Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy pontosan mi történt az elmúlt jó tíz évben Törökországban. Bár elemzők hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi magyarországi gazdasági helyzet sok aspektusában eltér attól a krízistől, amely a közel-keleti országot sújtja, mégis érdekes megvizsgálni, hogy hova nem kéne eljutni. A témával kapcsolatban Kerekes Miklós, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a Checklist vendége, aki 2013-tól hat éven át élt Törökországban. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy mi mondható el technikai elemzés szempontjából az euró-forint árfolyamról, a magyar fizetőeszköz ugyanis egyre csak döntögeti a történelmi mélypontokat. Hogy is nézett ki ez pontosan Törökországban? - Portfolio.hu. Ebben a kérdésben Kecskeméti Istvánt, az OTP Bank makrogazdasági és piacelemzési szenior tanácsadóját kérdeztük. A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is: Címlapkép forrása: MTI/EPA/EFE/Fernando Villar Holdblog Ez a dollárturisták nyara!
– Ma van a Külhoni Szlovákok Napja, ebből az alkalomból ünnepséget rendeznek Pozsonyligetfaluban, ahol délelőtt koszorúzás volt, az este 21:00 óráig tartó kulturális műsorban pedig fellép a Furmicska néptánegyüttes és a Csibaj Banda is. – A mai műsorban a külhoni szlovákokról lesz szó: – A Szlovákia határain túl élő szlovákok ernyő szervezete a Szlovákok Világszövetsége, melynek elnöke Vladimír Skalsky. M1 mai műsor 2022. A Prágában élő elnöktől kérdeztük, hogyan lehet valamely egyén vagy szervezet tagja a szövetségnek – Hollerné Racskó Erzsébet is a Szlovákok Világszövetsége elnökségének tagja, meghívására többször is Budapest adott otthont az üléseknek – Bemutatjuk a franciaországi szlovák katolikus misszió rektorát, Imrich Tóthot, aki Párizsban él és szolgál – A határon túl élő szlovákok egyik legfontosabb rendezvénye a kétévente Pozsonyban sorra kerülő Állandó Konferencia, mely 2020-ban a járványhelyzet miatt elmarad. Az előző konferencián érdekes sorsokat ismerhettünk meg, az összeállításban megszólal: Elena Cengelová Karina Milánóból, Inga Sivcová Kuzma New Yorkból, Sezare Emilio Manjettera Buenos Airesből és Jozef Pomichal Londonból.
× Kövessen minket Facebook-on is! Már követem az oldalt!
Tovább a műsoroldalra >>>
Varga Judit kitért arra is, hogy a magyar gazdaságpolitika kihagyhatatlan eleme a családpolitika. A kormány a világon egyedülállóan a GDP (bruttó hazai termék) 5 százalékát fordítja családtámogatásokra, és a demográfiai problémákat sem migrációval, hanem a családpolitikával szeretné kezelni. "A család láthatatlan lelki kötőanyagot jelent a nemzetben" - mondta a miniszter, aki szerint a következő ezer év a gyermekekért Magyarországon jó alapokkal indul, és a jövőben, "ha mi magyarok kitartunk a hagyományos értékek tisztelete mellett, akkor példát tudunk mutatni a egész világnak".
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján egészségügyi ellátásuk során a gyermekeket is megilletik ugyanazon jogok, mint a felnőtteket. A különbség ezen a téren csupán a jogok tartalmában mutatkozik meg. A differenciálás oka az, hogy a gyermek életkori sajátosságaiból adódóan bizonyos döntések meghozatalára képtelen, ezért minden jogrendszernek fokozott védelemben kell őt részesítenie, különös tekintettel az olyan speciális helyzetekre, mint például a kórházi ápolás. Meg kell vizsgálni, hogy a jog ebben az esetben kit tekint gyermeknek. Magyarországon az általános szabályok e körben megkülönböztetnek cselekvőképtelen (14. év alatti) illetve korlátozottan cselekvőképes (14–18. évig) személyeket, majd a 18. élet-év betöltésével válik mindenki nagykorúvá (cselekvőképessé). Gyermekek jogai törvény az. Az egészségügyi ellátásban az életkorra való tekintet nélkül a 18. év alattiak esetében a cselekvőképtelenekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG A kérdést az egészségügyről szóló 1997. törvény, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
Egy-egy jogágban található jogszabályok a szabályozás célját, tárgyát és módját tekintve egységet alkotnak. Két nagy eltérő jogág a büntetőjog és a polgári jog. Azt, hogy melyik mivel foglalkozik ebben a cikkben megtalálod. A témánk szempontjából ez a két nagy jogág, vagyis a büntetőjog és a polgári jog szintén lényeges. Mindjárt látod is, hogy miért. Ki a kiskorú? A kiskorú fogalma a polgári jogban található. A Polgári Törvénykönyv határozza meg, hogy ki minősül kiskorúnak. "Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. " A fő szabály, hogy 18 éves korig tart a kiskorúság. Kivételesen hamarabb is nagykorúvá válhat valaki, ha házasságot köt. Házasságot csak 16. életévüket már betöltött kiskorúak köthetnek, ha minden egyéb feltétel is adott. Az új magyar szabályozás gyermek- és szülővédelmi törvény – miniszterelnok.hu. Vagyis minden 16. év alatti személy biztos, hogy kiskorúnak minősül. Kiskorú és kiskorú között is van különbség? Bizonyára sokakban felmerül, hogy hivatalosan van valami különbség a 14 év alattiak és a 14 és 18 közöttiek esetén, igaz?
Brüsszelnek az volt a célja, hogy ezeket a mondatokat elfogadják, így később hivatkozási alappá, majd valódi jogszabállyá váljanak - mondta. Beszélt arról is: az alaptörvény szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, referenciapont az egész közösségnek, valamint meghatározza az egyén és a közösség viszonyát és a felelősségük rendjét. A gyermek jogai az egészségügyben. Varga Judit igazságügyi miniszter, Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője, Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a pszichológiatudomány kandidátusa, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója és Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója, a KDNP országgyűlési képviselője a Következő ezer év a gyermekekért! című, az Alapjogokért Központ, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Szent István Intézet konferenciáján Forrás: MTI/Bruzák Noémi A családok támogatása, a munka elismerése, a közösség iránt érzett felelősség és a keresztény elköteleződés a magyar nemzet szuverenitását meghatározó kérdés, ezért ezekben az országnak joga van saját döntéseket hozni - emelte ki.