Megmutatja azt is, hogy Eddington támogatása nélkül Einstein talán soha nem válhatott volna a huszadik század ikonikus figurájává. Együttműködésük során Einstein, a szabályokra fittyet hányó fizikus és Eddington, a csöndes, de ugyanakkor ambiciózus kvéker feje tetejére állították a világegyetem működéséről szóló Newton-törvényeket. Az elszántan új nézeteket hajszoló két tudós azonban olyan, évszázadok óta érvényes alapelveket vont kétségbe, mint Newton gravitációs és mozgástörvényeit, ami miatt tudóstársaik mindkettőjüket kiközösítették, miközben szenvedélyes munkájuk próbára tette szeretteik türelmét is. Einstein és eddington a tu. Az Einstein és Eddington tehát két nagyon különböző tudós története: az egyik felvetette a relativitáselméletet, a másik pedig bebizonyította, megváltoztatva ezáltal nem csupán a tudomány menetét, hanem azt is, ahogyan ma a világegyetemről gondolkodunk. Einstein és Eddington szembenálló országok, vallások és ideológiák tudósai voltak, ami közös volt bennük, az a tudomány iránti elkötelezettség és az igazság keresésének szenvedélye.
Bár Eddingtont eleinte azzal vádolták, hogy cáfolja Einstein munkáját, a tudós továbbgondolásra érdemesnek találta Einstein elméletét, noha ez ellenkezett felettesei akaratával. Azzal, hogy bizonyította Einstein elméletét, Eddington helyet csinált Einsteinnek a világ tudományos színpadán, és elősegítette azt, hogy minden idők egyik leghíresebb tudósává válhasson. Ezzel szemben Eddington további életét meglehetős ismeretlenségben élte. Einstein és Eddington - frwiki.wiki. A történetről A történet 1914-ben kezdődik. Ekkor Einstein különc tudósként él Svájcban, míg Eddington az angol Cambridge Observatory gátlásos, kisfiús igazgatója. A főnöke, Sir Oliver Lodge (Jim Broadbent) arra kéri, hogy cáfolja meg Einstein munkáját (amely azzal fenyeget, hogy felborítja a világegyetemnek a britek által büszkén vallott newtoni rendjét). A két tudós levelezni kezd, kapcsolatot épít, segíti egymás munkáját. Eddington Afrikába utazik, hogy a napfogyatkozás során fényképekkel bizonyítsa Einstein elméletét, és így személyesen is találkoznak.
– az előrehaladásban, a fejlődésben a támogatóknak, a "vezérszálat adóval" együtt gondolkodóknak éppoly fontos szerepük van, mint a gondolkodásra késztető ellenzőknek, ellenkező állásponton lévőknek. – ha objektív és racionális ellenérvek nincsenek, megéri hinni magunkban és a projektünkben a legvégsőkig. EZ lett az első olyan film, ami szívem szerint kedvenc, de nem tudtam rá 10*-ot adni.
Nagyon hasznosnak tartom a film azon jeleneteit, amelyek nyomán kiolvasható, hogy nem csak az az eredmény, ha elértünk valaminek a végére és ott mutatkozik valami új, valami fontos, valami előrevivő. Az eredményhez vezető út is fontos: nem csak azért, mert egyszer a célhoz is eljutunk rajta, hanem azért is, mert minden egyes lépéssel távolabb kerülünk a kiinduló ponttól, vagyis minden egyes lépés a továbbfejlődés szimbóluma, mérföldköve. Az is eredmény, ha a sokaságból egyes (több) elemeket, tényezőket ki tudunk zárni nem relevánsként. Az is eredmény, ha a csak kérdéseink generálódnak egy-egy probléma nyomán, mivel a kérdések nyomán az elme már dolgozik azon, hogy a válaszok is meglegyenek idővel. Kérdések nélkül viszont nincs iránytűje az elmének sem. Einstein, Eddington és az 1919-es napfogyatkozás | Minions. Eddington karaktere pedig amiatt is tetszett, mert – amellett, hogy megismerkedhettem vele és tudományos munkája egy részével – Einsteinnel együtt alkotott "párosuk", "kölcsönhatásuk" együtt illetve másokkal szemben jól szimbolizál néhány kevéssé nyilvánvaló tényt: – a világot előrevivő dolgok, felfedezések többnyire nem egyszemélyes projektek; világunk kiemelkedő felfedezései, alkotása a hozzá kapcsolódó név, ismertté váló "sztár" mellett idővel részben vagy egészben névtelenségbe vesző további zseniális gondolkodókkal van tele.