Miután a kezdetleges koszorúforma elkészült a díszítés következett, aminek a színei szintén nagy jelentőséggel bírtak. Színes szalagok kerültek a varázskörre. A piros vagy vörös szalag az életet, a sárga vagy aranyszínű szalag a fényt szimbolizálta. Az ily módon elkészült körnek olyan erőt tulajdonítottak, ami távol tartja a rontást és az általa alkotott végtelenség, sohasem törik meg. Mint oly sok hiedelem és babona, a viszontagságos emberi történelmet ismerve, idővel lassan feledésbe merült egészen 1838-ig. Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész, aki az első gyermekotthon alapítója volt Hamburgban, felelevenítette ezt a régi szokást, persze új formát és értelmet adva a varázskör fogalmának. Az gyermekotthon legnagyobb termébe hatalmas kör alakú "csillárt" készíttetett fából, rajta 24 gyertyának helyet hagyva. 14 gyönyörű adventi koszorú egyszerűen, természetes anyagokból – Morzsafarm.hu. Ezt a függesztéket december hónap első napjától egészen karácsony napjáig, a reggeli szentmisék alkalmával, egy új gyertya meggyújtásával tették díszesebbé. A szép és hangulatos szokást az évek múlásával, egyre több gyermekotthon vette át, majd ezt követően más intézmények, közösségi házak is egyre szebb adventi "csillár" készítésébe fogtak, szép hagyományt teremtve ezzel.
Adventi koszorú története, eredete. Íme az összeállításunk. A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Így lett a varázskörből adventi koszorú. Wichern német evangélikus lelkész készítette el. Adventi koszorú története Úgy kezdődött, hogy egy protestáns lelkész, Johann Heinrich Wichern az általa megalapított az első gyermekotthonban Hamburgban naponta istentiszteletet tartott az ott élő kisgyermekeknek. 1838-ban a ház egyik termébe hatalmas csillárt készíttetett fából, és minden mise alkalmával egy-egy gyertyát tűzött rá. Más otthonok is átvették a szokást, s évről évre egyre szebb csillárkoszorúk születtek. 1860-ban Berlin-Tegelben született meg a gondolat, hogy fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék a fakarikát, és a 24 gyertya helyett csak négyet tettek rá, amelyek a négy adventi vasárnapot jelképezték. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek.
Persze a koszorú megjelenési formája időközben módosult, a gyertyák száma négyre csökkent, ezzel az adventi vasárnapok előtt tisztelegve. Állítólag azonban még ez sem a valódi eredete az adventi koszorúnak. Hitték, hogy megvéd a boszorkányoktól A legenda szerint ugyanis a régi időkben, amikor még a boszorkányokban való hit is élő volt, a varázskör gondolata erősen foglalkoztatta az embereket. Szalmából, fűzfavesszőből, fenyőágakból fontak látványos koszorút, azt is főleg piros és aranyszínű fonalakkal díszítve. A zöld szín a termést, az arany és a sárga a fényt, a piros az életet szimbolizálja. Nem kell adventi koszorúra költened, sokkal jobb ötleteket mutatunk!. A koszorú forma az örökkévalóság jelképe, és a megtörhetetlen varázslaté. Ilyen módon e koszorú a gonosz szellemek távoltartója is volt. E pogány szokás lehetett az ihletője Johann Heinrich Wichern, a már említett protestáns lelkész első adventi koszorújának, aki az első, általa alapított hamburgi gyermekotthont díszítette a hatalmas koszorúval. Adventi koszorú - ma A hagyomány ma is él, a négy gyertya egyenként egyik vasárnapról a másikra kel életre.
