2018. június 8., péntek 9:21:44 / Bayer Hungária Kft. ▪ Hirdetés Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a szőlő az a kultúrnövény, amely a legtöbbet tett hozzá termesztett növényeink közül az emberi kultúrához. Jézus születése előtt 400 évvel Thukydidész görög történetíró már így írt. "A Földközi-tenger medencéjében élő népek akkor emelkedtek ki a barbárságból, amikor megtanulták, a szőlőt és az olajfát termeszteni. " Az ember történelme során erről a növényről halmozta fel a legtöbb ismeretanyagot és az is igaz lehet, hogy gyümölcséből készül a világ legváltozatosabb itala, a bor. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy van-e még egy olyan növény, amely körül annyi kapcsolódó "iparág" jött létre, mint a szőlő körül? Sőt van olyan növény is, a paratölgy, ami "karrierjét" éppen a szőlőnek, illetve a bornak köszönheti. Hogyne próbálnánk meg vigyázni rá, amennyire csak lehet! Magára a szőlő növényre is, de a termésére talán még jobban. A szőlők ellensége – A lisztharmat ismertetőjelei és kezelése. Nem csoda hát, hogy a kapcsolódó iparágak között a XX. század közepétől a kémiai növényvédelem is ott van.
2017. július 3., hétfő 8:52:29 / Zsigó György Rajzanak a gyümölcsmolyok, a lisztharmatok fertőzése állandó és megérkeztek az amerikai lepkekabóca lárvái. Az aszályos napokban nem történt nagy változás a növényeink, de a károsítók életében sem – írja Zsigó György. Lisztharmat, atkák, levéltetvek és molyok. A szőlészek a Mátrában, Balatonfüreden és Mogyoródon is a negyedik permetezésnél tartanak, ott is csak a lisztharmat és a tarka szőlőmoly első nemzedéke okozott gondot. Természetesen a házi kertekben sokszínűbb lehet a növényvédelmi helyzet. A mélyfekvésű kertekben, a sűrűbben ültetett, párásabb környezetben, a kelleténél erősebb metszés után, az érzékenyebb fajtáknál, a kihagyott permetezéseknél, a helytelen készítmény választásánál, a lombfelületet is érő öntözésnél, stb. stb. Mi a lisztharmat e. már közepes varasodás, peronoszpóra fertőzéssel is találkoztam. Ezért fontos mindig hangsúlyozni, hogy tapasztalata, tudása és növényei ismeretében csak a gazda dönthet a permetezés szükségességéről és az ismétléséről.
Eközben négy olyan búzafajtán is elvégezték a génszerkesztést, amelyeket a kínai gazdák kedvelnek, és terméshozamukat nagyobb szántóföldi kísérletekkel fogják tesztelni. Mielőtt bármilyen génszerkesztett búzát eladnának a kínai gazdáknak, az új fajtákat a mezőgazdasági minisztériumnak jóvá kell hagynia. Gao optimista: szerinte a minisztérium új irányelvei a génmódosított növények jóváhagyására vonatkozóan "egyértelmű utat biztosítanak" a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz.
Bár nem ebben nyújtja Heath Ledger a legemlékezetesebb alakítását, viszont mindenképp méltó lezárása egy egyébként sokszínű és egyedülálló életműnek. Doctor Parnassus és a képzelet birodalma előzetes
A forgatókönyv átírása, illetve pici toldása-foldása után, új színészekkel a fedélzeten, Gilliam be tudta fejezni filmjét. Senki sem tudná megmondani, és soha nem is fogja tudni, hogy a végeredmény milyen közel áll az eredeti vízióhoz, de bármit is gondolunk a látottakról, tetszik vagy nem tetszik a film, legalább méltó búcsút tudunk venni Ledger-től, és ez is valami. Szép gesztus az eltávozott színész és egyben az egész stáb felé olyan sztárnevektől, mint Johnny Depp, Jude Law és Colin Farrell, az, hogy segítettek Gilliam-nek befejezni művét. Minden hibája ellenére ez egy vizuális és történeti szempontból is érdekes film, ami szomorú okból, de jelentős marad mindörökre. A Doctor Parnassus és a képzelet birodalma címszereplője egy bölcs öregúr (Christopher Plummer), aki egykoron lepaktált magával az ördöggel, ennek következtében pedig már ezer éve él. Az ilyesmi üzletek persze sosem végződnek jól, a megkötésük idején azonban nagyon is csábítónak tűnnek. Parnassus saját kis külön bejáratú cirkuszi társulatával járja az országot, melynek tagjai között megtalálható lánya, Valentina (Lily Cole), a hűséges Anton (Andrew Garfield), és a kis növésű Percy (Verne Troyer), és esténként egy olyan varázsmutatványt adnak elő, ami a maga módján teljesen egyedi.
Sajnos a Doctor Parnassus és a képzelet birodalma ismételten olyan film, melyben Gilliam nem képes megugrani azt a bizonyos, saját maga által igen magasra helyezett lécet. Ez nem az első eset. Sőt, az utóbbi évtizedben csak a Doctor Parnassus-hoz hasonló fiaskókkal találkozhattunk Gilliam rezüméjében. Ha a filmszakmára egy hatalmas, világot átívelő iskolaként tekintenénk, és én lennék a tanár, ez pedig a diák (vagyis Gilliam) házi feladata, egy hármast adnék rá, kihangsúlyozva, hogy félkész, hányaveti munka. Persze, hogyan tudnánk fair módon értékelni egy projektet, amelynek kimenetele végzetesen megváltozott a főszereplő színész váratlan elhalálozásának következtében? Bármilyen kerek, egészet alkotó elképzelése is volt Terry Gilliam-nek a filmmel kapcsolatban, azt Heath Ledger a sírba vitte magával. A rendező minden elismerést megérdemel, mivel képes volt a forgatási munkálatok elején tragikus körülmények között elhunyt Oscar-díjas sztár nélkül is befejezni, amit elkezdett, úrrá tudott lenni a káoszon és zűrzavaron - de talán mindannyian, ő is, mi is, jobban jártunk volna, ha csak szimplán feladja.
Box office/business. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. március 29. ) ↑ Doctor Parnassus és a képzelet birodalma Box Office Mojo The Imaginarium of Doctor Parnassus (angol nyelven). )
Az egykor animátorként, a szkeccsek gyakori mellékszereplőjeként és később már direktorként is a legendás Monty Python társulatot erősítő Terry Gilliam olyasfajta rendező, aki nagyon bele tud nyúlni a tutiba (lásd Brazil, vagy 12 majom), de borzasztóan félresikerült produkciókat ugyancsak képes kreálni (a szerintem meg nem értett, méltatlanul alulértékelt Münchausen báró kalandjai vagy a valóban gyengécske Grimm). Előnyére legyen mondva, hogy még a kevésbé népszerű filmjeiben is mindig találni több tucat varázslatos momentumot, olyanokat, amelyekért érdemes élni és odaadóan szeretni a mozik világát. A klasszikusként elismert filmjei (és valljuk be, ezek teszik ki életművének nagyobb hányadát) azonban valódi mestermunkák. A Gilliam-félékre szokták mondani, hogy vizionárius alkotó, auteur, akinek nincs olyan, hogy ne akadna mondanivalója, élesen megosztja közönségét, de minden szempontból igazi élmény azokat a gyönyörű audio-vizuális utazásokat átélni, amelyeket újból és újból elénk tár.