Glück József (Székesfehérvár, 1877. november 11. – Auschwitz, 1944. június) fényképészmester győri városképei az 1920-as évekből. A fotográfia 1844-ben, a világszabadalom közzététele után néhány évvel már megjelent a városban. Győr első fényképésze Mayrhófer József, (Oka, Sopron vm., 1810. júnus 5. – Győr, 1897. május 12. ): kanonok. Régi székesfehérvári fotos.de. Majd az első évtizedekben vándorfényképészek – C. Pobuda, C. Kernstock, Bubenik János, Skopáll József, Nagy Mihály, Brodszky Mór – látogattak a városba, de az 1890-es évek végétől az itt született, vagy az ide letelepedett Hollós József, Szlovák József, Papp Albert, Raab Lajos, Friedery Albert, Glück József már állandó műteremet, "fényírdát" alakítottak ki. Fényképész dinasztiák születtek, a Jánossy família, a Dobos fotó fogalommá vált. Az első fotók egyike Győrről, melyet Mayrhofer József készített 1856-ban. A Püspökvár még toronysisakkal (Kép: Mayrhofer József Győr első fényképésze, Győri Egyházmegyei Levltár kiadványa, 2017) A történelmi visszatekintés után már csak Glück József munkásságával foglalkozunk.
Királykút Öreghegy Tóváros 9. Melyik utca látható a képen? Szegfű Gyula utca Ősz utca Rákóczi út 10. ÖKK - Önkormányzati Kommunikációs Központ - Székesfehérvár. Melyik tér látható a fotón? Széna tér Jávor Ottó tér Piac tér Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Míg a legtöbb orvos az elhalálozások okául valamiféle járványt emlegetett, addig Semmelweis rájött, hogy az anyák halálát vérmérgezés okozza, így az anyák közvetett gyilkosai maguk az orvosok, akik boncolásból visszatérve tisztátlan kézzel nyúlnak a vajúdókhoz. Tudnunk kell, hogy Bécsben az orvosok körében ekkoriban vált népszerűvé a boncolás, amit többnyire ők és a medikusuk végeztek, a bábák soha. A két szülészet különválasztása drámai hatást gyakorolt a halandósági statisztikákra. Míg a medikusok osztályán a nők közel egytizede – sőt volt év, hogy közel 10%-uk halt meg gyermekágyi lázban, addig a bábáknál ez e szám 3-4%-ra esett vissza. A rémisztő adatok természetesen nem maradtak titokban. Semmelweis ignác az anyák megmentője. A várandós anyák rettegtek az I-es számú klinikától, ahogy Semmelweis is írja, számtalanszor fordult elő, hogy azok a nők, akik tájékozatlanságuk folytán először nem tudták, melyik osztályra kerültek, a felismerés után térden állva könyöröglek kiengedésükért. Számos bizottság próbálta feltárni a tragédiák okát, nem túl sok eredménnyel.
Semmelweis nem publikálta eredményeit, valamint bécsi karrierje áldozatul esett a különböző orvosi csoportok között dúló hatalmi harcnak. Bécsi ellehetetlenülése után Semmelweis Pesten, a Rókus kórházban helyezkedett el. Bámulatos, ám senki által figyelemre nem méltatott eredményeket ért el a gyermekágyi láz megfékezésében. A Rókus kórház után a következő lépcsőfok a pesti egyelem szülészeti tanszéke volt. Az 50-es évek végére rászánta magát az írásra, a közel 550 oldalas Aetiológia azonban nem érte el a kívánt hatást. Semmelweis Ignác, az anyák megmentője - Egészségtér. Oka volt ennek maga az író is; adatai nem a legpontosabbak, folyton ismétlésekbe bocsátkozott, meg sem említette újabb tapasztalatait. A kellő hatás hiánya nemcsak azzal magyarázható, hogy Semmelweis rossz író volt, hanem igen gorombán sértegette a kor legjelesebb orvosait is, akik így képtelenek voltak elismerni igazát. Csupán Magyarországon volt valamivel kedvezőbb a fogadtatás. 1864-től azonban egyre szaporodtak az elismerő nyilatkozatok, módszerét is egyre több helyen alkalmazlak, még olyanok is, akik tanításai helyességét kétségbe vonták.
A legalacsonyabb születésszámot a 2011-es év hozta, amikor 88 049 baba született (ezer lakosra számítva 8, 8). 2017-ben 91 600 újszülött jött a világra élve (ezer lakosra számítva 9, 4), 53%-kal kevesebb, mint 1975-ben, és 1, 6%-kal kevesebb, mint az előző évben. 2016-ban naponta átlagosan 254 gyermek született, míg 1970-ben 416. A 2016-ban szülő nők átlagos életkora az első gyermekük születésekor 28, 4 év volt, 5, 8 évvel több, mint az 1970-ben szülő társaiknak. 1970-ben a legtöbb gyermeket a 20–24 évesek hozták világra ezer megfelelő korú nőre számítva, az ez évben születettek 41%-át. A gyermekek 68%-ának a 20-as életéveikben járó nők adtak életet. Napjainkra a gyermekvállalás ideje kitolódott, 2016-ban a 30–34 év közötti lett a legtermékenyebb kor, az e korcsoportba tartozók szülték a gyermekek 30%-át. A gyermekek 55%-át a 25 és 35 év közöttiek szülték. Fogalmak Szülés: a magzat világrahozatala, a terhesség eredményének az anya testétől történő elválása vagy elválasztása a 24. betöltött terhességi hét után.