Az eSzínház közleménye azt írja: Az eddigi visszajelzések alapján a nézők örömmel fogadják az előadás megtekintésének lehetőségét. A padlás az egyik legrégebbi és jó eséllyel a legsikeresebb eredeti magyar musical: 1988-as bemutatása óta nem került le a Vígszínház műsoráról, és vélhetőleg még jó ideig nem is fog, miközben több másik színházban is színpadra állították a Stevanovity Dusán és Presser Gábor szerezte, Marton László rendezte mesemusicalt. Kiemelt kép: Gordon Eszter / Vígszínház
"Ott volt a Nem szólnak a csillagok szövege – és azonnal szólni kezdett" – emlékszik Presser Gábor A padlás megszületésének első pillanataira. A Vígszínház félig mese, félig musicaljét Sztevanovity Dusán és Horváth Péter szövegkönyvével, Sztevanovity Dusán dalszövegeivel és Presser Gábor zenéjével 1988. január 29-én mutatták be Marton László rendezésében. A harminchárom éve létrejött előadás azóta is folyamatosan fut, most pedig ezredik alkalommal áll színpadra. Az eredeti alkotógárdából már többen nincsenek közöttünk, vannak viszont, akik több szerepet is eljátszottak. De hogy került a darabba szilvásgombóc, és miért szólítja meg még ma is a nézőket? Az alkotók meséltek a
Aztán futottam, hogy leérjek a földszintre, mielőtt elnémul a nézőtér. Leértem. És még vagy húsz percig toporogtam szerzőtársaimmal az ügyelőpultnál, míg végül a színészek betereltek a színpadra. Felülmúlhatatlan érzés volt. Angyal szállt el A padlás fölött. És azóta is itt kering" – meséli Sztevanovity Dusán. Az elmúlt évtizedek töretlen sikerét látva azt gondolhatnánk, az első perctől fogva kiemelt körülmények között készült A padlás, pedig az indulás közel sem volt ideális. "A színház épp kutyaszorítóba került, nem kaptunk meg egy aktuális dotációt, a díszlet csupa korábban használt bútorból, kacatból állt, s így tökéletes, de Fehér Miklós díszlettervezőnek esélye sem volt, hogy bármi mást is kigondoljon. Neki is – akárcsak Jánoskúti Mártának a jelmezekre – fillérek jutottak. A zenét is egyedül játszottam fel, zenészekre sem jutott pénz. Egészen más okból, az előttünk készülő darab csúszása miatt a nagyszínpad helyett a Házi Színpadon kellett próbálni, néhány léc és vásznak jelezték a díszleteket, a színészeknek vigyázniuk kellett, hova lépnek, nehogy még baleset is legyen.
Minden előjel erősen billegett. A premier éjszakáján Dusán, Horváth Péter és én – a szerzők – megköszöntük Marton munkáját, s ő azt mondta, "gyerekek, ez egy emlékezetes nap, ez a darab egy kincs". De azt nem hinném, hogy bármelyikünk is gondolta volna, hogy a Víg több, mint egymillió jegyet ad majd el, és lesz egy 999. A padlás előadás. Nagyon rossz, hogy Marton László ezt már nem láthatja" – emeli ki Presser Gábor. A darab nyers változatát Dusán írta, a most játszott szövegkönyv azonban Horváth Péter segítségével nyerte el végleges formáját. "Kétnaponta olvastam fel az elkészült jeleneteket a stábnak, köztük Radnóti Zsuzsának, aki okos tanácsaival segítette a munkámat. Javasoltam néhány új dalt is… Így született, többek közt, a Szilvásgombóc is, bár én eredetileg palacsintát szerettem volna. Dusán zseniálisan változtatta gombócra: "Íme, a Föld…" Szerencsés konstellációban álltak fölöttünk a csillagok. " A padlás legjeit és érdekességeit hosszan lehetne sorolni. A Rubik Ernő által készített Varázskönyv lapjait már megszámlálhatatlanul sokszor nyitották ki, és szilvásgombócból is rengeteg repült már a színpadon.
