- Kék hírek Hol nézzek filmet Budapest békéscsaba vasti menetrend b Grízes-meggyes rétes és mákos-meggyes rétes - sütnijó! – Kipróbált sütemény receptek 3 as metró új kocsik hot Tablet használata EU-szerte hiány van bolti eladóból Görög apartman araki Eladó ház ladánybene Teljes film magyarul online Sim hálózati feloldó kód
Sajnos a pécsi IC-k és a Pannónia IR-ek folyamatos problémáit láthatóan a vonatok lassításával próbálja orvosolni a vasúttársaság. Azaz a szükséges pályafelújítások, karbantartások elvégzése helyett inkább a menetrendet írják át, a vonatok hivatalosan is lassabban teszik meg az utat. Ezzel Pécsre (az ország egyik legnagyobb városába) is lassabban lehet eljutni. Hiába újították fel a 40a vasútvonalat Kelenföld és Pusztaszabolcs között, ha az ezen a szakaszon megnyert időnél többet veszítenek a vonatok a további szakaszon a pálya leromlott állapota miatt, akkor összességében a jelenleginél hosszabb lesz a menetidő. Ráadásul megszűnik a napi egy pár ütemen felüli InterCity is, így az eljutások száma csökken. A Pannónia InterRégiók lassítását már október folyamán meglépte a vasúttársaság. Sok, óránkénti vonatközlekedéssel kiszolgált vidéki vasútvonalon megmarad a pár órás, délelőtti vonatmentes időszak a menetrendben, ami jelentősen rontja a szolgáltatás kiszámíthatóságát. Szeged és Budapest között továbbra is csak pénteken és vasárnap közlekedik az este 8 óra után induló vonatpár.
A vasárnap bevezetett fejlesztések költsége minimális, miközben jelentősen növelik a vasúti szolgáltatás színvonalát, versenyképességét. Bízunk benne, hogy az ITM és a MÁV-Start döntéshozói további javaslatainkat is figyelembe veszik, és rövid időn belül közvetlen vonatokat indítanak az alábbi viszonylatokon is: Győr–Komárom–Székesfehérvár (a Gemenc IR meghosszabbításával), Pápa–Csorna–Hegyeshalom–Bruck an der Leitha, Kecskemét–Kiskunfélegyháza–Kiskunhalas–Baja–Dombóvár–Kaposvár, Debrecen–Füzesabony–Eger-Felnémet–Szilvásvárad. Ábra: MÁV Fontosnak tartjuk, hogy az ITM és a MÁV-Start rendelkezzen végrehajtható koncepcióval, tiszta jövőképpel a regionális vasútvonalakkal kapcsolatban. Több vasútvonalon továbbra is a bezárással szinte egyenértékű napi 1 pár vonatos alibimenetrend van érvényben, de az a számtalan vonal sincs sokkal jobb helyzetben, ahol irányonként napi 2-3 vonat közlekedik. A regionális vasútvonalakon az úgynevezett "járványügyi menetrend" azonnali eltörlése elengedhetetlen, legalább kétórás ütemes menetrendet kell bevezetni és jó állapotú használt motorvonatokat kell mielőbb beszerezni az elavult járműpark cseréje érdekében.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza a táppénz, ezáltal a gyermekápolási táppénz jogosultsági feltételeit. A 39. § szerint a közös háztartásban élő gyermek jogán – választásuk szerint – a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60%-a, illetve 50%-a, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2015-ben, a 105. 000, - Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 7. 000, - Ft-ot. Kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén a táppénz alapjának 60%-a, két évnél rövidebb biztosítási idő, illetve kórházi ellátás esetén biztosításban töltött időtől függetlenül a táppénz alapjának 50%-a jár, de a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.
