Cégvilág 2016. 08. 17 | Szerző: Világgazdaság Online 2016. Rio 2016: nincs magyar kvóta, oda Vass Dóra olimpiai álma - NSO. 17 | Szerző: Világgazdaság Online A felnőtt magyar internetezők elkötelezett szurkolók: 69 százalékuk, azaz több mint 3 és félmillió fő tervezi figyelemmel kísérni a riói olimpiát. Tízből hét válaszadó pedig minden olyan versenyszámra kíváncsi, amiben magyar sportoló sikeréért szoríthat - derül ki az eNET – Telekom "Jelentés az internetgazdaságról" friss kutatása az olimpiai szurkolással foglalkozik. Nem meglepő módon a legnagyobb érdeklődésre a magyar szempontból hagyományosan sikersportágaknak minősülő úszás (78%), vízilabda (69%) és kajak-kenu (65%) tart számot. Míg korábban az olimpiai közvetítések követésének kizárólagos terepe a tévé volt, addig mára a válaszadók fele emellett az internet által nyújtott lehetőségeket is kihasználja. Az olimpiát tévében és neten egyaránt követni tervezők 45 százaléka a tévé mellett laptopon, 41 százaléka asztali számítógépen, 34 százaléka okostelefonon, minden tízedik válaszadó pedig tableten is fogja nézni a közvetítéseket.
Reméljük, Rióban sportsikerek is társulnak majd a szépség mellé. Forrás: Instagram/zsuzsubell Kormos Villő (sportág: toronyugrás) Az, hogy a toronyugrók karcsún ruganyos és áramvonalasan kecses testtel rendelkeznek, nem meglepetés. De hogy mindehhez olyan elbűvölő és jókedvre derítő széles mosoly is társuljon, mint Kormos Villő esetében, az már bizony ritkaság. És akkor még nem is beszéltünk a világító kék szemekről, amelyek mintha csak igazolni akarnák a sportolónő becenevét, azaz a Villanykát. Forrás: MTI/Illyés Tibor Gangl Edina (sportág: vízilabda) Ha ellenfélként a magyar csapat kapujára törnénk, és lövéshez készülődnénk, biztosan elvonná a figyelmünket Gangl Edina ragyogó szépsége – na nem mintha egyébként lenne bármi esélyünk gólt lőni a magyar vízilabda-válogatott kiváló hálóőrének. Az olimpiai program és a magyar indulók – augusztus 5. - NSO. Pedig egy vízilabdameccsen igazából csak a bájos arcát láthatjuk – és nem, most nem arra gondoltunk, hogy a fürdőruhás alakját takarják el sajnálatosan a hullámok (jó, arra is), hanem hogy a vízilabdasapkában nem is látszik Gangl Edina csodás, hosszú barna haja.
Nem sikerült kvalifikálnia magát a riói olimpiára Vass Dórának a ritmikus gimnasztikázók előolimpiai tesztversenyén: a 38-szoros magyar bajnoknő 2008 és 2012 után a harmadik ciklusban is lemarad a játékokról, miután a 22. helyen végzett az ötkarikás pótselejtezőn. 2012 után 2016-ban is az előolimpiai tesztverseny volt Vass Dórának a végállomás (Fotó: AFP) Ha az elmúlt három évet vesszük figyelembe, Vass Dórának kevés esélye lett volna kivívni az olimpiai indulást. Ha az idei formát, meglett volna az esélye kvótára. Miután a rontott, három tizedes levonással sújtott karikagyakorlat után megjelent a 15. 483-as pontszám, sajnos valószínű lett: ebből nem lesz olimpia. A második, 15. 700-es gyakorlat után – volt egy sikertelen óvási kísérlet is a pontszámemelés reményében – pedig már tulajdonképpen lehetetlen küldetéssé változott a kvalifikáció. Olimpia 2016 magyarok online. A harmadiknál is volt videózás (itt még le is vontak a visszanézés után az eredeti pontszámból, nem is kicsit, végül 15. 733 lett), a vége 61. 874 pont és 22. hely.
Antik művészet: Általános jellemzők:Az antik görög művészet az európai kultúra alapja. Ők állították először világunk középpontjába az embert, ő lett mindennek a mértéke. Isteneiket is emberi formára képzelték el, emberi érzésekkel és indulatokkal.
Az antik görög kultúra Geometrikus k or A görög festészet fennmaradt alkotásai közül a festett vázák a legfontosabbak. Falfestészetükről csak a római kori másolatok maradtak meg. A vázaképek a görög mitológia, élet jellemző jeleneteit ábrázolják. A görög vázafestés kezdeteit a geometrikus kor jellemzi. A körbefutó vízszintes vonalközt kizárólag mértani díszítés tölti ki. A görög agyagművesek a kezdetektől fogva fazekaskorongot használnak, a festők vonalzók és körző segítségével díszítették az edényeket. Görög művészet - Egyetemes műv.történet - Művészettörténet - Művészet - Antikvár könyv | bookline. A legrégibb i. e. 6. századból való vázákon erősen érződik az egyiptomi hatás. A művészek az emberek, állatok illetve tárgyak sajátságos ábrázolását dolgozták ki. Csak a leegyszerűsített körvonalakat ábrázolták, de úgy, hogy mindenki felismeri benne a szóban forgó alakot. Ezek az egyszerű formák segítségével bonyolult mintákat alakítanak ki, amelyek beborítják az edények falait, ornamentikára hasonlítanak. Találunk köztük harci jeleneteket, mulatozást, táncot, szertartást. A színek a tárgyak ismertetőjelévé válnak.
