Egy korábban elképzelhetetlen valódi közszolgálati, sőt kulturális televíziót épített föl a munkatársaival. Szakmai elképzelései igazolásaként 1999-ben az UNESCO a csatornának ítélte a Világ legjobb kulturális televíziója címet – hangsúlyozták a közleményben, felidézve, hogy Sára Sándor szoros együttműködést valósított meg a Duna Televízió és a dokumentumfilmeket gyártó Dunatáj Alapítvány között, és ő hívta életre 1995-ben a fiatal filmesek számára filmkészítési lehetőséget biztosító Duna Műhelyt is, illetve a hazai és határon túli magyar televíziósok-filmesek szakmai továbbképzésére 2000-ben az ő kezdeményezésére alapították a Dunaversitas Egyesületet és a Lakitelki Filmszemlét. Szülőföldje, a Galga-mente támogatására Tura városával művészeti alapítványt hozott létre. A Magyar Művészeti Akadémiánál, amelynek 2011-től volt rendes tagja, Sára Sándor kezdeményezte az 53 magyar film, majd a 100 magyar dokumentumfilm című vetítéssorozatot, amelyen 2012 novembere óta sok száz fiatal ismerhette meg a magyar filmművészet kiemelkedő alkotásait és még élő alkotóit.
Sára Sándort szülővárosában, a Galga menti Turán később, családi körben helyezik végső nyugalomra. Végső nyugalomra helyezése 2020. június 30-án, kedden 14 órakor lesz a győr-nádorvárosi köztemető új ravatalozójában. Gyászoló család Ott pihensz, ahol már nem fáj semmi, nyugodalmadat nem zavarja senki. Életed elszállt, mint a virágillat, de emléked ragyog, mint a fényes csillag. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesapánk, KISS LÁSZLÓ 2020. 06. 25-én, életének 80. július 1-jén, szerdán 16 órakor lesz a gyömörei temetőben. Előtte, 15. 15 órakor engesztelő szentmisét tartunk. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család Szeretetben, fájdalomban szíve holttá fáradt, Édes Jézus, adj nyugalmat az Édesanyámnak. Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága édesanyám, nagymamánk, dédink, anyósunk és rokonunk, ÖZV. NÉMETH JÓZSEFNÉ szül. Horváth Mária életének 87. évében örökre megpihent. július 1-jén, szerdán 16 órakor lesz a nagybaráti temetőben.
Művészete mély volt és a Teremtőig emelkedett, széles volt, mint a Kárpát-medence, amely az otthona volt - emlékezett Sára Sándorra a miniszter, hozzátéve: robusztus, de érzékenyen finom művészete az egyetemes filmművészet ékszere, mérce és iránymutató. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond Sára Sándor végső búcsúztatásán a Szent István-bazilikában 2019. MTI/Soós Lajos Forrás: MTI/Soós Lajos Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint Sára Sándor operatőrként és rendezőként jegyzett filmjeivel beírta magát a magyar és az egyetemes filmtörténet halhatatlanjai közé. Dokumentumfilmjeivel, szókimondó történelmi tablóival iskolát teremtett abban a korban, amikor már téma- és szereplőválasztása is bátorságot kívánt, későbbi nagy műve pedig a Duna Televízió volt - emlékezett Dobos Menyhért. Mint hozzátette, megalkotóinak álma szerint a Duna Televízió úgy kapcsolta össze a világ magyarságát, hogy közben értéket közvetített és megkerülhetetlen műhellyé vált.
Lugossy László filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja beszédet mond Sára Sándor búcsúztatásán Forrás: MTI/Soós Lajos Lugossy László felidézte: Sára Sándor a Duna Televízió vezetőjeként ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen is találkozzon a határon túli magyarokkal, akikhez a műsorokkal minden nap eljutott. Hozzátette: az összetartozás televízióját vezette, ezért is adományozta az UNESCO a legjobb kulturális televízió díját a Duna TV-nek. "Filmjeiben szigorúság, személyiségéből szeretet, közvetlenség, megbízhatóság és határtalan életkedv áradt" - mondta a barátjától búcsúzó rendező. Kovács Géza, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek vezetője, mint a Feldobott kő Alapítvány elnöke emlékezett Sára Sándorra. Kiemelte: Sára Sándor halálával mérhetetlen veszteség érte a magyar és egyetemes film- és fotóművészetet. "A turai, ikladi, aszódi gyermekévek, a Galga menti szelíd tájak, a földet művelő parasztemberek érlelték meg a későbbi tántoríthatatlan művészt, akinek halálával most egy hatalmas, fölénk magasodó életmű zárul le.
2019. jan 11. 16:40 Eltemették Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendezőt - Fotó: MTI/Máthé Zoltán Január 11-én, pénteken 15 órakor vettek végső búcsút a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendezőtől, volt országgyűlési képviselőtől, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjától. Mint megírtuk, Kósa Ferenc december 12-én, életének 82. évében hunyt el. A rendezőt az MMA, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti - olvasható a gyászjelentésben. A filmrendező legjelentősebb munkái között van egyébként főiskolai diplomamunkája, az 1956-os eseményeket forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap, amely a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon A Farkasréti temetőben többek között Halász Judit, Haumann Péter, számos politikus és a filmes szakma nagyjai is jelen voltak, Áder János köztársasági elnök pedig búcsúbeszédet mondott a búcsúztatáson.
