2016 májusában benyújtásra került a T/10536. számú törvényjavaslat Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról. A költségvetési törvényhez kapcsolódó un. "salátatörvény" számos jogszabály módosítását tartalmazza, ezek között megtalálhatók a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területet érintő változások is, de a rehabilitációs hozzájárulás összegének módosítására vonatkozólag is megfogalmazódtak benne javaslatok. Mi tette mindezt szükségessé? A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010 óta változatlan. 2010-ben a hozzájárulás mértéke még összemérhető volt az akkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) szintjével: akkor a minimálbér havi mértékének mintegy tizenháromszorosa volt. Tekintettel arra, hogy 2010 óta a minimálbér folyamatosan és nagymértékben emelkedett, a hozzájárulás összege viszont változatlan maradt, a megváltozott munkaképességű személyek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a jogalkotók indokoltnak látják a rehabilitációs hozzájárulás mértékének emelését, annak a minimálbér összegéhez kötése mellett.
Annak érdekében, hogy az intézkedés ne jelentsen túl nagy terhet a fizetési kötelezettséggel érintett szervezeteknek, a törvényjavaslat kilencszeres mértékre tesz indítványt. Az új szabály értelmében a rehabilitációs hozzájárulás összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér havi összege kilencszeresének megfelelő mértékére emelkedik. A kötelező 5%-os foglalkoztatási szint nem változik. Az intézkedés várt hatása, hogy még erősebb ösztönzőként legyen jelen a megváltozott munkaképességű munkavállalók elsődleges munkaerőpiacon történő foglalkoztatása kapcsán: az emelés a vállalatokat sújtó teher 10%-os növekedését is jelentheti 2017-ben. A törvényjavaslat szerint: "29. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. törvény módosítása 123. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. törvény 23. § (5) bekezdésében a "964 500 Ft" szövegrész helyébe az "a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese" szöveg lép. "
A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást? Részlet a válaszából: […]... más adónemekben (szja, járulékok, áfa) a körjegyzőség adószáma alatt teljesítik az iskola, óvoda, konyhaadókötelezettségeit, akkor a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében is ígykellene eljárni. Amennyiben az intézmények dolgozóinak létszámát nem számítjákbele... […]
Rehabilitációs hozzájárulás A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. törvény 23. § (5) bekezdésében a "964 500 Ft" szövegrész helyébe az "a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese" szöveg lép. A változtatással a mindenkori minimálbér változásával azonos arányban növekszik a rehabilitációs hozzájárulás. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
Fél évvel hamarabb készülhet el a Material-Plastik Kft. óriás csarnoka Soltvadkert legnagyobb ipari beruházása a nyáron már termel Soltvadkert történetének legnagyobb beruházása készül ezekben a hónapokban a Material-Plastik Kft. telephelyén. Tízmillió euró értékben épül meg el egy 6000 négyzetméteres új csarnok. Még az idén új műanyagipari gépeket állítanak termelésbe, a vállalkozás 66 új dolgozót vesz fel folyamatosan. A Material-Plastik Kft. családi vállalkozás, amelyet Garami Zoltán és felesége, Magdolna alapított a rendszerváltás kezdetén. A műanyagipari gyár öt éve a legtöbb adót fizető cég Soltvadkerten, és a legtöbb munkahelyet biztosító vállalkozás a városban. A dinamikusan fejlődő társaság tavaly felkerült a 100 legnagyobb megyei vállalkozás listájára, melyet a kecskeméti Mercedes-gyár vezet. A megyei iparkamara által jegyzett TOP 100 Bács-Kiskun Megye Gazdasága című kiadványban a 90. helyre sorolták árbevétele alapján a kft. -t. Garami Zoltán és Font Sándor országgyűlési képviselő az új csarnok előtt A minap Garami Zoltán cégvezető területbejárásra hívta meg Font Sándort, a térség országgyűlési képviselőjét.
A Material-Plastik Kft. a belföldi piacok mellett ausztriai, németországi és romániai piacokra is termel. A gazdasági társaság 2011-ben csaknem 2 milliárd forint bruttó árbevételt ért el, és a tulajdonos szerint 2012-ben a bevétel növekedése várható. Garami Zoltán emlékeztetett arra, hogy az 1989-ben, 4 emberrel alapított családi vállalkozás töretlenül fejlődik, a gazdasági válság idején is sikerült tartani a dolgozói létszámot.
