Iskolapszichológusként 4 éven át dolgoztam 6-19 éves korosztállyal, a pedagógusokkal és a gyerekek szüleivel szoros együttműködésben (Budapest XVII., XII. kerület). Korábban a nonprofit szférában dolgoztam több munkakörben is. 2 éven át foglalkoztam súlyos és krónikus beteg gyerekek művészetterápiás megsegítésének szakmai koordinációjával (Mosoly Alapítvány). Majd krízisintervenciót, illetve karrier tanácsadást tartottam álláskereső személyeknek (Kontakt Alapítvány). Jelenleg a pszichés megbetegedések megelőzése, a pszichoedukáció áll érdeklődésem középpontjában. Orbán Sára - Pszichológus, pszichodráma asszisztens. Különösen érdekel a kiégés megelőzése és a reziliencia (lelki ellenállóképesség) fejlesztése. Szívesen dolgozom művészekkel, pedagógusokkal, fiatal felnőttekkel, és minden olyan emberrel, aki nyitott a közös gondolkozásra, a kreatív krízis-megoldások közös kidolgozására. Élőben és online is elérhető vagyok, jelenleg napközbeni időpontot tudok adni (8-14 óra). Helyszín: Kontakt Pszichológiai Műhely 1088 Budapest, Rákóczi út 29.
2007-ben végeztem pszichológusként a Debreceni Egyetemen klinikai felnőtt- és egészségpszichológia szakirányon, majd 2014-ben elvégeztem az ELTE PPK tanácsadó szakpszichológusi képzését krízistanácsadás szakirányon. A családterápiás és pszichodráma képzéseken tanultakat integrálom tanácsadói munkám során. 2014 óta foglalkozom serdülőkkel és felnőttekkel egyéni pszichológiai tanácsadás keretein belül. Ma már csak felnőtt klienseket fogadok. Egyéni és csoportterápiás módszerekben is szereztem saját élményt, önismeretet (pszichodráma, szomatopszichoterápia, meseterápia). Jelenleg a pszichodráma felsőfokú képzés lezáró szakaszában vagyok, ezen kívül 2021. májusban elvégeztem az EMDR alapfokú tréninget. Index - Belföld - Gyurcsány: Egyre keményebb leszek!. Azóta az EMDR traumafeldolgozó módszerrel bővítem szakmai eszköztáramat és tovább folytatom tanulmányaimat. A Magyar Pszichodráma Egyesület (2016-) és a Magyar EMDR Egyesület (2021-) tagja vagyok. Korábbi munkatapasztalataimból három területet emelnék ki, mindhárom sokat adott szakmai identitásom kialakulásához.
Mérő ugyanakkor hisz abban, hogy a választói igény kitermelhet olyan politikusokat, olyan ellenzéket, akik és amely alternatívát tud mutatni: "Olyanokat, akik érdekesek, akikről elhiszem, hogy több elképzelésük van a világról annál, mint hogy Orbán egy zsarnok. Márki-Zayról ezt el tudtam hinni. " Mérő az interjúban beszélt arról is, hogy sokaknak a választás eredménye lehet az utolsó csepp a pohárban, ami miatt sokan elmennének Magyarországról. Hogy az itthon maradó ellenzék hogyan bírjon ki újabb négy évet a változás teljes reménytelenségével? "Életem nagyobb részét a Kádár-érában éltem le. Ahhoz képest nem kell alámerülni, nem jön holnap a fekete autó" – próbált optimista hangot megütni. Mérő azt mondja, bízik a társadalom értelmes önszerveződésében, és egy dolgot nagyon fontosnak nevezett: ne engedjük Orbánnak, hogy ő mondja meg, milyen legyen az ellenzéke. Az interjúban szó esik arról is, hogy mit üzen az újabb Fidesz-kétharmad, és mi van, ha a miniszterelnök vérszemet kap ettől. A teljes beszélgetés a HVG e heti számában, illetve a hvg360 -on olvasható.
