A nagy nyugati egyházszakadás (latin: ecclesiae occidentalis schisma) 1378 és 1415/1417 között, közel négy évtizedig tartott, amikor a katolikus egyház egyik központja Róma, a másik Avignon volt. 36 kapcsolatok: Apostoli Szentszék, Aragónia, Avignon, Avignoni fogság, Bíboros, Bologna, Fondi, IX. Bonifác pápa, Jézus, Június 26., Konklávé, Konstanzi zsinat, Latin nyelv, Narbonne, Pápai dokumentumok, Pápaság a középkorban, Perpignan, Róma, V. Károly francia király, V. Márton pápa, V. Sándor (ellenpápa), Valencia (Spanyolország), VI. Orbán pápa, VII. Ince pápa, VII. Kelemen (ellenpápa), XI. Gergely pápa, XII. Gergely pápa, XIII. Benedek (ellenpápa), XIII. Benedek pápa, XXIII. János (ellenpápa), Zsigmond király aragóniai látogatása 1415-ben, Zsigmond magyar király, 1378, 1409, 1415, 1417. Apostoli Szentszék A Szentszék kifejezés a IV–V. Új!! : Nagy nyugati egyházszakadás és Apostoli Szentszék · Többet látni » Aragónia Aragónia Spanyolország egyik autonóm közössége. Új!! : Nagy nyugati egyházszakadás és Aragónia · Többet látni » Avignon Avignon város Franciaországban, Vaucluse megyében, a Rhône folyó bal partján.
Új!! : Nagy nyugati egyházszakadás és Valencia (Spanyolország) · Többet látni » VI. Orbán pápa VI. Új!! : Nagy nyugati egyházszakadás és VI. Orbán pápa · Többet látni » VII. Ince pápa VII. Új!! : Nagy nyugati egyházszakadás és VII. Ince pápa · Többet látni » VII. Kelemen (ellenpápa) VII. Kelemen (ellenpápa) · Többet látni » XI. Gergely pápa XI. Új!! : Nagy nyugati egyházszakadás és XI. Gergely pápa · Többet látni » XII. Gergely pápa XII. Új!! : Nagy nyugati egyházszakadás és XII. Gergely pápa · Többet látni » XIII. Benedek (ellenpápa) XIII. Új!! : Nagy nyugati egyházszakadás és XIII. Benedek (ellenpápa) · Többet látni » XIII. Benedek pápa Pietro Francesco Orsini (Nápolyi Királyság, Gravina di Puglia, 1649. február 2. – Pápai Állam, Róma, 1730. február 21. ) későbbi nevén Vincenzo Maria Orsini a Domonkos-rend tagja, később beneventói bíboros érsek, majd 1724-től haláláig XIII. Benedek pápa · Többet látni » XXIII. János (ellenpápa) XXIII. Új!! : Nagy nyugati egyházszakadás és XXIII. János (ellenpápa) · Többet látni » Zsigmond király aragóniai látogatása 1415-ben Zsigmond király aragóniai látogatása 1415-ben,,,,,,, az az esemény, amelynek során I. Ferdinánd aragóniai királyt, miután a (törvényes) római pápával szemben az avigoni (ellen)pápát támogatta, ezért Zsigmond magyar király 1415-ben személyesen látogatta meg Aragóniában, hogy a nagy nyugati egyházszakadást megszüntesse.
Az európai uralkodók természetesen csak az egyik pápa jogát ismerték el. Így gyakorlatilag mindenki a kiközösítés állapotába került. A pápák 3. sora A keresztény világot megrázó esemény vitákat gerjesztett és sokan egy egyetemes zsinat összehívásában látták a skizma feloldásának lehetőségét, ahol mindkét pápát lemondatják, és helyükre az egyesült bíborosok választanak egyházfőt, akit mindenki elismer. Ekkorra már a bíborosi kar nagy része mindkét pápától eltávolodott, és elkezdte szervezni a zsinatot, amelyet 1409 -re hirdettek meg. Az 1409. évi pisai zsinaton mindkét addigi egyházfő bíborosainak nagy része részt vett és egy új egyházfőt választottak, méghozzá a zsinat vezetőjének személyében. 1409. június 26-án Pietro Philargi -t pápává választották, aki felvette az V. Sándor nevet és Bolognában ütötte fel a székhelyét. [3] De sem a római, sem az avignoni pápa nem távozott a hatalomból, így egyszerre már három pápa uralkodott. V. Sándor pontifikátusa nem sokáig tartott, mert már a következő évben távozott is az élők sorából.
A konciliarizmust főként a párizsi egyetem tanárai (Pierre d'Ailly, Jean Gerson, Nicolaus de Clémanges) és Francesco Zabarella bíb. Az egyik egy egyetemes zsinat összehívása volt, a másik egy bíborosok által diktált szerződés. A pápa válaszra sem méltatta a kezdeményezést, így ezt hamarosan egy keményebb hangvételű levél követte. Miután erre sem reagált az újonnan szervezett Orbán-párti kúria, augusztus 2-án kiadták a Declaration címet viselő levelüket, amelyben vád alá helyezték a pápát, és jogilag valamint történelmileg sem ismerték el egyházfőnek. A fondi bíborosok felvették a kapcsolatot V. Károly, francia királlyal is, aki bátorította a kardinálisokat, hogy az üresnek nyilvánított egyházi trónra válasszák meg a legitim pápát. A bíborosok tehát megfelelő világi hátteret maguk mögött tudva 1378. szeptember 20-án Genfi Róbert bíborost választották meg törvényes pápának, aki felvette a VII. Kelemen uralkodói nevet. Ezzel az egy és oszthatatlan katolikus egyháznak tehát szeptembertől két feje lett.
Az európai uralkodók természetesen csak az egyik pápa jogát ismerték el. Így gyakorlatilag mindenki a kiközösítés állapotába került. A pápák 3. sora [ szerkesztés] A keresztény világot megrázó esemény vitákat gerjesztett és sokan egy egyetemes zsinat összehívásában látták a skizma feloldásának lehetőségét, ahol mindkét pápát lemondatják, és helyükre az egyesült bíborosok választanak egyházfőt, akit mindenki elismer. Ekkorra már a bíborosi kar nagy része mindkét pápától eltávolodott, és elkezdte szervezni a zsinatot, amelyet 1409 -re hirdettek meg. Az 1409. évi pisai zsinaton mindkét addigi egyházfő bíborosainak nagy része részt vett és egy új egyházfőt választottak, méghozzá a zsinat vezetőjének személyében. 1409. június 26-án Pietro Philargi -t pápává választották, aki felvette az V. Sándor nevet és Bolognában ütötte fel a székhelyét. [3] De sem a római, sem az avignoni pápa nem távozott a hatalomból, így egyszerre már három pápa uralkodott. V. Sándor pontifikátusa nem sokáig tartott, mert már a következő évben távozott is az élők sorából.