Az Erzsébet-kilátó nagyrészt édesvízi mészkőből készült, anyagát a mai Libegő felső végállomásáig közúton, onnan egy ideiglenes vágányon juttatták el a hegytetőre. A megnyitót 1910. szeptember 8-án tartották. Névadója, a korában sokak által tisztelt Erzsébet királyné előtte többször is megfordult a János-hegyen, és igen dicsérte a panorámát. Hétvégén újraindul a Libegő! - Hír TV. Érdekes módon a kilátó volt az első helyszín Budapesten, mely díszkivilágítást kapott - ennek sikerén felbuzdulva világították ki később az Országházat és a Halászbástyát is. Eleinte meteorológiai állomás is működött a falak közt, és a kilátóőr is bent lakott. 1923-ban számára új épületet emeltek. A padokkal felszerelt terasz csak 1931-ben készült el, ebben az időben rendezték az Erzsébet-kilátó környezetét is. A szocializmus évtizedeiben hatalmas, világító vörös csillag került az épület tetejére, mely azonban statikai problémákhoz is vezetett. Bár a rendszerváltás után a vöröslő szimbólumot eltávolították, a romos állapotú épület alapos felújításra szorult.
Élmény 2022. július 09. A Mátrában két különböző helyszínen, valamint a Bükkben, a Budai-hegységben és a Bakonyban várja az érdeklődőket a Libegők éjszakája július 16-án. Budapesten a Zugligeti Libegőn este 7 órától éjjel 1 óráig lehet a főváros éjszakai panorámájában gyönyörködni – olvasható az esemény honlapján. Erzsébet-kilátó (János-hegy) • Kilátó » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. A rendezvény külön erre az alkalomra szóló 3000 forintos retúrjeggyel látogatható, amely elővételben is megvásárolható a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban. A jegyek a Libegő szállítási kapacitásának mértékéig, korlátozott számban állnak rendelkezésre. Az elővételben el nem adott jegyek a rendezvény napján már csak a helyszínen lesznek elérhetők. Utasok a Zugligeti Libegőn 2018. július 28-án, az első Libegők Éjszakája nevű rendezvényen. (MTI Fotó: Máthé Zoltán) Mátraszentistvánban, a Síparkban 11 órától este fél kilencig lehet utazni a libegővel, és kerékpárszállításra is lehetőség nyílik. Vezetett túrán is részt vehetnek a látogatók Demecs Norbival, de street food ételekkel is készülnek a szervezők.
Budapest legmagasabb pontján áll a város ikonikus kilátója, ahonnan nemcsak a lent nyújtózó fővárosra, hanem a környező hegyvidékre is maradandó szépségű a panoráma. A kilátás Esténként a budai hegyvidékre emelve tekintetünket azt láthatjuk, hogy az erdők sötétjét a távolban, minden egyéb fényforrásnál magasabban egy aranyló színű, tekintélyes méretű épület töri meg. Nappal még jobban kivehető a fehér építőköveivel Budapest legmagasabb pontját jelölő Erzsébet-kilátó. Mátra libegő nyitvatartás miskolc. A torony a Budai-hegység talán legszebb panorámájával ajándékozza meg a kirándulókat. Szabad szemmel is temérdek jellegzetes budapesti épületet azonosíthatunk, ahogy rengeteg utcába is mélyen belátunk. A kilátás különös szépségét a szemünk láttára összeolvadó nagyvárosi és természeti környezet együttese adja: Európa legnépesebb városainak egyike este fényfüzérek végtelen szöveteként, nappal morajló, párába és szmogba vesző épületlepelként terül szét. A budai oldalon mindez fokozatosan összeér a zöld környezettel, végül átadja helyét az erdőknek.
Az Erzsébet-kilátó Izgalmakban az épület sem szegényebb a kilátásnál: már a fölfelé vezető, ódon hangulatú, kettős spirálú csigalépcsők is különlegesek. Összesen négy teraszról nézelődhetünk, ezek legmagasabbika egy apró kis torony a tornyon. A neoromán stílusú, 23, 5 méter magas épület az 527 méter magas János-hegyen áll. Története 1885-re nyúlik vissza, ekkor fogalmazódott meg a szándék a kilátó építésére. Akkoriban egy alacsony fatorony állt a népszerű kirándulóhelyen. A magas költségek miatt azonban még hosszú évekig nem vált valóra a régen dédelgetett álom, végül a Magyar Turista Egyesület, személyesen Glück Frigyes kezdeményezése vezetett sikerre: a magyar szállodatulajdonosok ipartestületének támogatása, a fővárosi lakosok adakozása és a budapesti önkormányzat anyagi hozzájárulása együttesen teremtette elő az összeget. Mátra libegő nyitvatartás debrecen. A tervek elkészítésére Klunzinger Pál mérnököt, az elbírálásra pedig Schulek Frigyest, a Műegyetem tanszékvezetőjét, neves építészt kérték fel. Maga az építkezés csak 1908-ban indult meg, ezek után az épület felső szintjeit Schulek Frigyes még újratervezte.