Ornamentika A görög vázafestészetben jelentős az ornamentika, leggyakoribb motívumai a palmetta és a meander. A palmetta növényi motívumának sokszoros ismétlésével gyakran frízeket alkotnak. Hellenizmus [szerkesztés] Az i. 4. Antik, görög, barble, művészet. | CanStock. századból olyan sok festő neve maradt ránk, akinek elpuszultak az alkotásai. Az arhéni Apollodórosz i. 5. században alkalmazta az árnyékolást (szkiagráfia), Zeuxisz- Héra szobor – és Parrhasziosz finom rajzaikkal vált híressé, Timanthész pedig az Iphigénia feláldozása című kép révén. Pamphilosz és Pausziász érdemeként a viaszfestést emlegetik, ez Pausziász számára egy nagyon nehéz feladat megoldását tette lehetővé: egy átlátszó edényen keresztül látható alak megfestését. Apellésznek, Nagy Sándor udvari festőjének neve már az ókorban egybeforrt a nagy művész fogalmával, sajátos technikát vezetett be, a lazúrfestést.
Archaikus kor Görögországban a művészet szorosan összefüggött a vallással és a mitológiával. Később a figurák lassan kitöltik az egész vázát, a geometrikus forma pedig a peremeken jellemző. Az alakokat a vörös alapra feketével festették, a vonalakat pedig éles szerszámmal vésték a váza falába. Csak nőket és világos ruhákat ábrázoltak fehér színnel. * Antik művészet (Művészet) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Néhány ismertetőjelről könnyen felismerhetjük a görög vázák hőseit: Athénét pajzsáról, Héraklészt a legyőzött állat prémjéről és Hermészt szárnyas lábairól. Klasszikus kor [szerkesztés] A klasszikus korban fekete alapra festettek vörös festékkel, különleges fajtája a léküszfestés (henger alakú edény, sírokba rakták). Az alapja szinte teljesen fehér, és erre festették fekete kontúrvonalakkal az elhunyt életében történő eseményeket festették. A fekete alakos vázák legjelentősebb festője Exekiász. A Csónakázó Dionüszosz a görög festészet egyik remekműve egy külixre festették. Tárgya az az elbeszélés, melyben az isten delfinekké változataja az őt rabul ejtő tengerészeket.
AZ ANTIK MŰVÉSZET - A égei és a görög művészet A hellenisztikus művészet Róma I. /Az etrusz művészet és Róma művészete a Iulius- Claudius-dinasztia kihalásáig (i. sz. 68) /... Az ~ újjászületése. Az ókori művészet újrafelfedezése és másolása. 14. Mit jelent a humanizmus? [348] Az ~ iránti megbecsülés itt nyilvánvalóan összekapcsolódik a római állam feltámasztásának politikai gondolatával. A művelt nemzeteknél mindenfelé elterjed az ~ és irodalom kultusza, bámulata és utánzása. Az antik K. ekkor mintaképül szolgál, melyet a modern népek el akarnak érni. Ez okból a K. -nak kétféle alapon is elváltozásai támadtak. Egyrészt az egész új K. Mivel ez sokszorosan összefonódott a késő ~ fejlődésével, és mivel a későbbi művészeti korszakok sem voltak elképzelhetők az ~ hatása nélkül, sok művészettörténet i szemináriumban kötelező volt régészetet mint melléktárgyat tanulni. Az olaszok módfelett megcsodálták az ~ et és sokat elsajátítottak belőle; a kisebb elmék gyakran egyenest utánozták is. De ezekre rég ráborult a feledés fátyla.
A keresztény művész e kompozícióból megindító jelenetet ábrázolt volna, a feltámadott előtt térdre eső alakkal. A görög ábrázolásokon viszont a nő nyugodtan végzi a szertartást. E kor művésze nagyszerűen ábrázolja a részleteket is. A görög klasszikusok nem voltak színtelenek. De a templomokon, szobrokon nem maradt festék. A művészek arra törekedtek, hogy a színekkel éreztessék a jelenetek lényegét. A szín, különösen az erős vörös a görög festészetben az alakok életerejét is kifejezte. A fehéralapú lékhüszok rajza sokszor igen szabad, de a vonalvezetés az ábrázolt tárgy karakterét fejti ki. Gyakran előfordul, hogy a vázafestők először a meztelen alakot rajzolják meg, és csak aztán a ruházatot. A kor képzőművészetében kialakul a hétköznapi, komikus zsánerábrázolás. Főképp terrakottákon és vázaképeken találkozhatunk velük. Ábrázoltak kéjsóvár sziréneket, hetérákat, színészeket, iszákosokat, szerelmespárokat heverőiken. Az alakokat szándékosan groteszk formákkal, s csaknem erőteljes, durva vonásokkkal jellemzik.