Az adventi koszorú története nem olyan régi, mint gondolnánk. 1838-ban Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész az általa alapított gyermekotthon egyik termébe egy hatalmas csillárt készített fából. Feljegyzései szerint ezen az "adventi koszorún" még 24 gyertya állt, amikből minden hétköznap meggyújtottak egy fehéret és minden vasárnap egy pirosat. A gyertyák meggyújtása után adventi dalokat énekeltek és bibliai idézeteket olvastak fel. A Szentestén pedig nem akármilyen fényárban úszó adventi koszorúnak örvendezhettek. Ez a kedves szokás hamar követőkre talált, de csak 1860-ban alakult ki az a forma, hogy csupán csak négy gyertyát, az advent négy vasárnapjának jelképét tűzték a koszorúra. A négyes szám a karácsonyt megelőző négy hetet jelzi. Minden héten eggyel több gyertyát meggyújtva, az egyre növekvő fény szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Ezeket a várakozással teli heteket régen szigorú böjttel töltötték az emberek, eljártak a hajnali misére (ún.
Ez a szokás idővel annyiban módosult, hogy a gyertyák száma négyre, az adventi vasárnapok számára csökkent. A rajta lévő gyertyák a karácsony előtti vasárnapok liturgikus színeiben jelennek meg a hagyománytisztelőknél. Az adventi koszorú mai is az ünnep nélkülözhetetlen szimbóluma, melynek rengeteg változata létezik. Ágh Tihamér: Adventkor " Ködös hajnal-órák, tejszínű reggelek, a földön sárguló, elkínzott levelek. Az ég hólyagszemén nem tör át a nap sugárnyalábja felhőtlen megakad. Az ősz lassan lépked, majd télbe borul és ahogy megvirrad, be is alkonyul... Este tompa fények remegnek az utcán, megtörnek a tócsák fodródozó foltján. De a hétköznapok bágyadt szürkesége nem törheti meg azt, ami bennünk béke. Lelkünkben reménység, a szívünkben áldás: Ránk köszöntött advent, boldog Jézus-várás... " Adventi koszorúk A képek kicsinyítve vannak. Nagyobb kép mentése; a képre kattintva a jobb egér gombbal a "kép megnyitása új lapon" katt. ami fent megtalálható majd a nagyobb képre kattintva szintén a jobb egér gombbal a "kép mentése másként" menteni.
Az adventi koszorú eredete Karácsony tájékán a házak ajtajai hívogatóbbak, mint máskor. Sokan egész évben kifüggesztenek a bejáratra valami kedves, szívet melengető üzenetet. Ám ilyenkor már a legtöbb helyen szép, fenyőfából készült koszorú invitálja beljebb a látogatókat. De az is lehet, hogy ez a koszorú inkább a lakáson belül díszeleg, például az asztal közepén. A faágakon körbe-körbe gyertyák vannak. Ezt nevezik adventi koszorúnak. De vajon honnan ered ez a harmóniát árasztó, bájos szokás? Adventi koszorú eredete, a faágakon körbe-körbe gyertyák vannak. Az adventi koszorú eredete – a korai, pogány legendák Meglepő módon ez a hagyomány már a kereszténység előtt is létezett. A régi, germán mítoszokban már találkozhatunk olyan történetekkel, amelyekben szerepel egy bizonyos kör alakú koszorú. Ezt általában fűzfavesszőből készítették, de akár már a fenyőágas változata is előfordult. A kör forma eleve szimbolikus jelentéssel bírt. Mivel nincs se eleje, sem vége, ezért varázsereje abban rejlik, hogy örökkévaló, és nem lehet megtörni.
A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes időszak advent ünnepe. Az első adventi koszorút 1860-ban egy hamburgi lelkész készítette. Egy óriási fenyőkoszorút függesztett a plafonra és 24 gyertyát tett rá, utalva ezzel az ünnep valamennyi napjára. A népszokás szerint koszorút kötöttek a nyári napforduló napján is, amikor legrövidebb az éjszaka, vagyis június 24-én Keresztelő Szent János, vagy a hagyományos hazai megnevezés szerint Szent Iván napján: virágokból, aratás befejeztével kalászos szalmából, szüret végeztével szőlőből. E nagy múltú szokások mellé a múlt század második felében került az adventi koszorú hagyománya.