A több száz méter hosszú bazaltfolyosókban igen érdekes, mediterrán jellegű moha-zuzmó vegetációk találhatók. A Tátika Ősbükköse, a Szebike-erdő hatalmas bükkösei természetközeliek és igen festőiek. A Gyöngyösi-patakot kísérő égeres láperdő az egész Keszthelyi-hegység egyetlen, épségben megmaradt ilyen állománya, szabályozatlan, természetes vízfolyással. A Keszthelyi-hegység állatvilága, különösen a gerinctelen fauna ma is nagyon gazdag. Keszthelyi hegység, Öreg-Szék-tető, Festetics kilátó - 53km. Számos olyan bogár- és lepkefaj élőhelye, amely országosan is ritka, pl. láncos futrinka ( Carabus problematicus), lapos kékfutrinka ( Carabus violaceus, amely az öreg bükkösök jellemző faja), kis szarvasbogár ( Dorcus parallelepipedus) és hazánk legnagyobb pattanóbogara, a Stenagostus rufus, illetve kis apollólepke ( Parnassius mnemosyne), farkasalmalepke ( Zerynthia polyxena), kis tűzlepke ( Thersamonia thersamon). A madarak egy része öreg fákban alakítja ki a fészkelőhelyét. Ezek közül gyakoriak a különböző cinege-fajok. A perem- és ligeterdők fajai a fekete harkály ( Dryocopus martius), és a kis fakopáncs ( Dendrocopus minor) és a viszonylag gyakori zöld küllő ( Picus viridis).
A szűkebb értelemben vett Keszthelyi-hegység túlnyomórészt felsőtriász dolomitból épül fel, mészkő csak kisebb kiterjedésben található. Dolomittömege változatos mikroreliefjével tűnik ki, ahol kipreparált dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelők, töbrök) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek választják el. A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-hegység bazaltvidéke. Tanúhegyek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok, 10 m-nél is magasabb falak díszítik a tájat. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és az álkarsztos jelenségként számon tartott bazalt-dolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg. A Keszthelyi-hegység dolomittömege, a szűkebb értelemben vett Keszthelyi-hegység hazánk egyik legváltozatosabb élővilágú vidéke, ahol a szubmediterrán xerotherm sztyeplejtőktől kezdve, a zárt tölgyeseken és bükkösökön át, a jégkori maradványokat őrző hideg szurdokvölgyekig igen sok élőhelytípus megtalálható, különlegesen gazdag, egyedi értékeket is tartalmazó flórával és faunával.
Ritka a lappantyú ( Caprimulgus europaeus), gyakori a léprigó ( Turdus viscivorus), az egerészölyv ( Buteo buteo) és a szerencsés túrázó darázsölyvet ( Pernis apivorus)is megfigyelhet. A terület vonzó denevérek számára is, az itt található barlangok (pl. Csodabogyós-barlang) pihenő-, telelőhelyül szolgálnak számukra. Megemlíthető a kis patkósorrú denevér ( Rhinolophus hipposideros), és a nagyfülű denevér ( Myotis bechsteini) a barna hosszúfülű denevér ( Plecotus auritus), és a csonkafülű denevér ( Myotis emarginatus). A pelék, bár számuk csökken, megtalálhatók, mint például a nagy pele ( Glis glis), vagy a mogyorós pele ( Muscardinus avellanarius). A nyestek ( Mustela foina) és a nyusztok ( Martes martes) egyre gyakrabban figyelhetők meg.. A hegység az ország turistavonalakkal egyik legjobban feltárt területe, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egy bemutatóhelye és négy tanösvény kínál aktív kikapcsolódási lehetőséget. Figyelem! A kijelölt turistaútvonalakról letérni tilos! Sziklára mászni tilos!
Így is felemelhetem a hangom az igazságtalanság ellen, az egyenjogúságért, és így is méltathatom és szerethetem mindazt, ami valóban jó itt – ehhez nem kell patriótának lennem. Mint mondta, magánvállalkozóként dolgozik. Pontosan milyen területen? Steiner Kristóf: Minden területen, ami csak érdekel – nem hiszek abban, hogy az embernek választania kell egy munkát és abban megfonnyadni élete hátralévő részében. Játszom filmekben, dokumentumfilmet rendezek, vegán workshopokat és lakásétterem-eseményeket tartok, szinkronizálok, újságoknak írok Izraelben, Magyarországon és szerte a világban, blogot vezetek, kulináris-kulturális túrákat tartok turistáknak Jeruzsálembe és a Holt-tengerhez, Magyarországon pedig hónap végén jelenik meg hatodik könyvem Kristóf lakomái címmel. Mindezt izraeli magánvállalkozóként teszem – innen számlázok mindenhová. © Stiller Ákos Soha nem gondolt arra, hogy visszajöjjön Magyarországra? Főoldal - Erzsébetváros. Milyennek látja onnan a magyar közéletet? Steiner Kristóf: Imádom Budapestet, nagyon gyakran járok "itthonról haza", és szívemen viselem a sorsunkat – a miénket, magyarokét.
Izraelben egyenesen inzultusként kezelné a fogyasztó, ha a zöldséglabdácskák előre megsütött állapotban, mikróban melegítve kerülnének a pitába. A Falafel HaKosem – azaz magyarul falafel varázsló – a Fehér Város legfantasztikusabb csemegéjét kínálja, ráadásul igény szerint teljes kiőrlésű pitában. Az én kedvencem a "mindent bele" változat extra grillezett padlizsánnal, a falafel szendvicset pedig alaposan meglocsolom tahinivel és ambával – ez utóbbi egy csípős mangó mártás, amelytől nagyjából 48 órán án curry-szaga lesz az embernek... de megéri! Jó reggelt, jó reggelit! Semmi sem fogható egy izraeli reggelihez – amely a folyton pörgő és rohanó Tel Aviviak számára gyakran a legfőbb étkezés - a nap bármely szakaszában. Erre a lehetőségre csapott le a város kedvenc reggeli-bárja, a Benedict, amely a hét hét napján, a nap 24 órájában várja a látogatókat elegáns reggelivel. Az én kedvencem a vegán verzió, amely csicseriborsóból és kesudióbol készült omlettből, salátából, péksüteményekből és kávéból, vagy frissen facsart gyümölcsléből áll, de egy kis extráért pezsgőkoktélra is cserélhető az ital.
Persze nincs ebben semmi meglepő: aki egyszer evett már igazán jó humuszt élete során, az soha többé nem képes lemondani róla. Mert egy gagyi humusz és a tökéletes humusz között legalább akkora különbség van ám, mint mondjuk az előre csomagolt bolti zserbó és a nagymama zserbója között. És persze ahány ház, annyi recept: van, aki a sűrű és nehéz humuszért rajong – amiben Haifa verhetetlen. Mások a lágy, habos, könnyű humuszra esküsznek – mint amilyet Tel Aviv egyik ünnepelt kis humuszétterme kínál a Bugrashov és a Pinkser utca sarkán. Jeruzsálem felé menet van egy kis arab falu, Abu Gosh, amely tulajdonképpen a humuszturizmusról híres. Jaffában pedig öltönyös üzletemberek, szakadt hipszterek, tízfős ortodox családok, forrónacis turisták és kendőt viselő asszonyok képesek akár egy órán keresztül is fegyelmezetten sorba állni a kedvenc humuszosuk, az Abu Hassan előtt, majd vadidegenekkel megosztva az asztalukat tíz perc alatt befalni a mennyei étket, miközben a pincérek fennhangon üvöltenek, hogy "Yallah, gyorsan enni, mert még hosszú a sor! "