Teritsd le a köpönyeged Adjon isten jó meleget! (Marczell 1985: 40) A húsvéti szokásokkal mutat rokonságot, hogy ilyenkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására (Bálint S. 1977: I. 312–314). A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek elsősorban a tavasz kezdetével kapcsolatosak. Sárkányölő Szent György a lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, felszerelése miatt a fegyverkovácsok és szijjártó céhek patrónusa volt. Szent györgy napi szokások wikipédia magyarul Mi MICSODA // Augusztus 1. - a magyar forint napja Szent györgy napi szokások wikipédia magyar Személyi kölcsön feltételei budapest bank Kőszívű ember fiai teljes film streaming Szent györgy napi szokások wikipédia fr Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van". Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok gonosz működésétől. Úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját a boszorkányok megfaragták, e tettel elvitték a tej hasznát. A boszorkányok különböző tárgyakból (kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni.
A 20. század elején XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította. A szent egyik első magyar vonatkozása, hogy a korona bizánci részén az ő képe látható. Az első székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte. Hiedelmek és hagyományok A hiedelmek és a népszokások a római pásztorünnepre emlékeztetnek. Szent György napja az állatok kihajtásának ideje, a pásztorok, kocsisok, cselédek szerződtetésének napja is. Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Ezekkel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát próbálták biztosítani. A kihajtás legtöbbször zöld ággal történt. A zöldág a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja ( "Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél"). Ha a zöldág ráadásul nyírfa vagy rózsafaággal történt, az még a rontást is elhárította. De a jószág tűzön át hajtásának, is ilyen eredménye volt a néphit szerint. Kapuba fektetett láncon, fejszén, ekevason, néhol tojáson vagy a gazdasszony kötényén, kifordított szoknyáján is gyakran hajtották át az állatokat.
Fotó: Wikipédia Paolo Uccello: Szent György és a sárkány Ezen a napon hajtották ki a jószágot is a legelőkre Fotó: Magyar Néprajzi Lexikon Az összegyűjtött harmatot a kovászba öntik, hogy több legyen a kenyér A gyík, mint a "sárkány kicsiben" ugyancsak szerepet kap a néphagyományban Április 24. Szen t György napja. A leghíresebb jeles napok közé tartozik, rendkívül sok népi hiedelem, szokás, mondóka és jóslat kapcsolódik hozzá. A néphit innen számítja az igazi tavasz kezdetét, a jó idő állandósulását. E nap Európában régóta tavaszkezdő nap. Már a rómaiak is ezen a napon ünnepelték Pales istennőt, aki a pásztoroknak, nyájaknak, mezőgazdáknak és vincelléreknek volt a "patrónája". Ünneplés gyanánt a pásztorok kiseperték az istállókat; vízbe mártott babérágakkal fröcskölték be, majd szalmatűz füstjével megfüstölték magukat meg a jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, ők pedig háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be ekkor, végezetül pedig kezet mostak a reggeli harmatban.
Ez este történt, a dombon, a tűz lángjánál. Még akár romantikus is lehetett. Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére. A kincsről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet. A gyík sárkány kicsiben A gyík egyértelműen a sárkány kicsiben. Logikus, hogy helyet kap a György napi hagyományok között. A Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan sok a hiedelem.. Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyíkot szerencsére nem bántották, hanem a torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor. Másutt azt tartják, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet, vagy a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. Moldvában úgy hiszik, hogy aki Szent György előtt kígyót agyoncsap, annak megnő az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét. Időjósló nap is a mai.
hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Medvesalján a gazdák csipkegallyat vágtak, és az ólajtóba keresztbe fektetett gallyon át hajtották ki az állatokat, hogy a boszorkány meg ne rontsa őket. A legelőre menet pedig ezzel a gallyal ütögették, hogy sok tejet adjanak. A csipkevesszőből azután ugyancsak mágikus célzattal, például Hidegkúton szárat faragtak a vajköpülőhöz (Kotics 1986: 90–91). Az Ipoly menti falvakban az aprószentek-napi vesszővel hajtották ki az állatokat. Füstöléssel is igyekeztek távol tartani a rontást. A medvesalji Almágyon a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait, hogy a rontó hatalmak ne vigyék el a hasznukat. A Hortobágy vidékén a gulyások, csikósok, juhászok füstölték meg a jószágot, mert úgy vélték, hogy akkor nem bitangol el, és elháríthatják róla a rontást. Az Ipoly menti palócok az istálló védelmére zöld gallyat tűztek az ajtajára, fokhagymafüzért helyeztek rá, és füstöltek.