Sokszor nehéz megérteni a jogszabályok szövegét, pedig magyarul íródtak. A jogi műszavak - pl. a vélelem, jogerő, szolgalom - a jogi általánosításhoz kellenek, ezeket a köznapi beszédben nem használjuk. A nemzetközi jogharmonizáció miatt is használ a jogalkotó idegen szavakat, például barter, klíring, know-how, goodwill stb. Vannak jogi kifejezések - pl. a beszámítható, elállás, kielégítési jog, pénzmosás -, amelyek a jogban mást jelentenek, mint a köznapi nyelvben. JOG, IDEGEN SZAVAK JELENTÉSE. A jogi szótár hasznos jogászoknak és nem-jogászoknak is. Ez utóbbiaknak azért, mert a jogszabály szigorú műfaj: ismerni kell, hisz ha sor kerül rá, érvényesítik. A jogi szótár rövid és érthető magyarázataival e speciális jogi világban segít eligazodni.
Taylor (törölt felhasználó) # 2007. 07. 21. 06:48 A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve. monalisa1 2007. 14:48 Én érdemben nem tudok megválaszolni, de egyszer olvastam itt a fórumon, hogy egy jogász könyvespolcán a könyvek közt elől kell lennie a jogi kifejezéseket tartalmazó latin szótárnak. Tehát valaki bizonyára megválaszol majd neked. (Hétvége van, kánikula, sokan a vízparton időznek - légy türelemmel. ) kismókus 2007. 15:03 Üdv, Taylor! Az általad felsorolt szakkifejezések nem ültethetők át egy az egyben latin nyelvre (csak "jog"-ok nélkül): vagyon= patrimonium/bona kötelem= obligatio dolgok= res öröklés= successio Az eljárási jog tkp. keresetek formájában (kereset = actio) mutatkozott meg: ha a praetor keresetet adott, a jog érvényesíthető volt. Latin kifejezések – Jogi Fórum. Az anyagi jogi szabályok léteztek ugyan, de jelentőségük csekély volt: az egész gondolkodást a perjogi (eljárásjogi) gondolkodás hatotta át; ezért az anyagi jognak nem ismert latin terminus technicusa. Önálló anyagi jogszabályok a modern magánjogban fejeződnek ki, ami már elsődlegesen nem latin eredetű.
A diákszleng nek vagy hagyományos elnevezésével diáknyelv nek az (elsősorban az általános és középiskolás) diákok által kitalált és használt, általuk gyarapított szlenget nevezik, amely leginkább az iskolai és általában a diákélet fogalmainak, tárgyainak sajátos elnevezését tartalmazza. Az 1960-as évektől egy ideig az ifjúsági nyelv mint rétegnyelv egyik csoportnyelveként tartották számon, de az utóbbi időszakban inkább mint egy azonos életkorú és azonos tevékenységi körű rangtárs csoportokban használt szakszleng et értelmezik. A diáknyelv főbb témakörei [ szerkesztés] Iskola (intézményei, részei stb.
Köszöntünk, Mobilbarát oldalunkon.
Vagyis a praetor akkor nem adott keresetet, ha az adott igény a jog szerint nem volt érvényesíthető. Ez ma is így van azért. Az anyagi jog tartalmazza mindazokat a szabályokat, amelyek alapján az igény jogosságát el lehet bírálni, az eljárásjog pedig azokat a szabályokat, amelyek leírják, hogy hogyan lehet érvényesíteni az igényt. A római jog szemléletében volt a különbség, ők az eljárásjogot helyezték előtérbe. Ha az anyagi jog szerint egy igény érvényesíthető volt, akkor úgy tekintették, hogy arra van kereset, és van lehetőség az eljárásra. Ma ez a szemlélet nincs így, ezzel együtt az érvényesítés technikája nem igazán különbözik. 2007. 07:38 Fontenus: Kérdéseidre nagyrészt Obudafan már válaszolt helyettem. Annyit tudnék még hozzátenni: a különbség a római polgárok joga és a mai jogrendszer között az, hogy a római jogot teljesen áthatotta a perjogi gondolkodás. Rengeteg fajta kereset volt, és summásan azt mondhatjuk: ha a praetor actiot adott, akkor indulhatott a per. Erre a felfogásra leginkább a mai angolszász jogrendszerek hasonlítanak abból a szempontból, hogy szintén óriási súlyt fektetnek az eljárásra.
32 500 diáknyelvi kifejezését rendezi szinonimaszótárba. Diáknyelvi szótárak [ szerkesztés] Dobos Károly, A magyar diáknyelv és szótára. Budapest, 1898. (80 lap). Matijevics Lajos, A vajdasági magyar diáknyelv. Újvidék, 1972. (265 lap). Gémes Balázs, A kecskeméti diáknyelv szótára (1967). (Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 10. sz. ) Budapest, 1982. (63 lap). Csányiné Wittlinger Mária, Egy miskolci szakközépiskola diákszavai. (Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 32. ) Budapest, 1987. (31 lap). Tóth Kornélia, A sárbogárdi diáknyelv szótára. (Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 46. ) Budapest, 1990. (72 lap). Thomann Mónika–Tóth Kornélia, Magyar diákszótár (1965–1980). (Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 62. ) Budapest, 1994. (115 lap). Kardos Tamás–Szűts László, Diáksóder. (Hogyan beszél a mai ifjúság? ). Budapest, é. n. [1995]. (197 lap). Hoffmann Ottó, Mini-tini-szótár. (A mai magyar diáknyelv szinonimaszótára). Pécs, 1996. (285 lap). Rónaky Edit, Hogyan beszél ma az ifjúság? (Avagy: Hogy hadováznak a skacok? )