2016. július 1-től, de 2017. január 1-jétől is változtak a gyermekápolási táppénz jogosultsági idejére vonatkozó szabályok. Cikkünkben az igénybe vehető napok számával kapcsolatos törvényi módosításokra szeretnénk kitérni. A 2016. július 1-jével hatályba lépő törvénymódosítás kedvező változást hozott a családok számára, ugyanis a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekek ápolása esetén az együtt élő szülők által igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok számát megduplázta. Mindez azt jelenti, hogy az együtt élő szülők ugyanannyi napnyi gyermekápolási táppénzre szerezhetnek jogosultságot együttesen, mint azok a szülők, akik egyedül nevelik gyermeküket. Ezt a kedvező szabályt 2016. július 1-jét követően kezdődő keresőképtelenség esetén alkalmazhatjuk. július 1-jei változtatás arra ösztönözte a jogalkotókat, hogy összhangot teremtsenek a gyermekápolási táppénz jogosultsági napjainak figyelembevételével kapcsolatban. Éppen ezért 2017. január 1-jével az 1 évnél idősebb, de 3 évnél fiatalabb korú gyermekre való tekintettel is szövegbeli módosítás történt.
12-e között táppénzt kap, és 2010. 13-án passzív jogon részesül táppénzben. A 9 éves gyermeke 2010. 05-én beteg lesz. Az anya a munkaviszony megszűnése ellenére jogosulttá válik a gyermekápolási táppénzre (passzív), mert a munkaviszony megszűnését követő harmadik naptári napon vált keresőképtelenné. A keresőképtelenség időtartama a gyermek életkorától és az igénylő családi állapotától függ, pontosabban egyedülálló-e, vagy sem. A táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban: egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve ápolása címén a gyermek 1 éves koráig, 1 évnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át, 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át, 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át. Az 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása és a gyermek ápolása címén kapott táppénz független az igénylő saját jogú táppénzétől, így azok a táppénzes napok a Gyápba előzményként nem számítanak bele.
Gyermekápolási táppénzre jogosultak A gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek. A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: 1. a fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszony, 2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, 3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. A gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül: • az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, • a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeket ápol és a gyermeket saját háztartásában neveli. A beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ-át, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint a kórisme rovatban a gyermek betegségét.
Az egyedülálló szülőknek bizonyos ellátásokban kedvezőbb juttatásban van része, melyek a következők. Az egyedülálló szülő estében a családi pótlék összege A családi pótlék (havi ellátás) összege 2008. januártól: Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 13. 700, - Ft Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 14. 800, - Ft Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 17. 000, - Ft Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén: 25. 900, - Ft Táppénz beteg gyermekek után A szülőnek a beteg gyermeke ápolása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig: 1-3 éves gyermek esetén évenként, gyermekenként 84 nap 3-6 éves gyermek esetén évenként, gyermekenként 84 nap 6-12 éves gyermek esetén évenként, gyermekenként 28 nap A beteg gyermek ápolása után minden esetben táppénz jár. A betegszabadság mindig a dolgozó betegsége miatt igénybevett táppénz első 15 napja, amit a munkáltató fizet, illetve az egyéni vállalkozóknál nincs betegszabadság.
(magyarul a táppénz összege napi szinten maximalizálva van) Gyermekápolási táppénz Meddig vehető igénybe a szülők (anya, apa) részéről?
Újabb gyermek születését megelőző 2 éven belül 1 évet meghaladó biztosítás szünetelés esetében az új gyermekkel csak GYES jár, mivel ilyen biztosítás előzménnyel az anya a CSED, GYED jogosultság feltételének nem felel meg, nem lesz 365 nap biztosításban töltött napja. Ha 1 évnél rövidebb ideig szünetel a biztosítás és mégis megállapítható a CSED, GYED jogosultság, korábban GYED vagy GYES folyósításban nem részesült anyánál a kedvezményszabály nem alkalmazható olyan okból, hogy az újabb gyermek nem GYED vagy GYES igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik. A biztosítás szünetelése hosszú távon pedig a szolgálati időt csökkenti a nyugdíjnál. Fontos, hogy az apa GYED melletti döntést előzze meg az egyéni helyzet felmérése, előnyök és hátrányok mérlegelése. Segítségre van szüksége, problémás a biztosítása, szeretné optimalizálni a táppénz, CSED, GYED összegét, forduljon hozzám bizalommal. A tanácsadás részleteiről ide kattintva tájékozódhat.