Száraz György: Egy előítélet nyomában (Magvető Könyvkiadó, 1976) - Egy előítélet nyomában [antikvár] Könyv: Egy előítélet nyomában (Száraz György) Száraz György (1930-1987) vallomásos történelmi nagyesszéje ma is éppen olyan eleven, mint első megjelenésekor volt. Az elmúlt két évtizedben, a demokrácia esztendeiben rengeteg könyv, cikk és tanulmány látott napvilágot a magyar-zsidó közös múlt témakörében. Ezek közt találunk jó, rossz és közepes szakmunkákat, unalmas és érdekfeszítő... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 4 980 Ft 4 731 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 473 pont 2+1 3 499 Ft 3 324 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 4 499 Ft 4 274 Ft Törzsvásárlóként: 427 pont 3 990 Ft 3 790 Ft Események H K Sz Cs P V 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 31 Szerző szerinti szűrés Ezenfelül pedig mindenféle álhíreket is terjesztenek, hogy ezáltal félelmet támasszanak, és a császári kormány iránt bizalmatlanságot ébresszenek" Windischgrätz Állapotfotók A borító enyhén foltos, kopott.
A szöveg közvetlen kiváltó oka Ember Mária Hajtűkanyar (1974) című könyve volt, amelyet a korabeli kritika többször hasonlított Kertész Imre Sorstalanság ához, mivel e regény főszereplője is a náci lágerek poklait járja meg. Száraz esszéjének első, folyóiratbeli alcíme – Gondolatok egy könyv olvasása közben –mutatja, hogy kiindulópontját erre a regényre, illetve a regényben felsorakoztatott dokumentumokra való reagálás jelenti. Az egy évvel később megjelentett könyv már sokkal szélesebb perspektívával és nagyobb időbeli hosszmetszetben vizsgálja a kérdést. A magyarországi zsidósággal kapcsolatos viszony vázlatát a honfoglalással kezdi, de az elemzés lényegi része a reformkortól, majd az 1848–49-es szabadságharctól indul. Sorra bemutatja azokat a pontokat, ahol a magyar zsidó közösségek, illetve állampolgárok saját őszinte elhatározásukból támogatták azokat a társadalmi, majd politikai változásokat, amelyek ebben az időszakban zajlottak. Összeválogatja azokat az eseteket is, amikor különböző események kapcsán a magyarországi zsidó lakosokkal szembeni elutasító megnyilvánulások vagy kirekesztő cselekmények indultak meg.
Mindig hatalmas büszkeség, amikor egy magyar nő ér el kimagasló sikereket a világban, ezért is különleges a csepeli közgazdász, Zsuzsi története, aki kétszer is megmászta a Himalája egyik legmagasabb hegycsúcsát. A Female Yeti néven blogoló világutazó korábban a BBC-nél is dolgozott, most pedig a világ legmagasabb hegységében írt történelmet. A Manaszlu expedíció tagjaként szeptember 26-án jutott 8000 méter fölé, az extrém kihívásra pedig egy tízemeletes panelház lépcsőházában edzett megpakolt hátizsákkal - írja a A hatodik magyar, aki elért a veszélyes hegycsúcshoz A Manaszlu 8163 méteres magasságával a világ 8. legmagasabb és a 6. legveszélyesebb hegye, amely a Mansiri-Himalájában található. A Csudasport információi szerint a csúcsára eddig öt magyar jutott fel. Az első siker Erőss Zsolt nevéhez fűződik 2009-ből, az az expedíció azonban tragédiával zárult, ugyanis a magyar csapat orvosa, dr. Szabó Levente ereszkedés közben, hétezer méter felett kicsúszott, testét 6800 méteren találták meg és temették el.
A legnagyobb kihívást a tűzvédelem jelenti. Bécs legújabb városrészében, a Seestadt Aspernben építenék fel a világ legmagasabb faházát. A HoHo Wien 24 emeletes és 84 méteres magasságával a fenntartható építkezés példájává válna – írja a. A bécsi U2 metróvonal végállomásánál, a Seestadt metrómegállónál tervezik felépíteni a világ legmagasabb faházát. Bár a rekorder egyelőre a norvégiai Bergenben található, egy 49 méter magas faház, a bécsi Holzhochhaus ("HoHo Wien") 84 méteres magasságával átvenné az első helyet. Az épületben étterem, hotel, apartmanok, irodák, valamint wellness- és egészségügyi részlegek is helyet kapnak majd. Becslések szerint a beruházás költsége 65 millió euró lesz. A fa mint építőanyag fontos szerepet tölt be a bécsi építészetben, így a HoHo Wien-projektnek is hangsúlyos eleme lesz a fafelhasználáson alapuló fenntartható építkezés. Az új fa-hibrid-építési módszer lényege, hogy az épület központi tengelyét egy erős vasbeton szerkezet adja, megerősítve a fa tartószerkezetet.
