A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. vsz. 1-5. Babits Mihály: Jónás imája | Kecskeméti Baptista Gyülekezet. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp. - a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / Babits Mihály: Jónás imája Hozzám már hűtlen lettek a szavak, vagy én lettem mint túláradt patak oly tétova céltalan parttalan s ugy hordom régi sok hiú szavam mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt jelző karókat gátakat.
Főszerkesztője Ignotus volt, a jelentős kritikus. Szerkesztői Fenyő Miksa és Osváth Ernő voltak. Osváth elolvasott minden beküldött kéziratot, és kiválasztotta az értékes írásokat. Csak a tehetséget nézte, a politikai pártállást nem. A folyóirat címe egyben programot és kihívást is jelentett. Babits Mihály: Jónás könyve elemzés II., Jónás imája - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Céljának tekintette a magyar irodalomnak a nyugati nagy irodalmak színvonalára emelését. Szélesre tárta a kapuit a korszerű nyugati stílusirányzatok előtt, de elődjének tekintette a 19. század második felében jelentkező új törekvéseket is. Együtt és egyszerre lépett itt nyilvánosság elé hét olyan költő, akik már a Nyugat szellemében új látásmódot képviseltek. A lap a háború alatt is megjelent. Osváth halála után Babits Mihály határozta meg a Nyugat szellemét. Babits halála a lap halálát is jelentette, de csak részben: az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillag külsőleg változatlan formában a nagy előd folytatásának tekinthető. Jónás könyve A Jónás könyvé t súlyos operációja után a betegágyon vetette papírra, amikor némaságra ítélve csak beszélgető füzeteivel tartotta kapcsolatát a külvilággal.
1939-ben függesztette költeményéhez a Jónás imáját, mely közvetlen líraiságában talán megrendítőbb, mint maga az egész epikus remekmű. Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez az ima, a Gazdához intézett rimánkodó fohász. Két nagy mondatból áll a vers. Az első, hatsoros egységben a nagybeteg költő még a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik, melyeket sorsának szétesése, parttalanná válása hordalékként sodor magával. A következő, egy lélegzetvételnyi hatalmas, ziháló versmondat (20 sor) mégis a bizakodást szólaltatja meg. Áradásszerűen ömlenek a sorok-átlépve a gátakat, ritmikai egységek határait. Babits Mihály: Jónás imája - diakszogalanta.qwqw.hu. Bátran, és nem bujkálva kíván megszólalni újra. A közeli halál tudata is sürgeti, hogy most már nem rest szolgaként, hanem fáradhatatlanul kövesse a Gazda, az Isten parancsait, sugalmazását mindaddig, míg lehet, "míg az égi és ninivei hatalmak engedik", hogy beszéljen s meg ne haljon.
Fontos motívumok: patak-hasonlat, tenger, hang-szó-szavak-szólás-beszélés (az egész verset átszövő motívumháló: a lírai én helyzete magával a beszéddel azonosul), Biblia A Gazda és a patak motívuma az alfa és az ómega szerepét tölti be, melyeket Babits 1903-as A lírikus epilógja című költeményében használt. A patak gyakori jelkép a költészet kifejezésére. Jelentésében benne van a távolság, az ismeretlen messzeség, az élet és a halál szétválasztása. A Jónás imája legalább 3 jelentésben használja a patak képét: elsődlegesen természeti kép, másodlagosan a kezdet és a vég (a patak-tenger összekapcsolással), harmadrészt a beszédfolyam szimbóluma (vizuálisan is rokonítható a kettő). Kifejezőeszközök: metafora, hasonlat, megszemélyesítés, fokozás, alliteráció. A cím birtokos jelzős szószerkezet, műfajmegjelölő is. Összekapcsolja a verset a Jónás könyvé vel, ahol még nem azonosította magát a beszélő Jónással. Itt most megteszi: egyértelműen kiderül, hogy Jónás maga a lírai én. Az első személyű megszólalás is nyilvánvalóvá teszi, hogy az Úr engedetlen követe Babits maga, Jónás alakja tehát önportré.
Ma 2022. június 15., szerda, Jolán napja van. Hozzám már hűtlen lettek a szavak, vagy én lettem mint túláradt patak oly tétova céltalan parttalan s úgy hordom régi sok hiú szavam mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt jelző karókat gátakat.
Mikor "hatalmat" kap, akkor Babits kevéllyé válik - pl. a Baumgarten-díjat nem adja oda József Attilának. Észreveszi hogy a prófétának/költőnek nem az a dolga, hogy önnön szükségességét megkérdőjelezze. Babits vallásos, de többször kibillen hitéből, de szabad akaratából akar visszatérni a hitre. Istenbe vetett hite által, Isten akaratából ír.