk a villamos vezetéket, akkor a feszültség lenne az erő, amivel a víz a cső falait nyomja, és az áram lenne a csövön áthaladó víz mennyisége. 2. Villamosság: Villamos energia; az elektromos áramlás ereje, munkavégző képessége. Az erőművekben áram ot fejlesztenek. Az áram ot szolgáltató vállalat felelős azért, hogy jól működjön az épületekig terjedő hálózat. 3. Régies: Mozgó anyagtömeg; egy (állandó) irányban mozgó légnemű vagy folyékony anyag, folyadék; áramlat. Az időjárást megváltoztatja a délről érkező áram. Az óceánok vizében állandó áram ok alakultak ki, amelyek befolyásolják az időjárást. 4. Átvitt értelemben: Egy irányban terjedő hatás; új politikai vagy szellemi felfogás, irányzat, mozgalom, amely saját belső erejéből határozott irányban, egyre szélesebb körben terjed; áramlat.
30mA névleges hibaáram érzékenységű áram-védőkapcsoló alkalmazásával, a hurok-impedancia akár 7666 Ohm is lehet TN nullázott rendszerben. Ekkora átmeneti ellenállás természetesen extrém helyzetet, súlyos folytonossági hibát jelent, de azért megnyugtató az a tudat, hogy a védelem még így is hatásos tud maradni. Beépítésével sokkal hatékonyabban lehet védekezni a testzárlatok ellen, köszönhetően a milliamperes megkerülő áramok érzékelésének, ami teljesen független az alkalmazott kismegszakító névleges áramától, kioldási karakterisztikájától, és fogyasztó készülékek teljesítményétől. Az elsődleges feladta közvetett, azaz indirekt, meghibásodás következtében fellépő testzárlat elleni védelem. Ezt a feladatot a rendszerből kilépő, a vasmagot megkerülő, a földpotenciál irányában elfolyó áramok érzékelésével látja el. A kulcsszó a földpotenciál felé. Vagyis, csak abban az esetben fog lekapcsolni, ha a meghibásodás, azaz zárlat a védővezető és valamelyik üzemi vezető között lép fel. A mosógép szigetelési hiba következtében áramot szivárogtat.