Húsvéti szokások és hagyományok A húsvét, mint egyházi ünnep Húsvét Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek meg. Ennek tiszteletére szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, melyek általában körmenettel zárulnak. A húsvétot megelőző vasárnap – virágvasárnap – Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának az ünnepe. Ennek emlékére alakult ki a déli vidékeken a pálmás, az északibb tájakon pedig a barkás körmenet tartanak. A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik, amelynek mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja. Ennek tiszteletére és a legtöbb templomban passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották vízszentelés szertartását is. Húsvéti népszokások hagyományok háza adatbázis. Mindemellett a leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.
A családi otthont pedig úgy óvták meg a bajoktól, hogy a tűzhelybe dobták a barkát. Ezen a napon szokták az idősebb asszonyok a virágmagokat elvetni, és a szentelt barka hamuját az elvetett magok közé szórni, hogy jó termést hozzon. A ház mellett a jószágokat is védik, a szentelt barkáról egy-egy rügyet törnek, és kereszt alakban a ló, tehén homlokán szétdörzsölik, hogy a villám elkerülje őket. A védelem mellett érdekesség, hogy az eladó sorban lévő lányokat megvesszőzték a barkával, ezzel kívánták elősegíteni, hogy hamarabb férjhez menjenek. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. A római egyházban pálmavasárnap, mert ilyenkor pálmaágat vagy olajágat, barkát szentelnek. Húsvéti népszokások hagyományok háza lucázás. Úgy tartják a szegedi tájon, hogy a barkát nem jó bevinni a szobába, mert akkor sok légy és bolha lesz a nyáron, amik egyéb rontásokat hozhatnak a házra, ezért inkább a padlásra teszik, vagy az eresz alá tűzik a barkát. Virágvasárnap népszokása volt a kiszehajtás.
Nagypénteken kiemelt szerepe volt a kálváriának, a stációjárásnak, illetve a szent sír körüli virrasztásnak. A nagypénteki szentsírhoz több típusú népi ájtatosság is fűződik, ennek egyik formája a sír melletti templomi virrasztás, ilyenkor díszőrség is állhat a szentsír körül. A szentsír tisztelet egyszerűbb formája is ismert, amikor a hívek a szertartás végeztével odamennek a szent sírt jelképező asztalhoz, és letérdepelve elmélyülten imádkoznak. Nagypénteket különösen szerencsétlen napnak tartották, ezért tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat. Nem szítottak tüzet, nem sütöttek kenyeret, mert kővé válna. Nem mostak, nem szőttek és nem fontak. Betegségelhárító, tisztító, termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak a nagypéntek hajnali víznek. Úgy tartották, aki ilyenkor megmosdik, azon nem fog a betegség. Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt. Húsvéti népszokások hagyományok háza állás. Ennek a napnak fontos liturgikus eseménye a feltámadási körmenet. Jellegzetes szertatás még a tűzszentelés, amikor a katolikus templomban a gyertyát – a feltámadó Krisztus jelképét – a megszentelt tűz lángjánál meggyújtják.
Különösen biokertekbe ajánlható, nincs jelentős kártevője és betegsége. Gyökérbaktériumai által a talaj nitrogéntartalmát növeli. - A hónap második felében már a fűtetlen fóliasátrakban is szedhető a saláta, a hónapos retek és a zöldhagyma. Ha a szedést befejeztük, készíthetjük a talajt a paradicsom, a paprika és az uborka alá. - A hónap második fele már alkalmas a bab ültetésére is. - Vessünk mángoldot! Húsvéti hagyományok és népszokások a böjttől a mátkálásig. Magját ugyanúgy közvetlenül a termőföldbe vethetjük, mint a spenótét, csak ritkábban, mert nagyra megnő. Évelő nővény, télen át is szedhető. - A borsikát, csombort meg a zamatos turbolyát olyan helyre vessük, ahol meghagyhatjuk, a következő évre elbokrosodik. - A görögdinnyét palántaneveléssel és helyben vetéssel egyaránt szaporítják. A mag állandó helyére 10-e körül vethető. Ez az időpont pontosabban is meghatározható úgy, hogy az év 100. napja után akkor vessük a magot, ha a talaj hőmérséklete a vetés mélységében elérte a 13-15ºC-t. - A legtöbb gyógy- és fűszernövényünk magját ebben a hónapban vethetjük.
TANULÓINK MONDTÁK "Nagyon vidám 3 hónap volt az, amíg leraktam a jogosítványt. Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. " "Az oktatók tapasztaltak, naprakészek és kedvesek. Én csak ajánlani tudom mindenkinek" K. Viktória "Nagyon szerettem órára járni, olyan lelkesen mentem, mintha egy barátommal találkoztam volna. A vezetés mellette sikerélmény volt" V. Ágnes
Személygépkocsi (B kategória) - Koroknai Autósiskola Vezethető jármű személygépkocsi és kis tehergépkocsi: A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, amely a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontató jármű saját tömegét.
Feltételek: Az autósiskola tanfolyamára való jelentkezés feltételei beiratkozásnál autó jogosítvány megszerzésekor: Legalább 16 éves és 6 hónapos legyél Érvényes személyazonosító igazolványodat plusz lakcímkártyádat hozd magaddal Érvényes orvosi alkalmassági igazolást (háziorvosodtól kérhetsz) szintén, de nem szükséges, ha már rendelkezel érvényes orvosi engedélyhez kötött jogosítvánnyal pl: A kategória Rendelkezz legalább alapfokú (általános iskolai) végzettséggel, amelyet hozz magaddal a beiratkozáskor Ne legyél a vezetéstől eltiltva! B kategóriás jogosítvány | Villám Jogsi Autósiskola. Árak: E-learning távoktató (180 nap és 75 óra): 40 000 Ft Gyakorlat ára: 270 000 Ft Tanfolyam összesen: 310 000 Ft Vizsgadíjak: 15 600 Ft Összesen: 325 600 Ft Pótóra díja megegyezik az óradíjjal, 9 000 Ft/tanóra. Részletfizetésre van lehetőséged. A beiratkozásnál csupán az elmélet összegét, és a kresz vizsga díját kell majd befizetned, tehát 44 600 Ft-ot. Ha egy másik autósiskolánál kezdted meg a tanulást, de nem voltál velük megelégedve és átjönnél a Vezető Autós-Motoros Iskolához, egyszeri, 20 000 Ft-os regisztrációs díjat fogunk pluszban felszámolni Neked.