Fotó: (с) Igor Shpelenok Bikini-atoll, Marshall szigetek Ez a gyönyörű óceánpart pontosan úgy fest, mint a Paradicsom, de sokan tudják, hogy milyen borzalmak történtek itt. Számos nukleáris kísérlet színhelyeként mára egy radioaktív rémálom lett belőle. A lakosokat otthonaik elhagyására kényszerítették, és még mindig daganatos betegségeket okoz az itt mérhető extrém magas sugárzás, ezért betelepíteni nem tudják a szigeteket (termeszteni, állatot tartani itt nem lehet), de állítólag már bátran sétálhatunk rajta. Fotó: (с) Pixabay Elephant Kingdom, Chonburi, Thaiföld A krokodilfarm tulajdonosai aztán nem félnek a veszélytől: a cseppet sem barátságos állatokat etető túrákat szerveznek az ide látogatóknak. A kis, fából készült lélekvesztőről krokodilokat etetni nem éppen életbiztosítás. A félig nyitott járműre felugráló-magasba kapó állkapcsok között nem szívesen lennénk. Fotó: Jon Nok / SWNS Afar-medence, Etiópia Az Erta Ale vulkán a világ egyik legveszélyesebb vulkánja. A régiót gyakran érik apróbb földrengések, mély repedéseket, szakadékokat hozva létre.
Fotó: Gonzalo Saenz de Santa Maria Poullet Fotó: lha da Queimada Grande (Kígyók szigete), Brazília Valahol az óceánban, nem messze a brazil partoktól fekszik a világ legveszélyesebb szigete. A hely nyüzsög a mérges kígyóktól, a kutatók szerint négyzetméterenként 5 kígyó él itt, úgyhogy nem sok esély van elkerülni őket. Állítólag a világítótorony is azóta automata, mióta az utolsó toronyőr is meghalt egy kígyócsípés következtében. Fotó: Joao Marcos Rosa Madidi Nemzeti Park, Bolívia Mint egy képeslap, úgy néz ki ez a hely, mi lehet vele a gond? Ez a terület az élőhelye a legveszélyesebb és legagresszívebb állatoknak és növényeknek: rengeteg olyan mérgező növény él itt, aminek már az érintése is bőrkiütést, viszketést, szédülést okoz. Hemzsegnek a trópusi paraziták, amelyek már egy apró seb estén is megfertőzhetnek minket. Fotó: Jess Kraft Halálvölgy, Kamcsatka, Oroszország Az Oroszország távoli részén található Kamcsatkai félszigetnek is megvan a maga Halálvölgye. Az itt mérhető magas toxikus gáz szint nem csak az élni próbáló állatokat és növényeket tizedeli, de az erre járók is hamar rosszul lesznek tőle.
Brutális körülmények uralkodnak, mintha megelevenedett volna a pokol. Persze néhány bátor kalandort még ez sem rettent vissza a kirándulástól. Saját magad, vezető nélkül ne indulj útnak, az ugyanis szigorúan tilos! Fotó: (c)V Mount Washington, USA Ez az idillinek tűnő hely tartja a leggyorsabb szél rekordját, amit a Föld felszínén mértek. Kapaszkodj meg, az érték 327 km/h! Ha ettől még nem riadtál volna el, akkor a rémes hideg és a szakadó hó fog majd elrettenteni. Az 1917 méteres hegycsúcs az egyik legveszélyesebb a világon, az extrém körülmények miatt. Annyira, hogy az emberi szervezettel kapcsolatos kísérleteket itt is lehet végezni, mert a körülmények megfelelnek annak, mintha az egyén a Mount Everesten lenne. Fotó: The Pilot's-Eye View Sinabung vulkán, Indonézia Ez az aktív vulkán az indonéziai Szumátra szigetén fekszik. Igen gyakoriak a kitörések, sokszor a lakosok életét, házait is veszélyeztetik. Szinte minden évben beborítja a hamu vagy a láva a környező falvakat, és sosem tudni, mikor jön a következő pusztítás.
A 26 545 láb magas hegy a bolygó 10. legmagasabb csúcsa, és jól ismert a gyakori és hirtelen lezúduló lavináiról. Mennyire veszélyes egy Annapurna-expedíció? Gondoljunk csak bele: Kevesebb mint 200 sikeres csúcsmászás történt a hegyen, mégis 61 ember vesztette életét a lejtőin, így az Annapurna halálos áldozatainak aránya körülbelül 32 százalék. Más szóval, minden három emberre, aki feljut a csúcsra, egy ember meghal. Ez nem túl nagy esély. K2, Pakisztán A K2-t, amelyet nehézsége miatt "Vad hegynek" is neveznek, sokkal nagyobb kihívás megmászni, mint az Everestet. Fénykép: Kuno Lechner jóvoltából A pakisztáni K2 magasságát tekintve az Everest után a második, de nagyságrendekkel nehezebb megmászni. Míg az Everestre egy adott évben több mint 500 sikeres csúcsmászó juthat fel, addig a K2-n akár évekig is eltarthat úgy, hogy senki sem éri el a csúcsot. RELATED: A legőrültebb hegyimentő történetek A K2-t 28 251 láb magasságával és hihetetlen technikai-mászó képességeket igénylő lejtőivel a "hegymászók hegyének" tartják.