English: Ottó Titusz Bláthy (Tata, August 11, 1860 – Budapest, September 26, 1939) was a Hungarian mechanical engineer, one of the inventors of the transformer. Français: Ottó Titusz Bláthy (Tata, le 11 août 1860 – Budapest, le 26 septembre 1939) fut ingénieur hongrois mécaniques, l'un des inventeurs du transformateur. Magyar: Bláthy Ottó Titusz (Tata, 1860. augusztus 11. – Budapest, 1939. szeptember 26. ), gépészmérnök volt, a transzformátor feltalálóinak egyike.
A sokoldalú feltaláló nagy nyelvtehetség és kiváló fejszámoló is volt, sakkfeladványokat is készített. Fiatal korában szenvedélyesen kerékpározott maga tervezte gépein, majd lelkes autós lett, a Magyar Autóklub alelnöke volt. 1939. szeptember 26-án halt meg Budapesten. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Műszaki alkotásain túl a természettudományok különféle ágai, a civilizáció haladásának újszerű megnyilvánulásai is foglalkoztatták a korszak egyik legzseniálisabb sakkfeladvány szerzőjeként is számon tartott tudóst. Személyiségét a fiatalabb korában aktívan űzött kerékpársport, a későbbiekben is megmaradó szenvedélyes kutyabarátság és ebtenyésztés, vagy a keleti szőnyegek gyűjtése csak tovább színesítette. Bár már pályája kezdetén csalogatták külföldre, mindvégig hű maradt a Ganzhoz. Kötődése nem maradt viszonzatlan, 1933 nyarán, 73 éves korában a működésének félévszázados jubileuma alkalmával nagyszabású, az egy évtizeddel azelőttit is meghaladó ünnepségben részesítette az 1929-től Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. nevet viselő vállalat. Bláthy érdemeit intézmények, társulatok képviselőinek, illetve tisztelőinek egész sora méltatta. Az eseményen készült fotókat külön albumba rendezték, azonban feliratokkal nem látták el őket. Az ünnepséggel kapcsolatos feljegyzések a vállalat iratai között sem maradtak fenn, így sajnos annak lefolyását nem lehet pontosan rekonstruálni.
Ez egyúttal a váltakozó áram térhódítását is jelentette. Bláthy, a munkássága alatt több mint félszáz magyar és idegen nyelven írott szakcikket, illetve több mint kétszáz magyar és külföldi szabadalmat jegyző tudós a továbbiakban generátorok párhuzamos kapcsolásával kísérletezett. Kísérletének eredményét 1888-ban már a gyakorlatban is alkalmazta a Cerchi-erőmű építésének második szakaszában. A generátorok párhuzamos működése során jelentkező problémák orvoslása után saját maga fejlesztett vízi és gőzturbinákat, amelyek számos európai nagyvárost láttak el energiával a 20. század első évtizedében. 1895-ben megalkotta az első háromfázisú transzformátort, mellyel a magyar erősáramú ipar újabb műszaki és gazdasági fellendülése vette kezdetét. Az olajhűtés jelentőségét a teljesítmény- és feszültséghatár-emelés szempontjából szintén Bláthy ismerte fel, és szerkesztette meg a mind nagyobb teljesítményű olajtranszformátor-típusokat. Kandó Kálmán elhunyta után, életének delelőjén túl, Kandó befejezetlenül maradt munkáját folytatta és a fázisváltót tökéletesítve megalkotta a nagyvasúti vontatásban bevált villamosmozdony-fázisváltót, mely egy több tekercsből álló szinkrongépként a felső vezetékből a primertekercsekbe bevezetett áramot a vontatómotorok számára többfázisú forgóárammá alakította át.
