Az épület, ami a magyar filmben fogadóként tűnt fel, ma bárki számára látogatható. Az 1954-es Liliomfi Makk Károly rendezésében egy igazi filmtörténeti klasszikus, hangulata visszavonhatatlanul összefonódott a forgatási helyszínnel, a Balaton-felvidékkel és Badacsonnyal. A színészek és a stáb Badacsonytomajon laktak a forgatás alatt, ami nyáron zajlott. Fotó: Szegedy Róza Ház A történetben Kányai uram fogadója a valóságban a Badacsony oldalán áll, Szegedy Róza-házként ismert. Itt forgatták a film legtöbb jelenetét. Ma borászati és irodalmi múzeumként működik. A 18. században építették, a népi barokk stílusjegyeket hordozza. A több cikkünk is megjelent, melyekben filmes helyszíneket mutatunk be. Egyes helyeken kirándulni is lehet, máshol csodaszép kastélyokat vagy várakat lelsz. Kattints ide, ide, ide és ide! Forrás:
Szegedy Róza Ház Irodalmi Emlékmúzeum - Badacsony Cím: 8261, Badacsony Szegedy Róza u. 1. Telefonszám: (87) 701-906 Nyitva tartás: V. 1-VI. 30. : K-V 10-18 VII. 1-VIII. 31. : H-V 10-18 IX. 1-X. 15. : K-V 10-18
Már majdnem szárba szökött szerelmük, amikor Kisfaludyt egy huszárezreddel Erdélybe vezényelték. Itt szomorúan olvasgatta hátrahagyott kedvese leveleit, amikor bemutatták neki az etédi árva lányt, Gyopáry Anikót. A gyámszülők éppen egy megfelelő vőlegény felkutatásával voltak elfoglalva, így nem vették észre, hogy a nyalka huszár alhadnagy és a lány túlságosan összemelegedtek. Annyira, hogy Anikó teherbe esett. A megesett lányt gyorsan hozzáadták egy mit sem sejtő helybéli fiatalemberhez, Kisfaludyt pedig elvezényelték. Még románca keserű befejezésén búslakodott, amikor szülőföldje, Zala megye őt delegálta a királyi testőrségbe. Így húsz évesen Bécsbe került, ahol megismerkedett a színházak, bálok, zenés estélyek világával. A fess testőrtiszt hamarosan a bécsi dámák kedvence lett. Az udvari pletykák szerint – nem tudni milyen előzmények után – maga Krisztina királyi hercegnő ajándékozta meg egy aranyórával. Franciául és olaszul tanult, és eljárt Salvatore Vigano balettmester estjeire a Burgtheaterbe.
Fő navigáció Térképek Emlékérme gépek Tűzgyújtási tilalom Táborhelyek Túrabeszámolók Összes cikk Országos Kéktúra Pest Megyei Piros Szállások Felhasználói fiók menüje Bejelentkezés Magyarország Badacsonytomaj 46. 7938628, 17. 4934293 46° 47' 38" N, 17° 29' 36" E 47. 63333' 29. 60000' 2017. 06. 08., cs – 08:40 kornel
A város neve a kecske szóból ered a mét pedig járást jelent. Kecskemét a szecessziós stílusú városháza 1892 1896 között épült lechner ödön és pártos gyula tervei szerint. Ez az a város, ahol Katona József főügyész – a Bánk bán írója – az ország legszebb városháza előtt halt meg, a szíve vitte el, munkába menet. A hírös Cifra palota egykori kaszinójában meg helyi mágnások játszották el vagyonukat, hogy utána méltósággal főbe lőjék magukat. Amúgy egy életvidám város. Cifra város sok vidámsággal… Majolikás Városháza A Kecskeméti Városháza klasszicista stílusú, Lechner Ödön tervei szerint építették 1893 és 1897 között. Kecskemét Nevezetességei Térképen – Kecskemét Látnivalók Térkép. A francia, angol és felvidéki szász városi reneszánsz stílusjegyeit hordozza – a magyar népművészet motívumkincsét megelevenítő falburkoló kerámiával ötvözve. A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek. Ormán a honalapító Árpád fejedelem szobra, az oromzati részben és a második emeleti ablakok között, a tetőpárkány alatt: Árpád, Zrínyi, Thököly, Mátyás, Szent István relief arcképe látható… A díszterem két fali freskója Székely Bertalan alkotása.
Reiszig Ede, Haraszty Lajos, In: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monográfiája / szerk. Borovszky Samu, Sziklay János, 1896 Kecskemét 1956. október 26. / Bátki Ferenc, 2000 Kecskemét: a főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei / ifj. Gyergyádesz László, 2005 Kecskemét az első világháború és a forradalmak korában (1914-1920) / Károlyfalvi József Kecskemét lakosságának demográfiai és lakáshelyzete / Csőszné Seres Ilona, Farkas Veronika, 2007 Kecskemét multja és jelene / szerk. Ifj. Bagi László, 1896 Kecskemét polgármesterei, 1848-1950 / Péterné Fehér Mária, 1996 Kecskemét Rendőrfalu / Károlyfalvi József et al. 2018 Kecskemét város története, oklevéltárral / Hornyik János, 1860 Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Körösi Ilona, 1992 Kecskeméti mozaikok - kecskeméti mozzanatok / Tóth Nándor, 2014 Közös örökségünk: Kecskemét és térsége települései / Váradi Piroska (szerk.