Március 7-én a strasbourgi médiaszeminárium az EP és az EU szerepét vizsgálja a nemek közötti egyenlőség javítása terén. Az eseményt streamelni fogják. Mit kell tudni a Nőnapról részletesen a sablonokon kívül alább Nőnap története>> Kormányzati nőnapi köszöntő (eredeti és speciál forma)>> Valentin napi szerelmes idézetek>> Mikor van nőnap>> Nőnap 2021 – Nők ünnepe a nők napján Mikor van nőnap 2022-ben? – Nemzetközi nőnap Mikor van nőnap 2022-ben – Nemzetközi nőnap Mikor van nőnap 2022-ben – Nemzetközi nőnap
1911-ben Dániában, Németországban, Ausztriában és Svájcban ünnepelték meg először a nemzetközi nőnapot, ekkor azonban még 1911. március 19-én. A nők mellett több férfi is utcára vonult, elsősorban a nők választójogáért küzdöttek. Csehszlovákiában 1921-ben ünnepelték elősször, egy évre rá már tömeges jelleget öltött. A 2. világháború alatt beszüntették, utoljára 1938-ban tartották meg, majd 1945 után újra felújították. Magyarországon először 1913-ban tartottak nemzetközi nőnapot, ám csak 1948-tól kezdték azt március nyolcadikán ünnepelni. A Rákosi-korszakban kötelező ünnep lett a nőnap, jelenleg ugyanakkor már elvesztette ekkori jelentését, és elsősorban annyi maradt meg az ünnepből, hogy valamiféle aprósággal, például virággal kedveskednek ekkor a nőknek. Az ünnep időpontja 1917 március nyolcadikán vált véglegessé, amikor is a nők Oroszországban békéért és kenyérért tüntettek, és ugyan nem közvetlenül ennek hatására, de lemondott II. Azon emberek közé tartozom, akik imádnak ünnepelni. Nekem teljesen mindegy, hogy szülinap, névnap, évforduló vagy éppen a nőnap az aktuális apropó.
Testünk, lelkünk tükörmása, minden napon, minden napon… Élet nélkülük nem lenne, semmi olyan, semmi olyan. Elhullnánk a végtelenbe otthontalan, otthontalan… Nem ismernénk soha szépet, oly édesen, oly édesen. Szív szerelmet, boldog életet, mi sohasem, mi sohasem… Nőinket sosem feledjük, bizony-bizony, bizony-bizony… S nem csak nőnapon szeretjük, nagyon-nagyon, nagyon-nagyon! 2022 Nőnapi program ajánló országosan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyíregyháza, Vasutas Művelődési Ház 2019. március 8. 13:00 Nőnapi zenés délután a Vasutasban. A magyar operett gyöngyszemeiből hallhatnak válogatást mindazok, akik március 8-án részt vesznek a Vasutas Művelődési Ház nőnapi zenés délutánján. A nőnapi verset a oldalon találtuk.
Férfinap és ajándékozás Mint minden ünnep vagy esemény kapcsán itt is felmerülhet a kérdés, hogy vajon mit ajándékozzunk a férfinapon? Általában a helyzet fordított, hiszen nőnapon a férfiak szoktak kedveskedni a nőknek egy-egy illatos virággal vagy egy finom bonbonnal, de szerintünk nincs olyan férfi, akinek ne esne jól egy kis kedveskedés. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mégis mivel lehetne a férfiakat megajándékozni? Úgy gondoljuk, hogy a férfiak jobban szeretnek virágot adni, mint kapni, így bátran vegyünk inkább valami mást férfinap alkalmából. Ha mást nem is, de egy finom vacsorát, mellé egy hideg sört vagy egy új szerszámot biztos megérdemel bármelyik férfi, de egy kettesben töltött minőségi idő is jó ajándék lehet.
