A polgárok Zugligetre, Lipótmezőre, Hűvösvölgyre vágytak kiruccanni. Már az első hullámban, 1868-ban lóvasútpályát adtak át ezen az útvonalon: ez lett a későbbi legendás zugligeti 58-as villamos őse. Fasor az 1930-as évek képeslapján: még nincsenek dugók (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) Fasor az 1960-as években (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) A villamospálya kiépítése természetesen magával hozta azt is, hogy az útvonalat rendezni kellett. Márpedig egy út akkor rendes, ha azt megfelelő növényzet kíséri. (Nemcsak a rend dolga ez, hanem praktikum is: a növényzet felfogja az út porát! ) Így eshetett a választás a vadgesztenyefákra. Plasztika - Art Medic. A korabeli tájépítészeknek (ilyen szakmanév akkor bizonyosan nem volt) mintaként valószínűleg Budapest legrégebbi, a városi közönség által is számontartott és csodált gesztenyefasora szolgált: a Király utca külső szakasza. Igen sokan kocsiztak itt is vasárnaponként: ez az útvonal vezetett ki a poros Belvárosból az enyhet adó Városligetbe. Eredetileg akácfák sora kísérte az utat: láthattuk már korábban több nevezetes fővárosi példában is, hogy Pesten a legtöbb helyen először ezt a fajt alkalmazták a homok megkötésére.
Titkos, mert ebből a felszínen alig sejteni valamit, hiszen a patak az Akadémia villamosmegállótól egészen a dunai torkolatig a föld alatt, csatornában folyik, így azt sem vesszük észre, ha átkelünk rajta. Bár sokan jártak rajta korábban is, forgalmasabb úttá a reformkorban vált. Ahogy a város nőtt, úgy jelentkeztek a civilizációs ártalmak is: a zsúfoltság, a por, a rossz levegő. A XIX. század második felében kezdett hát mind jobban felértékelődnia minden városhoz közeli zöld terület. Így a budai hegyvidék is. A munkával töltött hét után vasárnap vagy ünnepnapokon, különösen az év melegebb időszakában polgárok százai-ezrei kerekedtek fel a zöldbe. Sétálni, jó levegőt szívni, no meg egy jót enni és még jobbat inni valamelyik kertvendéglőben. Szilágyi erzsébet fasor 121. Az 1840-es években jelentek meg a város e zöld peremén az első nyaralótelepek, az 1870-es évektől pedig mind jobban kezdett benépesedni a hegyvidék. Ki! A zöldbe! A tömeg keresletet teremtett: idővel nem volt elég a bérkocsi, hanem tömegközlekedést kellett kialakítani.
A gyermekévek tájairól, a Felvidék magas fenyveseitől Budapestre, Berlinbe, Párizsba, Londonba és Velencébe kalauzolja el az olvasót, a személyes lét mezsgyéjét pedig a születés mérföldkövétől apja haláláig jelöli ki. * Az "EGY POLGÁR VALLOMÁSAI" című ezen kiadványt a Márai életműve iránt, valamint a család, az osztály, a polgárság és annak életformája, kultúrája, annak irodalmi megjelenítése iránt érdeklődő, az elkötelezettség és hűség kritériumát betartó, annak érzelmi oldalait hitvallásos módon respektáló olvasóinknak ajánljuk. József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | Keresés | Egy polgár vallomásai. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21. ) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben. Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá.
Szagold, ízleld, hunyd be szemed; s bölcsebb leszel, mint az, aki megtalálta a titkos követ. " ( A négy évszak: Elemek) zivatar "Talán ezért érdemes élni: kiállni a zivatarba, fedetlen fővel, csapzott hajjal, várni az istennyilát és az égzengést, farkasszemet nézni a sötét éggel és a felhőkkel, tudni, hogy Valaki a kezében tart, a tengeren is, mikor a hajók árbócán megszólal a lélekharang…Szépen, igazán kellene elpusztulni. Zuhogj csak, végzet, zivatar. " ( A négy évszak) Márai a Petőfi Irodalmi Múzeumban Ezt a blogot azért hoztam létre, mert akkoriban nem találtam egyetlen igényes Márai oldalt sem. Örömmel jelentem, hogy azóta ezt az űrt pótolta a Petőfi Irodalmi Múzeum Márai Sándor hagyatékának szentelt honlapja. Ajánlom figyelmetekbe, a linket a Kedvencek között is megtalálhatjátok! szakítás Feltöltve 2008 szeptember 10 Filed under: a magyar nyelv, Ég és Föld, értelem, érzések, emberek, Márai Sándor, pillanatok, szakítás, szavak, szerelem, szomorúság, vágyak, világ | Comments (1) "Miből készült az anyag, melyet elszakítanak az emberek, mikor "szakítanak"?