Az Óbudai temetőben megtartott szertartáson Csoóri Sándor családtagjai, pályatársai, tisztelői között jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja. Csoóri Sándor hosszan tartó súlyos betegség után, 86 éves korában halt meg 2016. szeptember 12-én kora hajnalban. Temetése szerdán, délután 3 órakor kezdődött Óbudán. Tebenned bíztunk eleitől fogva A szertartás kezdetén a gyászolók a Nemzeti Énekkar művészeivel elénekelték a 90. zsoltár 1. és 2. versét. Bogárdi Szabó István református püspök ezután Ézsaiás próféta 40. könyvéből, majd Pál apostol 2. korintusi leveléből idézett. A püspök búcsúbeszédében felidézte, hogy Csoóri Sándor egész életében szerette az "egybegyülekezést", és most, holtában még egyszer egybegyülekeznek tisztelői, hogy megadják számára a végtisztességet. Bogárdi Szabó István elmondta, hogy néhány hete meglátogatta Csoóri Sándort a kórházban és megkérdezte tőle, hogy harci vagy vigasztaló zsoltárt olvasson-e fel neki. Önkéntelenül is harci zsoltárok felolvasásába kezdett, de Csoóri Sándor mégis vigasztalót kért.
A könyvben található mesék: 1. Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack 2. A csillagszemű juhász 3. Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj 4. A csúnya királyfi és a szép királykisasszony 5. A béka-királykisasszony
zenés bábjáték, 50 perc, 2014., 5 - 99 éves kor között Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! A király azon töprenkedett, hogy legkisebb leánya Katinka kívánságát bizony nem tudja teljesíteni, mikor is hintója beleragadt a sárba. Szóló Szőlő, mosolygó alma, csengő barack (Magyar Népmese | Jegy.hu. A disznócska ugyan segített a királyon, de cserébe elvitte magával Katinkát. Hát búsulhatnánk, de még se, mert a disznócska királyfivá változott. Azonban csak ez után jött a kalamajka...! A(z) Magyar Népmese Színház előadása Stáblista:
- magyar népmese - A király azon tépelődött, hogy legkisebb leánya Katinka kívánságát bizony nem tudja teljesíteni, mikor is hintója beleragadt a sárba. A disznócska ugyan segített a királyon, de cserébe elvitte magával Katinkát. Hát búsulhatnánk, de még se, mert a disznócska királyfivá változott. Azonban csak ez után jöttek az igazi bonyodalmak!
"Megállj – gondolta magában a király -, majd küldök én neked leányt! " Nagy hirtelen felöltöztettek egy parasztleányt szép aranyos ruhába, s leküldték a disznónak. De hiszen nem volt ez olyan feje lágyára esett disznó! Felröfögött a királynak: – Röf-röf-röf, felséges királyom, ez nem a te leányod. Hej, még csak most bánta meg igazán a király, hogy olyan nagy bolondot csinált, s még kezet is adott egy koszos disznónak. Hát még a kicsi királykisasszony. Úgy sírt, úgy jajgatott, hogy zengett belé a palota, s azt mondta, inkább szörnyű halált hal, semhogy disznónak legyen a felesége. De hiába sírt, hiába jajgatott, a földhöz is hiába vágta magát, a király azt mondta keserves könnyhullatás közt: – Már hiába, édes leányom, neki ígértelek, menned kell. Hanem közben megint gondolt egyet a király: felöltöztette a leányát rongyos, piszkos ruhába, s úgy küldötte le. Szóló szőlő mosolygó alma csengő barack and michelle obama. Hátha így majd nem tetszik a disznónak. No hiszen, ezt ugyan rosszul gondolta! A disznó, mikor meglátta a királykisasszonyt, majd kiugrott a bőréből nagy örömében.
Aztán hintóba ültek, elmentek a királyhoz, nagy lakodalmat csaptak. Még ma is élnek, ha meg nem haltak.
"Megállj – gondolta magában a király –, majd küldök én neked lányt! " Nagy hirtelen felöltöztettek egy parasztlányt szép aranyos ruhába, s leküldték a disznóhoz. De hiszen nem volt ez olyan feje lágyára esett disznó! Felröfögött a királynak: – Röf-röf-röf, felséges királyom, ez nem a te lányod! Hej, még csak most bánta meg igazán a király, hogy olyan nagy bolondot csinált, s még kezet is adott egy koszos disznónak! Hát még a kicsi királykisasszony! Úgy sírt, úgy jajgatott, hogy zengett belé a palota, s azt mondta, inkább itt pusztul el menten, semhogy disznónak legyen a felesége. De hiába sírt, hiába jajgatott, a földhöz is hiába vágta magát, a király azt mondta keserves könnyhullatás közt: – Már hiába, édes lányom, neki ígértelek, menned kell. Hanem közben megint gondolt egyet a király: felöltöztette a lányát rongyos, piszkos ruhába, s úgy küldte le. A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack -avagy Katinka kertje. Hátha így majd nem tetszik a disznónak. No hiszen, ezt ugyan rosszul gondolta! A disznó, mikor meglátta a királykisasszonyt, majd kiugrott a bőréből nagy örömében.