Leírás A Zokura márkájú forró levegős olajsütő ( Hot Air Fryer) rendkívül értékes segítség a konyhában. A tervezésének köszönhetően olaj helyett forró levegő alapján készíti el az ételeket, így sokkal egészségesebb módon főzhet. A felhasznált olaj mennyisége jelentősen, akár 80% -kal csökken, és az ételek (készítmények) ízletesek maradnak. Továbbra is elkészítheti kedvenc receptjeit pörköléssel, sütéssel, pirítással vagy pirosra sütéssel. Ezen főzési módszerek bármelyike el é rhet ő egyetlen gombnyom á ssal. A digitális kijelző és a 7 előre meghatározott beállítás hozzájárul a kellemes, gyors és rendkívül hatékony főzési élményhez. A termosztát 80–200 ℃ között állítható, míg a sütési idő pedig 0-60 perc között állítható be, a kikapcsolási funkció pedig automatikus. A főzőkosár tapadásmentes bevonattal rendelkezik, és a termékek kifogástalanok lesznek. A készüléket maximális biztonsági körülmények között tudják használják, mivel túlmelegedés elleni - védelmi funkcióval rendelkezik, amely segít abban, hogy ne melegedjen át túlságosan.
Süssük 190 fokon körülbelül 15 percig, ha a tekercsek még nem teljesen áthaladnak, de túl sötétek a tetejükön, fedjük le alufóliával. A következő két tekercset ugyanúgy sütjük, a sütési idő kissé lerövidülhet, mert a Nutri-Fryer már elég forró. 5. Csokoládé mogyorós sütemény 100g puha vaj 150g cukor 1 teáskanál vaníliás cukor 2 tojás 3 evőkanál kakaópor (valódi kakaó) 125g liszt 1 teáskanál sütőpor 50g apróra vágott mogyoró A vajat habosra verjük, belekeverjük a cukrot, a vaníliás cukrot és a tojásokat. Keverjünk bele kakaót, lisztet és sütőport, és keverjük hozzá, végül keverjük hozzá a mogyorót. Helyezzük egy kivajazott 20 cm-es tepsibe, és süssük a Nutri-Fryerben 30 percig 170 fokon. Tálaljuk dió- és csokoládétortaként vagy süteményalapként. Példa: kefe pudingkrémmel, teteje banánszeletekkel és mogyoró mázzal. KÖVETKEZTETÉS A forró levegős olajsütő nagyszerű eszköz, amely nemcsak a klasszikus olajsütőt helyettesíti, hanem részben helyettesíti a sütőt is. Függetlenül attól, hogy este gyorsan szeretne valami ízleteset elkészíteni, a hétvégi snacken lédús muffint szolgáljon fel, vagy bűnös lelkiismeret nélkül élvezze a sült krumplit: a forró levegős sütő az ideális partner a konyhában!
Igaz, utóbb finomítottak a szabályozáson, lehetővé téve, hogy 20 ezer forint alatti tételeknél díjmentességet élvezzen a számlatulajdonos. Ezzel együtt a bankok álláspontja szerint sokkal jobban lehetne motiválni az embereket a bankszámlák használatára, ha ez az illeték megszűnne. Erre azonban nincs esély, annak ellenére sem, hogy a kormány pár hónappal ezelőtt újabb kísérletet tett a tranzakciós illeték szabályozásának egyszerűsítésére, éves fix összegben - 800 forintban - megállapítva a fizetendő tételt, amennyiben csak egyszer is meghaladja a 20 ezer forintot az utalás összege. Érdekes módon a pénzügyminiszter, Varga Mihály által benyújtott módosítót a parlament gazdasági bizottsága gáncsolta el, mégpedig a költségvetés kiadási igényeire - az akkor még bevezetés előtt álló családvédelm akciótervre - hivatkozva. Mintha a költségvetés őre, a Pénzügyminisztérium nem lenne tisztában a pénzügyi lehetőségekkel... A nyugdíjasok több mint fele már bankol A javaslatot tehát lesöpörték az asztalról, és a minap azt is megtudtuk, hogy készpénzkímélés ide, készpénzkímélés oda, marad a tranzakciós illeték.
