Ha meg többször végigrágja magát rajta, rájön hogy igazából az emberi lét alapvető kérdéseivel állunk szemben. Ahogy a sokoldalú író és kritikus Keszi Imre írja: "Ady egész lírája örökösen örökösen meg-megismétlődő ostroma ugyanazoknak a falaknak, konok felvetése ugyanazoknak a nagy fontosságú, egzisztenciális kérdéseknek. " Azaz: Ki vagyok én? Honnan hová tartok? Milyen az én és az engem körülvevő világ viszonya? Kicsoda a címben is szereplő eltévedt lovas? Az irodalomtörténészek legalább három lehetőséggel számolnak: jelentheti magát a költőt (vö. Az eltvedt lovas elemzés . Elsüllyedt utak c. versével! ), aztán az I. Világháborúba belesodródó magyarságot (a vers néhány hónappal a háború kitörése után jelent meg) és az egyetemes emberiséget, így az elidegenedés egyfajta drámája sűrűsödik a vers meglehetősen statikus cselekményében. A költemény szuggesztív-szubjektív hangvétele azonban azt érzékelteti, hogy a költői én azonosul népe sorsával ill. a végveszélybe tartó emberiséggel. Az eltévedt lovas, misztikus alakként, kísértetként jelenik meg, s megy valahonnan valahová... Azonosítani nem lehet, nem válik láthatóvá.
A közéletből és az irodalmi életből is kiszorult. Világháborús költészete már más hangnemben szólal meg, mint korábbi lírája: a nemzetostorozó indulatot aggodalom váltja fel. Jelentkezés Csoportos Tájékoztatóra - OFA Nonprofit Kft. Magyarság háza szentháromság tér remix Brexit háborúban mindent szabad Az eltévedt lovas - Az emberiség történelmi eltévedését jelenítette meg Ady ebben a művében - Az elnyúló háború borzalma ekkor már valós fenyegetést jelentett, és erre egyre többen ébredtek rá - Az történelem útvesztőjében eltévedt emberiség jelképe a lovas - A lovas nem jelenik meg előttünk, csupán akusztikai elemek hatására idéződik fel bennünk (pl. Nagyon aggódott Erdélyért és a magyarság sorsáért, de nemcsak értük: siratta az egész eltévelyedett emberiséget. Az eltévedt lovas elemzés online. Ember az embertelenségben Szivemet a puskatus zúzta, Szememet ezer rémség nyúzta, Néma dzsin ült büszke torkomon S agyamat a Téboly ütötte. És most mégis, indulj föl, erőm, Indulj föl megintlen a Földről! Hajnal van-e, vagy pokol éjfél?
Ady Endre: Ember az embertelenségben c. verséről írnátok néhány gondoltatot? Ady Endre Világháborús költészet - Érettségi vizsga tételek gyűjteménye Aztán rossz szivemből szakajtván Eszembe jut és eszembe jut: S megint élek, kiáltok másért: Ember az embertelenségben. A vers típusa szerint Ady háborúellenes költészetének darabja. Formailag rapszodikus menetű, váltakozó hosszúságú strófákból áll, és a rímek is csak néha, rendszertelenül, tompán csendülnek össze, és elég nagy távolságból. Ez a forma erős zaklatottságot fejez ki, összhangban a vers hangulatával, amely szintén nyugtalan, zaklatott, felfokozott. Kifejezőeszközök: ellentét, metonímia, ismétlés, megszemélyesítés, szimbólum, archaizálás Ady sajátos szóalkotásaira is felfigyelhetünk pl. " megintlen ". A nagybetűs Téboly a háború szimbóluma. A lírai én azonosul a nemzettel. Az Eltévedt Lovas / Az Eltévedt Loves Company. Saját fájdalmaként éli meg azt a csapást, ami a nemzetet érte (" Szívemet puska-tus zúzta "). Ez az azonosulás azt is jelenti, hogy a lírai én halottaiból való "föltámadása" a magyarság föltámadását is jelenti.