Soproni Petőfi Színház A Soproni Petőfi Színház Sopron belvárosában található, a Petőfi téren. Eredetileg 1840-ben emelt épülete jelenlegi formáját Medgyaszay István 1909-es átépítésének köszönheti. Az intézmény igazgatója jelenleg Darvasi Ilona jelmeztervező. Építése: Az ország első kőszínháza Sopronban nyílt 1769-ben, a jelenlegitől nem messze, egy szárazmalom átépítésével. 1840-ben a bécsi Franz Lössl tervei szerint új, erre a funkcióra tervezett épületet emeltek a jelenlegi helyen. A viszonylag kis méretű, téglalap alaprajzú épület öttengelyes homlokzatát négy oszlop tartotta erkéllyel díszítette a tervező. A 20. század elején már komoly problémát jelentett az épület tűzveszélyessége, illetve a fűtetlen előcsarnok és a ruhatár. Ezért Sopron városa 1908-ban felkérte a Fellner és Helmer építészirodát egy új épület tervezésére, ám mivel a bécsi műhely csak 1910-re vállalta volna a befejezést, inkább új tervezőt kerestek. A város 1909. március 31-én 200 000 koronát szavazott meg az átépítésre.
A páholyokat a szokásos rabicfalak helyett plüssfüggönyök választották el, színüket a belső tér átgondolt koncepciója határozta meg, amely a szokásos fehér-arany-bordó helyett a homokszín és a rozsdabarna felfelé világosodó kombinációjára épült. Az amerikai musicalt reprezentáló második bemutató - Saidy-Harburg-Lane Szivárványvölgy e - után megszületik az új magyar zenés játék, az első musical tragedy, ahogyan Hubay Miklós, Vas István és Ránki György Egy szerelem három éjszakája című művét elkeresztelik. A forró légkörű színházi este egy csapásra polgárjogot szerez a műfajnak - bár a Petőfi Színház működése során soha többé nem sikerül hasonló színvonalú és hasonló sikerű új magyar zenés művet bemutatni. Hamarosan kiderül, az új műfaj, a zenés játék megteremtésénél nem választható szét a zene és az irodalom, a műnek már tartalmi megfogalmazása pillanatában számolnia kell az egyenrangú zenei alkotóelemmel. De még ennél is súlyosabb tanulság, hogy az új műfajhoz új közönséget kell toborozni.
Az 1908-ban szecessziós stílusban épült veszprémi Petőfi Színházat Medgyaszay István tervezte. A 80. évfordulóján újjávarázsolt színházépület eddig soha nem látott eleganciájával - műemléki, városképi szempontból is - Veszprém város egyik büszkesége. Az elmúlt öt esztendőben a magyar vidék legdinamikusabban fejlődő, és kimagaslóan legjobb mutatókkal rendelkező színházává vált, amely a klasszikus drámairodalom mellett kortárs hazai művek műhelyeként is funkcionál. A zenés színházi műfajok kiterjesztése során táncszínház, a megye falvait járó kocsiszínház, nyári színházi produkciók, gyermekszínházi, játékszíni bemutatók teszik teljessé a színház repertoárját. Produkcióikat nemcsak veszprémi nézők tekintik meg, hiszen vendégjátékaik az egész Dunántúlra kiterjednek. Külföldi kapcsolataik is igen jelentősek, alapítói a RIZÓMA nemzetközi Színházi Szövetségnek. A Teátrum évadonként átlagban több mint 450 előadást játszik. Kőszínházi évadokon kívül nagyszabású, szabadtéri színházi játékaikkal mindig a megye nyári turisztikai kínálatának legrangosabb eseményei között szerepel.
2016-tól intézményvezetőként. " Oláh Bernadett Fábián Péter mesejáték, magyar, 2016. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 1 szavazatból A történet (ha úgy tetszik, a dráma - hiszen a drámának minden eleme jelen van benne) népmesei alapú, s ha már népmeséről van szó, akkor a kifejezőeszközei is népi ihletésűek kell legyenek: alkalmazott néptánc és népzenére hajazó muzsika (mert ne feledjük, népzenei- és néptánc-nagyhatalom vagyunk! ). Bár a mesélő szerepeltetése elüt a klasszikus (vagy, "klasszikus") dramaturgiától, de az előbb említett két elem nagy távlatokat nyit meg actor (színész, táncos) és befogadó (néző, hallgató) előtt. A történet nem csak verbális síkon zajlik, hanem a zene (ritmus, melódia, harmónia) és a mozdulat (tánc) nyelvén is. Magyarán: mesét mesélünk korosztálytól függetlenül, az "egyszer volt, hol nem volt"-tól végigkísérjük a szegény - és kissé együgyű - csizmadiát kalandjai során, aki, hogy népes családjának megteremtse a napi betevőt, bejárni kényszerül a világot, útján megküzd mindenféle emberi gyarlósággal azért, hogy a mese végén (mint minden mese végén) a gonosz elnyerje méltó büntetését, a csizmadia pedig méltó jutalmát.