Noha a narrátor a könyv elején leszögezi: "azzal a feltett szándékkal ragadtunk tollat, hogy semmit hozzá ne tegyünk vagy el ne vegyünk a történtekből", ennek épp az ellenkezőjét látjuk: lépten-nyomon a XX. és XXI. században járunk, a pszichológia, a filozófia nagyobb tudása birtokában, és a szövegbe szőtt irodalmi allúziók a magyar és a világirodalom hálózatába kötik be a regényt. Valószínűleg sokkal több helyen, mint első olvasásra látszik. Vannak ugyanis egyértelműek, mint az Intés az őrzőkhöz, vagy az Előszó, és kevésbé feltűnőek. Léleknyavalyák - ÜKH 2018. Hummel egy helyen például – Kovách "nőorvos" tanulmánya nyomán – épp az öngyilkosság tudatosságán, "az eszméletteliség és az eszméletnélküliség" kérdésén töpreng. Utána ezt olvassuk: "Ráadásul mindehhez járul még azon felfogás is, miszerint az ember az életét úgy kapá, s így, miként a másoké, úgy a sajátja fölött sem áll módjában rendelkezhetnie". "Az meglett ember" – jut eszünkbe az Eszmélet –, "… ki tudja, hogy az életet / halálra ráadásul kapja / s mint talált tárgyat visszaadja / bármikor", bár az is lehet, hogy az egyik olvasó ezt nem hallja ki, de kihall mást.
És egyáltalán ki is nevezhető írónak. Hummel alkapitányt – aki az első fejezetben maga is unatkozik – eleinte kicsit unjuk, mint az olyan embert, aki szigorú elvei alapján mindig mindent ugyanazzal a rendszerességgel végez. Ráadásul tekintélyelvű, a pozitív tudományokban hisz, az irodalommal szemben (a tényközlés és a hasznosság szempontjából) fenntartásai vannak. Milbacher Róbert Léleknyavalyák. Ugyanakkor nem hiába racionális lény: épp egy ilyen logikus gondolkozású, az irracionalitástól idegenkedő, józan emberre van szükség, hogy a fiatal drámaíró, Czakó Zsigmond öngyilkosságának nyomába eredjen, és saját bűnügyi jegyzőkönyvénél kezdve, a kórboncnoki jelentésen és az öngyilkosságról szóló korabeli tanulmányon át Czakó drámái és a korabeli sajtóvisszhang elolvasásáig végigkövesse az ok-okozati összefüggéseket, és mintegy rendet vágjon a káoszban. Az alkapitánytól távol áll a romantika: "arra jutott, hogy csak az állíthat ilyesféle ostobaságokat a halál szépségéről s költészetéről, ki sohasem látott halottat a maga szemével".
A nyomozó benyomása saját tapasztalaton alapszik abban a vonatkozásban, hogy a közéleti vagy hivatalos személy által elkövetett hasonló tettek mintakövetésre sarkallhatják azt, aki valamilyen módon az öngyilkost példaképének tekintette, érzelmileg közel állt hozzá, vagy valamilyen formában egy közösséghez tartozónak vélte magát vele. És ilyen esetet az irodalomtörténet-írás egyébként a jelen tragédia kapcsán is ismer: 1853-ban Szécsényben egy Ferenczy Teréz nevű költőnő szíven lőtte magát egy íróasztal mögött, amin Czakó Zsigmond korabeli arcképét helyezte el. Összességében a skandináv krimik lassan hömpölygő, ám a feszültséget folyamatosan fenntartani képes, fojtogató, nyomasztó atmoszférájára emlékeztethet minket ez az alkotás, az első pillanatától kezdve. Az újságcikk hatására magát lecigarettázó és kávézó nyomozó egyben azért is megmosolyogtathat minket, mert tipikus bölcsészbalesetet is imitál, miközben a jelenet parttalansága jóval meghaladja Jókai Vaskapu-leírásának hosszát (ami nem is olyan hosszú, mint amilyennek tűnik), és meg sem áll Proust Az eltűnt idő nyomában sütis jelenete által kiváltott (be nem vallott, de mégiscsak sokunkban élő) hatásig.
Minden nyom csupán újabb nyomhoz vezet.