Vadkerti Krónika 2022. április 5. 2022-04-06 19:18:24 Témák / megszólalók: - Rendben lezajlott a választás a Bács-Kiskun megyei 3. sz. egyéni választókerületben - Font Sándor - A legnagyobb adófizetőket köszöntötte Soltvadkert - Temerini Ferenc, Garami Zoltán - Húsvéti hagyományőrző nap Tázláron - Bánné Égető Elvira, Bán Róbert - Szomszédvári női kézilabda rangadó - Opauszki Péter
Ezzel kívánják a kormány azon szándékát erősíteni, miszerint amennyi állás elveszett a járvány miatt, ugyanannyit teremtenek idehaza. Garami Zoltán, aki több mint három évtizede üzletember azt mondja, hogy a mostani válság olyan, amilyet az emberiség még nem látott. A humán szférából – egészségügy – lopódzott be a gazdaság világába. Ott pedig legalább akkora kihívást okoz, mint a járvány a gyógyítás területén. Kérdésünkre megerősítette, hogy támogatta a soltvadkerti általános iskolát tíz új laptoppal, és internet elérési lehetőséggel, mivel vannak olyan gyerekek, akik nem rendelkeztek otthon gépekkel. – Annak a vállalkozónak, aki megteheti, támogatnia kell azt a közösséget ilyen nehéz helyzetben, ahol él – mondta végül Garami Zoltán. Garami Zoltán Font Sándor országgyűlési képviselőt kalauzolja körbe a gyárban Fotó: Barta Zsolt / Petőfi Népe A válság dióhéjban egy üzletember szemével Garami Zoltán szerint a gazdaságok működésének egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – építőköve a bizalom.
A pénzügyminiszter megduplázódó termelésre számít Az esemény díszvendége, Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes gratulált a megvalósításhoz és annak a véleményének adott hangot, hogy a cég a fejlesztésnek köszönhetően a következő 10 évben megduplázhatja termelését. Megemlítette, hogy a kormány az egyik legfontosabb feladatának tekinti a versenyképesség javítását. Mint rámutatott, a tavalyi 5 százalékos gazdasági növekedéssel az európai élmezőnyben van Magyarország. A kormány hat területen hirdet gazdasági versenyképességi programot: adózás, foglalkoztatás, közszféra, egészségügy, oktatás, vállalati környezet javítása. Ennek része, hogy tovább csökkentik az állami kiadásokat, erősítik, ösztönzik a beruházási környezetet, nagyobb figyelmet fordítanak a munkaerő tartalék hasznosítására. A nemzeti színű avatószalagot Varga Mihály, Font Sándor, Garami Zoltán és Garami Zoltánnévágták át. legfrissebb videók Szép, magas lány, mégis akkora képet is festett már, amelyiknek a kisebb mérete is bő másfélszer nagyobb a testmagasságánál.
Soltvadkerten mindössze 7500 ember él, a városban mégis több millió táskát és szatyrot gyártanak naponta. Ha Magyarországon bárhol zacskó, szatyor, zsák vagy fólia kerül a kezünkbe, az nagy valószínűséggel ebből az alföldi kisvárosból származik. Hogyan változtatta meg egyetlen ötlet egy egész település életét, és hogyan váltak menő vállalkozókká a magyar Szilícium-völgyben a targoncások és gépkarbantartók? A legvisszafogottabb becslések szerint is Soltvadkerten összpontosul a magyar polietilén-feldolgozó kapacitás több mint fele. A sarki boltban kapott zacskók és táskák, az ásványvizek, üdítők és sörök zsugorfóliái, a legtöbb vécépapír és papírtörlő csomagolása, de még a borospalackok dugóit védő díszítőkapszulák is többnyire ebből a 7500 lakosú alföldi városból származnak. Bár az igazi aranykor a kilencvenes években volt – akkor szinte minden második garázsban extrudálógépek fújták itt a zacskókat –, Soltvadkerten ma sincs senki, akinek ne lenne rokona vagy közeli ismerőse a műanyagiparban.
Exportra is termelnek, és azt remélik, hogy a kilencvenes években alapított, nagy cégekkel érdemben versenyezni fognak a közeli jövőben, de egymás piacait nem bántják. Családjukban apáról fiúkra szállt a műanyagos tudás, édesapjuk ugyanis a Jóreménységnél volt karbantartó mielőtt saját céget alapított volna. A város is profitál a befolyó iparűzési adóból, emellett a műanyagosok sok helyinek munkát is adnak. Becslések szerint a város harmada-fele hozzájuk jár dolgozni. A város neve mára összeforrt ezzel az iparággal. A Soltvadkerthez hasonló méretű alföldi településekből a környékbeli főutakon autózó idegenek általában csak a templomokat látják, itt azonban a harangtornyok mellett a nagyobb fóliagyárak legújabb, közel 20 méter magas extruderei is a horizont elmaradhatatlan elemeivé váltak.