A második szakasz már elvontabb, százezer év távlatában szemlélődik a beszélő, sőt, az őssejtig lebontja a képzetet (" emlékszem, hogy több vagyok a soknál, / mert az őssejtig vagyok minden ős "). A biológiailag jól tudott dolgokat, hogy egy egyénben hogyan van benne az ősök milliárdja, és ezt hogyan adja tovább, ezt fejezi ki József Attila művészi képekkel. József attila a dunánál elemzés. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa – török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e multnak már adósa szelíd jövővel – mai magyarok! Képeiben a Duna szervezőerejét végig megtaláljuk: a Duna köti össze ezeket a népeket. Annak az útnak a kibontakozása is benne van, ami a régmúltban kezdődött történelmi múlt folytatása a jelenben, s feltérképezi a jövőt. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
József Attila klasszikus költeménye: A Dunánál természetesen nem véletlenül kapott helyet abban a kötetsorozatban, amely terveink szerint a 20. század klasszikus magyar verseiről és ezek befogadásáról szeretne képet adni. Nem pusztán költői rangja és nem pusztán a költő életművében elfoglalt igen magas helye miatt. Hadd fejezzem ki azt a... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. József attila a dunánál vers. Igénylés leadása Eredeti ár: 1 999 Ft Online ár: 1 899 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 189 pont 4 990 Ft 4 740 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont 899 Ft 854 Ft Törzsvásárlóként: 85 pont 1 990 Ft 1 890 Ft 3 500 Ft 3 325 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont 4 299 Ft 4 084 Ft Törzsvásárlóként: 408 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Én dolgozik akarok. Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani. A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés.
A Dunánál (1936) az Eszmélet kései párja. Az eszmélés verse ez is: a költő a valóság lényegi vonásaira döbben rá, s a felismert törvényszerűségek határozzák meg társadalmi és személyes célkitűzéseit. A Dunánál az óda klasszikus műfajának modern változata. Az ódát – s ez jellemző A Dunánál címűre is – az érzelem és a gondolat, a személyes és az általános, a bensőséges és a magasztos egymásra rétegzése jellemzi. A víz- képzet és az óda műfaja már az európai kultúra kezdeteinél jelen volt. József attila a dunánál költői képek. Még ősibb sajátossága a műnek a hármas tagolás. Az alaphelyzet is azonos az eszmélés többi versével: egy adott pontról szemlélődik a költő, néz, hallgat és figyel. A külváros, a csillámló sziklafal, a semmi ága után most "a rakodópart alsó kövén", a Duna-parton. A Duna a költő konkrét és elvont jelképeinek sajátosságait egyesíti. Nemcsak egy folyó, a magyarság és a közép-európai népek folyója, hanem a közös történelemnek is tanúja. A Duna konkrétan s a víz-képzet elvontan ősidők óta alkalmas az idő-élmény érzékletes megjelenítésére.
A költemény I. rész e nemcsak egy nagy erejűen megújított vezérmotívumot fejt ki, hanem ebből kiindulva a mű legtöbb motívumát, képét, képzetét elindítja. Maga a Duna-képzet keretbe is fogja a verset, a III. A Dunánál - József Attila - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. rész utolsó szakasza egyértelműen kimondja a jelkép lényegét: "mult, jelen s jövendő". Vagyis az időbeliség kifejezője, az idő árja, az emberiség nemzedékeinek hullámzását szemléltető, annak lényegét felismerni segítő kép, amely a csillagos éghez hasonlóan alkalmas a véges és a végtelen, az egyedi és az általános megjelenítésére. Megfigyelhetjük a teremtés, a termékenység, a kezdet motívumát, s ebben hangsúlyosan az édesanyát; de az elmúlást, a befejeződést, a halált is. Itt még csak egy hasonlat részeként jelenik meg a dolgozó, munkálkodó ember, aki a vers egészének egyik fő képzetévé, feladat-kijelölő céljává is válik majd. A szemlélődés versindító helyzete fokozatosan vált át elmélkedéssé: a vers három része voltaképpen az eszmélkedés három állomása. Az első részben a látványszerűen szemléletes a meghatározó, a másodikban a képzetes, a harmadikban mindkettő nyomatékosan van jelen, a konkrét és az elvont szintézisre törekedve olvad egymásba.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a múlt és övék a jelen. Verset írunk - ők fogják ceruzámat s én érzem őket és emlékezem. 3 Anyám kun volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. József Attila - Kaszás Attila - A Dunánál - YouTube. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt - ez az elmúlás. Ebből vagyok. "Meglásd, ha majd nem leszünk!... " - megszólítanak. Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős - az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! A világ vagyok - minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa - török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e múltnak már adósa szelíd jövővel - mai magyarok!...