A kérdés tehát az, hogy milyen ösztönzők jöhetnek szóba, feltételezve, hogy az infrastruktúra rendelkezésre áll. Egy ilyen ösztönző lehet meglátásunk szerint a kifejezetten a nyugdjasok számára nyitott bankszámlák összekötése befektetési instrumentumokkal. Például elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a bankszámlára érkező nyugdíjat automatikusan állampapírba fekteti a bank (szóba jöhet a nagy népszerűségnek örvendő MÁP+), annak kamatát jóváírják, a számlavezetéssel és befektetéssel összefüggő költségeket pedig az állam átvállalja. Még egyszerűbb lenne a helyzet, ha egyenesen a Magyar Államkincstárnál történne meg a számlanyitás (a kincstár az állampapír-számlák után nem számol fel költséget, ez a metódus használható lenne a lakossági számlák esetében is), ugyanakkor nehézséget okozna a fiókhálózat hiánya. A Postával való együttműködés viszont megoldást kínálhatna erre a problémára: a postafiók hálózat körbeszövi az országot, és az ügyintézés is megoldható lenne egy ablak vagy munkapult kifejezetten erre a célra való fenntartásával.
Ezek pedig a hátulütői Az ötlet gyengéje ugyanakkor, hogy azok az idős emberek, akik eddig nem nyitottak bankszámlát, vélhetően a kisebb nyugdíjban részesülők közé tartoznak, akik nem sokáig őrizgetik a pénzüket, mert az hamar elmegy az alapvető kiadásokra. Vagyis a befektetésből származó kamat nem igazán vonzó ajánlat a számukra. További kérdéseket vetne fel a banki üzemben a nyugdíjasok átterelése: amennyiben 2, 8 millió számla átkerülne egy döntéssel a kincstárhoz, az érzékelhető forgalomkiesést jelentene a bankoknak - idén szeptemberben 288 milliárd forintot fizettek ki nyugellátásokra az állami büdzséből -, még úgy is, hogy természetesen nem az idősebb emberek számlaforgalma a legnagyobb tétel a pénzintézeteknél. Természetesen az is kérdés, hogy irányítottan lehet-e átterelni a számlákat a kincstárhoz, megfosztva a választás jogától (a bankszámlát kezelő pénzintézetre vonatkozóan) az állampolgárokat. Egy biztos: pusztán a számlanyitás lehetősége még nem fogja behajtani a megcélzott nyugdíjasokat a bankfiókokba, mert eddig is nyitva volt előttük a kapu.
A kormányzat versenyképességi javaslatcsomagjának része, hogy a készpénzforgalom korlátozása érdekében minél több nyugdíjas nyisson bankszámlát, ahova el lehet utalni a járandóságokat. A kezdeményezés azonban több akadályba is ütközik: az országban nem egyenletes a bankautomatákhoz és bankkártyás fizetéshez való hozzáférés. Infrastrukturális feltételei is vannak a bankolás elterjedésének Varga Mihály pénzügyminiszter kedden ismertette a Versenyképességi Tanács legutóbbi ülésének témáit. A Pénzügyminisztériumban tartott tájékoztatón elhangzott, hogy a magyarok az egyik legnagyobb készpénzhasználók az Európai Unióban. Jelenleg mintegy 6500 milliárd forintnyi érme és papírpénz forog a gazdaságban, vagy pihen otthon a szekrény alján. Ezzel az a gond, hogy a készpénzállomány fenntartása, frissítése (új bankjegyek kibocsátása) szintén pénzbe kerül, ami az államot terheli. Ennek nagyságrendje 100 milliárdos. Persze megvan annak az oka, hogy miért van ennyi készpénz az embereknél. Egyrészt a még mindig alacsony színvonalú pénzügyi kultúra gátolja a digitális megoldások terjedését, de az állam is tett érte a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével, hogy ne legyen akkora a lelkesedés a bankszámlákért.