díj 3. Kothencz Anna, SZTE GYTK, IV. (SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet): A tokoferol módosítja a terbutalin és diklofenák simaizom relaxáló hatását Témavezető: Dr. Gáspár Róbert 44, 313 3, 321 Csányi Adrienn, SZTE GYTK, V. (SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet): Gesztagének gyulladáscsökkentő hatása Témavezető: Prof. Falkay György Gémes Bettina, SZTE GYTK, IV. Szte gyógyszerészeti kar co. (SZTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet): Allopurinol terápia: előnyök, veszélyek Témavezetők: Prof. Soós Gyöngyvér, Dr. Matuz Mária Korsós Marietta Margaréta, SZTE TTIK, III. Szabo gábor kutya-meleg-van-képek Saturday, 23 October 2021
A gyógyszerészképzés neves tanárai a 125 éve alakult kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen ". Gyógyszerészet (41), 736-740. o. ↑ A Kar története. (Hozzáférés: 2021. szeptember 8. Szte Gyógyszerészeti Kar. ) ↑ Megemlékezés Dr. Dirner Zoltánról születésének centenáriumán [2003] Források [ szerkesztés] A szegedi gyógyszerészképzés és a Gyógyszerésztudományi Kar = The pharmaceutical education and the Faculty of Pharmacy of Szeged / Novák István (szerk. ) [Kétnyelvű kiadvány] Szeged, Szegedi Orvostudományi Egyetem, 1976. A szegedi gyógyszerészképzés és a szegedi Gyógyszerésztudományi Kar története / Dombi György – Erős István – Falkay György – Fülöp Ferenc – Kata Mihály – Máthé Imre – Minker Emil – Orha Anita – Paál Tamás – Soós Gyöngyvér – Stájer Géza – Szabóné Révész Piroska – Zsoldos Ferencné; Erős István (szerk. ) Szeged, JATEPress, 2007.
A szegedi Egyetemi Gyógyszertár története egészen 1919-ig nyúlik vissza. A trianoni békeszerződések következtében, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem működését be kellett, hogy szüntesse. A román megszállás elől 1920-ban a kolozsvári egyetemet először Budapestre menekítették vagonokban, majd 1921-ben Szeged városa fogadta be Somogyi Szilveszter, Szeged akkori polgármesterének, közbenjárásával. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem ünnepélyes megnyitója 1921. október 9-én került megrendezésre, és október 12-én megkezdi a működését. A jogi és a bölcsészeti, valamint a természettudományi kar valamennyi tanszéke ill. Szegedi Tudományegyetem | A mezőgazdaság népszerűsítéséért nyitotta ki kapuit a nagyközönség előtt az SZTE Mezőgazdasági Kar Tangazdasága. az orvos- és gyógyszerésztudományi kar is áttelepült Szeged városába. Az akkori gyógyszertárvezető, Ferencz Áron, Kolozsváron maradt, így 1921-ben Dr. Dávid Lajost bízzák meg a szegedi gyógyszerészképzés és az új Egyetemi gyógyszertár megszervezésével. 1922. január 7-én a Gyógyszertani és Gyógyszerismereti Intézet és az Egyetemi Gyógyszertár megkezdi működését a Kálvária tér 5/b szám alatt Dávid Lajos professzor vezetésével.
Az I-II. Vegytani Intézet Tisza Lajos krt. 6. szám alatt kapott helyet, a mai Radnóti Miklós Gimnázium épületében. Egészen 1933-ig a gyógyszerészképzés és az Egyetemi Gyógyszertár a mai Déri Miksa Szakközépiskola és Szakgimnázium épületében működött. A gyógyszerészképzés bázis intézete az Egyetemi Gyógyszertár volt. Szegedi Tudományegyetem. Az intézet által kutatott legfontosabb témák az alábbiak voltak: növényi hatóanyagok (elsősorban alkaloidok) izolálása, valamint kvalitatív és kvantitatív meghatározása, új gyógyszerformák fejlesztése (pl. emulziók, korszerű kenőcsök, stabil vizes oldatok, tabletták, kloramfenikol szemcsepp), gyógyszerforma vizsgálati módszerek bevezetés. Végeztek még az intézetben inkompatibilitás vizsgálatokat, valamint kidolgozták az inkompatibilis összetételek technológiai megoldását, klinikai laboratóriumi vizsgálati módszereket fejlesztettek. Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter és Szeged városának támogatásával kiemelkedő fejlesztési lehetőségekhez jutott az egyetem. 1926. október 5-én indult a nagyszabású építkezés a Dóm téren és a Tisza parton.