Az eltűnt gyermekek világnapja alkalmából hatodik alkalommal szervezett interaktív előadást a Nők Együtt Egyesület az általános iskolák nyolcadik osztályos tanulóinak és középiskolás diákoknak. - A Nők Együtt Egyesület ezzel a programmal minél több iskolába és más intézménybe szeretne eljutni, hogy felhívjuk a kiskorúak, tanáraik és a szüleik figyelmét a csellengés veszélyeire és a megelőzés fontosságára. A rendőrség minden gyermek- és fiatalkorú eltűnését kiemelt fontosságú feladatként kezeli, azonban a jelenség kezeléséhez elengedhetetlen a problémakörben érintett gyermekvédelmi szervezetek, a civil kezdeményezések és a családok együttműködése. A gyermekeltűnések megelőzése közös társadalmi feladat – emelte ki Orbán Veronika Katalin, az egyesület elnöke, aki szerint a mostani felnövekvő generáció fokozott odafigyelést érdemel, különösen olyan időszakokban, amik az átlagosnál jelentősebb stresszterheléssel járhatnak. Ilyen lehet például a világjárvány miatti korlátozások és a digitális oktatás következtében átszerveződött kortárs kapcsolati rendszerek, de akár a bizonyítványosztás, vagy a nyári iskolaszünet szabadsága, lazább kontrollja is.
A megerősödő királyi hatalom támasza az új nagybirtokosság lett. A legyőzött oligarchák birtokainak egy részét ugyanis az uralkodót támogató nemesek kapták. Erre az új nagybirtokos rétegre szervezte át Károly Róbert az ország védelmét. A hadsereg legfontosabb alkotórészévé az ún. bandériumok váltak ( a magánföldesúri csapatok és a vármegyei nemesi zászlóaljak). A nagybirtokosoknak megengedte, hogy magánhadseregüket saját zászlajuk és címerük alatt vezessék. Azok a birtokos nemesek, akik nem tudtak kiállítani legalább 50 főnyi csapatot, a személyesen hadba vonuló kisbirtokosokkal együtt a vármegyei bandériumokhoz tartoztak. A királyi hatalom megerősödését segítette elő az új gazdaságpolitika. A megfogyatkozott királyi magánbirtokból származó jövedelmek mellett lényegesen megnőtt a szerepük az egész ország területén a királyi felségjog alapján szedett jövedelmeknek, a regáléknak. A regálék között a legfontosabb volt a megreformált bányamonopólium, a pénzverés monopóliuma, valamint a harmincadvám.
De: a kunok nomád életmódja miatt ellentétek alakultak ki, ezért kiűzték őket. A Tatárjárás (1241márc. - 1242márc. ): - 1241 márciusában Batu kán serege 2 irányból támadta meg az országot: 1241. április 11-12-én a muhi csatában a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett, ezért IV. Béla Dalmáciába menekült (Trau). - A mongolok megszállták az egész országot: óriási pusztítást végeztek (a lakosság 25-30%-a meghalt). kiépítették saját adó és irányító rendszerüket. De: 1242 tavaszán váratlanul kivonultak az országból. Az előadás a "Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra" című szóbeli érettségi témakör egyik gyakran szereplő témáját, Károly Róbert (I. Károly) gazdaságpolitikáját dolgozza fel. Foki Tamás, a budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára első Anjou-uralkodónk hatalomra jutásának körülményeiből kiindulva bemutatja a királyi hatalom megerősödése és a gazdaságpolitika közötti kapcsolatot. Az előadás súlypontját a pénzügypolitika elemzése jelenti (értékálló ezüst- és aranypénz, az adózás átalakítása), de kitér az ország gazdasági adottságaira és külkereskedelmére is.
A parasztoknak állandósult a falubeli házhelye, s a határbéli külsőségek: szántók, rétek együtt alkották a jobbágytelket. A földesúri járadék alapja a jobbágytelek lett, e járadék vált a földesúr megélhetésének fő forrásává. A jobbágyi szolgáltatások közül a robot veszített jelentőségéből, s az előretörő árutermelés és pénzgazdálkodás miatt terjedt a pénzszolgáltatás. A mezőgazdaság fejlődése azt eredményezte, hogy a jobbágy munkájával már nemcsak családjának és földesurának szükségleteit elégíthette ki, hanem egyre több terméket vihetett a piacra. Ezekből a "vásáros helyekből" fejlődtek ki a mezővárosok Ezek a városok azért voltak kedvezőbb helyzetben a jobbágyfalvaknál, mert a földesúri adót egy összegben fizethették, és azt nem a lakosságszám alapján határozták meg. A hosszabb időre megállapított adó akkor sem emelkedett, ha nőtt a városlakók száma. századi mezővárosok egy része közvetlenül a király hatalma alá tartozott Károly Róbert céltudatosan védelmezte, fejlesztette őket, és egy részük várossá is vált.
Tételek: VI.
Fokozatosan alakult ki az a gyakorlat, hogy a budai jogot alkalmazó városok felett felső szinten kizárólag a királyi tárnokmester bíráskodhatott. ~2~