Azért egy önálló Cornerstone koncert leszervezése talán még a hanyatló Nyugaton is necces lenne talán, nemhogy Budapesten. Hiszen azok nem lehetnek túl sokan, akik a ritmusszekció miatt a Royal Hunt felől közelítik a csapatot, de Dougie White sem hinném, hogy óriási tömegeket vonzana, mint ex- és utolsó Rainbow énekes. időpont: 2005. január 23. helyszín: Budapest, Wigwam Neked hogy tetszett? Mindazonáltal az a tény, hogy a Rainbow-t többen ismerik, ezek az "ismerők" még nem biztos, hogy automatikusan ugranak egy Dougie neve által fémjelzett, de ismeretlen zenekarra. Mindez persze rendkívül szomorú, hiszen a Royal Hunt zseniális banda és a Cornerstone önmagában, referenciák nélkül is kiemelkedőt alkotott eddigi három lemezén, de hát a világ (a rockvilág is! ) már csak ilyen. Cornerstone - Budapest, 2005. január 23. - Shock!. Sajnálkozni azonban nem érdemes, hisz Dougie-ék mögött egy kicsi, de stabil kiadó áll, aki elküldi a bandát turnézni és valamilyen rejtélyes okból hozzánk is eljutottak, ráadásul nevetséges jegyárért. Az pedig, hogy mindez szombati napra szerveződött, csak a hab volt a tortán – soha rosszabb koncertkörülményeket!
Erre kijön egy borostás, kócos, borzalmas skót akcentussal beszélő, kissé fárasztó humorú fazon ("Evian! The drink of rock'n'roll! " – mondta az ásványvizes üveggel a kezében), aki kissé talán fel is tankolt a koncert előtt (tisztára, mint Mac a Thresholdból – csak éppen a legendás "tökvakarás" nélkül), de amikor énekelt, minden hang szépen, kristálytisztán szólt, minden dallam a helyén volt és csak szimpatizálni lehetett a sráccal. Amikor Yngwie-vel járt itt, akkor is király volt, de akkor egy teltházas Pecsa színpadának misztikus messzeségében nem annyira jött át mindez, na meg hát ott az embernek főleg Mamsteenre is kell figyelnie. Január 23 Koncert. Legalább egy kicsit, nem igaz? A kettes és hármas lemez legjava elhangzott, de a csúcspont mégis a kissé más, említetten lírai hangvételű Arrival záródala, az élőben rendkívül súlyos I'm Alive volt, na meg a Black Masquerade a Rainbow-tól. Ez a dal cseppet sem lógott ki a sajátok közül, ami abszolút jelzi, milyen műfaj mellett tört is lándzsát a Cornerstone.
HétköznaPI CSAlódások hálakoncert (támogatóinknak)... Szórakozás 2016. május 21. 2016. május 27. Albert Ádám: Minden a mienk! Kiállítás 2018. március 28. -tól 2018. július 01. -ig Aktív ábrák. Kapcsolatépítési stratégiák az avantg... 2018. október 26. -tól 2019. március 31. -ig 2018. május 12. -ig MATTIS TEUTSCH – AVANTGÁRD ÉS KONSTRUKTÍV REALIZMU... 2020. január 25. -tól 2020. május 03. -ig 2020. augusztus 30. -ig SZEMÉLYES TÁVOLSÁG − BESNYŐ ÉVA FOTOGRÁFIÁI 2020. szeptember 12. december 13. -ig Költészet és performansz 2021. ELMARAD - CSOKI KONCERT. június 02. KÖLTÉSZET ÉS PERFORMANSZ – A KELET-EURÓPAI PERSPEK... 2021. június 25. -tól 2021. október 04. -ig 2021. október 17. -ig